17 fejezet

1.1K 110 42
                                    

-Nem szeretnéd befejezni? – fordultam felé. Már lassan 10 perce kapargatja a gipszét. Olyan irritáló hangja van...

-

Nem.. – mosolyog rám egy „ezt szívtad" mosollyal. Miután vissza értünk a motelbe már úgy voltunk vele, hogy nem alszunk el. De Harry már kezd elviselhetetlen lenni...

-Nézzünk valamit? – kérdeztem majd megrántotta a vállát. A gépen találtam egy film mix nevű oldalt. Ezen random filmeket dob be és ha nem tetszik át lehet ugrani.

-Nem megyünk le egy kisboltba valami nasit venni? – ült fel végre Harry. Ha mindenféle műanyag dolgot ennék már rég gurulnék. És neki tényleg nem mond semmi az, hogy diéta? Szerinte véletlenül diétás kaját eszek? Nem akarok elhízni!

-Nekem nem fér bele a diétámba... – Harry olyan látványosan forgatta meg a szemeit... dráma királynő.

-Ez komoly? Én csokit akarok enni! Vagy legalább valami édeset... bármit aminek nem zöldség íze van! Hogy bírsz így élni?! Jesszus... – dőlt hátra és újra kaparászni kezdte a gipszet.

-Mi bajod van a diétámmal? Én legalább egészségesen élek!

-Élj... de én biztos nem fogok ilyen izéket enni. Mikor ettél utoljára chipset, csokit vagy gumicukrot?

-Még soha nem ettem gumicukrot... – ezt próbáltam egész halkan közölni vele.

-Ne szívass! Gyere! Megmutatom mennyivel jobb dolgok vannak a salátádnál! – állt fel majd a lábával kezdte bökdösni az enyémet mivel nem tud felhúzni a kezei miatt. Egész viccesz látvány, ahogy szenved. -Louis! Gyere már! – kezdett toporzékolni majd elnevettem magam. Vissza feküdtem, hátha jobban idegesíti, de ő csak fogta magát és átlendítette a lábát így az ölembe ült. -Nem fogsz velem kicseszni. Tudok még édes dolgokat, amiket szívesen megkóstolnék. Újra... – nem hagyta, hogy felüljek ő pedig közelebb hajolt. -Ne csináld úgy mintha nem csókolóztunk volna már. – suttogta majd kidugta a nyelvét és végig vezette az alsó ajkamon. Éreztem, ahogy libabőrös leszek. – Ne lökj le, oké? – csak bólintottam ő pedig az orrával hozzá ért az államhoz így feljebb emeltem a fejem. Az állam vonalán elkezdte csókolgatni a nyakam. Egészen le a kulcscsontomig. Majd a nyakam oldalát vette célba. A kidudorodó izmon végig vezette a nyelvét majd puha puszikkal kezdte behinteni. Az egyik apró csókjára felsóhajtottam ő pedig szívni kezdte a pontot. A hírtelen érzésre felnyögtem ő pedig mordult egy kicsit. Mikor elhajolt lehajtottam a fejem, hogy rá tudjak nézni.

-K.. kiszívtad a nyakam? – kérdeztem majd féloldalas mosolyra húzta a száját.

-Te is tudod, hogy igen. – lett még szélesebb a mosolya.

-Ne mosolyogj így... – gyorsabban ver tőle a szívem...

-Szóval már az sem mindegy, hogy mosolygok rád szépfiú? Egyéb panasz? – a jobb kezemmel bele túrtam a hajába. Abba a nagyon puha göndör hajába. Ő csak figyelt és hagyta, hogy ezt csináljam. Olyan, mintha felfedezném. A másik kezemmel az arcára teszem majd  végig simítok rajta, utána a haja vonalán. Szinte lélegzet vissza fojtva figyel ő is és én is. Szétnyitja egy picit a száját így kilátszanak a fogai. Az első két foga egy picit hosszabb, mint a többi. Ezen elmosolyodok. -Tudom, mint egy nyúl.

-A nyuszik szeretik a salátát te nem... – ennyire futotta... Jesszusom.. -Szerintem aranyos, hogy ilyen. – néztem egy pillanatra újra a szemébe.

-Ezt még senki nem mondta, de köszönöm. – mondta majd adott egy puszit a számra. Megpróbált elhúzódni, de rá fogtam a vállára így nem tudott megmaradni a könyökén. Nem tudta lerakni a sérült kezét így rám esett. -Oops – mondta én pedig azon az ártatlan fejen muszáj voltam felkacagni. – Igazából kényelmes vagy.

-Maradhatsz. – vágtam rá szinte gondolkodás nélkül. Elment az eszem ez biztos. Harrynek volt balesete és az én elmém sérült. Ez tiszta vicc... -Akkor nézzünk filmet?

-Szóval tényleg nem megyünk le édességért... – morgott, de nem emelte fel a fejét a mellkasomról. A laptopot nagy nehezen leküzdöttem az asztalra. Elindult egy film, de én nem ismerem. Szólíts a neveden... -Ezt nem biztos, hogy néznünk kellene... kapcsold tovább!

-Te láttad már?

-Nem, de tudom miről szól...

-Szomorú? Nem hiszem mondjuk, hogy horror. – nem értem mi baja vele...

Kezd gyanús lenni, hogy ez a két pasi össze fog jönni... Harry már legördült rólam. Soha nem láttam még ilyen filmet. Bár egész aranyosak. Az első csók jelenetnél még csak az undor se fogott el... Harry néztem, aki próbált engem és a filmet is figyelmen kívül hagyni. Nem tetszik neki?

-Baj van? Nem tetszik?

-De – válaszolta majd elő szedte a telefonját. Van olyan, hogy egy melegnek nem tetszik az, hogy két fiú csókolózik vagyis már nem csak csókolózik... Harry konkrétan már egy helyben nem nagyon tud ülni csak mocorog. Lehet, hogy...? Felizgult? A lábait már felhúzta maga elé.. Istenem... -Most engem fogsz bámulni?! – mordult rám majd újra nézni kezdtem a filmet. Néha miért ilyen? Erről én tehetek? Megnyugodhat rá se fogok nézni míg vége nem lesz...

A vége egy picit meghökkentet és szomorú lettem. Lehajtottam a gép tetejét. Majd vettem egy mély levegőt.

-Ahhoz képest, hogy... – akadtam meg mikor rá néztem. Egy könnycsepp folyt végig az arcán. A zsebemből előszedtem egy zsebkendőt, de elfordította a fejét. De ha láttam, hogy sír. Akkor mi értelme tagadni?! -Nem értelek... szerintem is szomorú a vége.

-Utálom a meleg filmeket!

-T.. tényleg? – azért ez meglepő egy melegtől...

-Mind ilyen! Vagy unalmas, vagy rángatják egymást vagy elhagyja egy nőért. Egy meleg filmbe... nőért! De persze te ezt úgyse érted... – miért ne érteném? Miért néz ilyen hülyének? Teljesen értettem, amit mond... már kezdem unni, hogy egész nap hisztizett. Mi baja van? Mit csináltam?! Harry felvette a cipőjét...

-Hová mész? – néztem rá nagy szemekkel

-Elmegyek egy bárba. Ma valószínűleg nem jövök vissza majd holnap. – mi? Nem, nem, nem! Ahogy jöttünk vissza a korházból egy fognélküli bácsi jött felénk. Egy vágás van az arcán! Ez még egy gyengébb filmbe is pszichopata széria tartozék! Harry rászólt, hogy menjen el ezért fordult vissza, de én nem merek neki ilyet mondani! Mi lesz, ha bejön? Az az ember több betegség hordozója lehet, mint egy kórház!

-Miért? Nem lehetne, hogy inkább magadnak csináld? – kezdek pánikba esni. Ha az az ember bejön én biztos meghalok. Nem akarok egyedül maradni egy még mindig idegen helyen.

-Meséld már el, hogy csináljam? A jobb kezemen gipsz van szóval nem tudom megfogni. Ballal amúgy sem megy ráadásul nem tudok vele szorítani. Egyéb ötlet? – mit csináljak?! Nem mehet el! -Szóval nincs. Figyelj reggelre itt leszek. – mondta majd elkezdte felvenni a kabátját. Hogy állítsam meg... én egy akkora idióta vagyok...

-Majd én segítek... segítek neked, ha... ha nem mész el akkor.. megpróbálom kiverni neked....

Sziasztok 💚💙
Nem tudom eldönteni, hogy a vége miatt utáltok vagy szerettek...
A véleményeteket most nagyon várom. Kíváncsi vagyok!
Legyen nagyon szép napotok 🥰🥰🥰

Vezess (Larry ff) /Befejezett/Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora