Összezárva egy fuckboyal [BEFEJEZETT]

23. Rész

... ^4 év múlva^

Nos, elég rég találkoztunk már. Az elmúlt években nagyon a tanulásra koncentráltam és most egy cégnél vagyok könyvelő már kb fél éve. Most éppen a főnökömhöz viszek pár fontos papírt amikor a magassarkúmba elestem. Egyszer az egyik munkatarsam odaszaladt hozzám.

-Jaj jól vagy?
-Persze persze-majd a kezét felém nújtotta és felállított-Jajj a papírok!
-Várj segítek.
-Nem kell.
-Ahj ne mond ezt majd segített nekem összeszedni a papírokat.
-Köszönöm szépen.
-Szivesen máskor is kolléganőm-majd viszament az irodájába, közbe én is folytattam utam a főnökhöz.

Be kell valani nagyon helyes volt ez a valaki, eddig nem is vettem észre pedig nap mint nap elmegyünk egymás mellett.
Odaadtam a papírokat és visszamentem az irodámba. Nem tudtam koncentráni a munkámra, csak arra a helyes kollégámra.

^Munka után^

Munka után várom Jacket mert ő szokott értem jönni amikor meglátom a helyes kollégámat felém közeledni.

-Szia merre mész?
-Igazából várom az egyik barátomat, hogy jöjjön értem, de szivesen megyek veled.
-Jó akkor ezt gyorsan megbeszéltük-majd szoltam Jacknek, hogy ne jöjjön értem.
-Gyere szállj be a kocsimba.
-Jo.
-Hova vigyelek?-majd elmondtam neki.
-Ok.
-És te hova valósi vagy?
-Trofors.
-Jajj de imádtam azt a várost. Ott nőttem szinte fel. Meddig is laktam ott? Ja hát addig laktam ott amíg... Amíg....-majd eszembe jutottak a régi emlékek.
-Amíg mi?
-Csak a volt barátommal 2 évig együtt laktam es kiderult, hogy hazugságban éltem azalatt a két év alatt. Mindegy. Ahhjjj a drága Tinus...-mondtam a véget hallkan.
-Ki?
-Hagyjuk, nem szeretnék róla beszélni.
-Oh sajnálom, nekem is hasonló helyzetem volt csak engem otthagyott a barárnőm egyik nap és azóta nem is láttam. Ő volt a legszebb lány akit ismertem. Nagyon nem érdemelte meg amit tettem vele.
-Én is sajnálom.
-De legalabb ma megismertem egy mégszebb lányt-majd rám mosolygott.
-Oh köszi-pirultam el, közben rámjött egy furcsa érzés...