Bátyus élvonalban

➳10

You are my sin

Poppy Jones

———————————

Két kicseszett napja ,hogy elment. Ez miatt pedig gyűlölöm magamat. Mert ahelyett ,hogy úgy viselkednék mint egy normális tini gondolok itt arra ,hogy elmennék bulizni tartanék csajos estéket inkább itthon sírdogálok a szobámba.

Persze ez sincs nekem megkönnyítve ugyan is ha hallom,hogy jön anya vagy Thomas akkor gyorsan össze kell magamat szednem. Ha kilépek akkor is csak a fürdőbe és minden helyiséget kulccsal zárok magam után.

Egyszer pedig megpróbáltam Jacob szobájába is bejutni csak ,hogy egy kicsivel közelebb érezhessem magamhoz viszont ő is kulcsra zárta és természetesen másik kulcs való a zárjába, mert igen még ezt is megnéztem.

Így telt tehát egy újabb nélküle eltöltött nap. Már csak a tudat ,hogy milyen messze van tőlem megemésztett.

—Poppy gyere le kérlek enni ,aggódom érted.—Thomas hangját hallottam meg a túloldalról ami meglepett.

Nem azért mert ide jött mivel ezt eddig minden egyes nap legalább háromszor megtette. Hanem sokkal inkább megérintett az ahogyan ennyire közvetlenül kijelentette aggódását. Nagyon jószívű ember és akármi is fog történni boldog vagyok ,hogy anya egy ilyen férfit talált magának.

A részletekbe pedig inkább nem szeretnék bele menni.

Nem szóltam egy szót sem csak letöröltem könnyeimet és kinyitottam az ajtót. Egy lapos mosolyt pedig tudtam is nyújtani neki. Ő most is kifogástalanul festett egy jóki vágású férfiről beszélünk. Szemeibe nézve pedig a fia jutott eszembe.

Gyerünk Poppy nyeld le azokat a könnyeket.

—Mit eszünk?—hangom elcsuklott a mondat végére ezért inkább lábaimat kezdtem el figyelni.

—Rendeltünk tésztát ,anyukád mesélte melyik a kedvenc éttermed.—megszeppenve figyeltem föl rá ugyan is nem olcsó étteremről beszélünk anyával is egy évben kétszer mentünk el ha az egyikünk születésnapját ünnepeltük.

—Köszönöm.—torkom össze szorult ugyan is a rengeteg vissza fojtott sírástól rettentően fájt.

Kezével intett ,hogy menjek előre én ezt egy biccentés félével köszöntem meg. Fura érzés volt lemennem ugyan is csak azt láttam magam előtt ahogyan még utoljára össze veszünk és én végül felrohanok.

Hiányzik.

Jobbra fordulva anya éppen tányérokat tett az asztalra és akárhogyan is számoltam ez csak három tányér ,nem négy.

Felültem az egyik bárszékre majd megtámasztottam arcomat tenyeremen. Anya ahogyan rám pillantott egy percig nagyra nyíltak szemei és kezeit ajaki elé emelte. Ennyire borzalmasan festenék?

—Nézd meg milyen állapotban van én így nem merem elengedni.—mintha ott se lennék elkezdtek beszélgetni rólam.

Viszont fogalmam sincs miről és hova nem akarnak elengedni?

—Lehet pont egy kis környezet változás tenne neki jót!—tessék elakarnak itthonról küldeni?

Akkor lehet még se sírtam olyan halkan.

—Megtudhatnám miről van szó?—csaptam az asztalra amivel sikerült végre mint kettőjük figyelmét megkapnom.

Mély levegőt vettek és végül abban állapodtak meg ,hogy anya folytatja.

—Jacob tegnap előtt felhívott minket és azt mondta vett neked egy repülőjegyet Kanadába.—a szívem össze szorult és azt kívántam bárcsak a szobámba zokoghatnék de ehelyett üresen tátogtam mint egy hal.—Három napról és két éjszakáról lenne szó se több se kevesebb! Ma érkezett meg a jegy és holnap után indul a géped.

Akár mennyire is gyűlöltem és haragudtam rá még is az fogalmazódott meg bennem ,hogy el kell mennem.

Válaszokat akarok és nem ennyibe maradni.

De ha valahol ha belegondolok engem meg se kérdezett. Így pedig úgy jön le mintha minden szavára ugranék. Lehet még se lenne jó ötlet elmenni.

Csak arra az egyre eszméltem fel ahogyan Thomas elém tesz egy sötét zöld dobozt.

—Ezt Jacob küldte gondolom a jegy de arra kért minket ,hogy ne nyissuk ki csak neked adjuk oda.—ujjaimat a dobozra tettem és közelebb húztam magamhoz.

Akár mennyire is furdal a kíváncsiság nem nyithatom ki. Így sem tudom elképzelni anyáék mit gondolnak arról ,hogy küld egy dobozt de ők nem nyithatják ki csak én. Mellesleg még mindig aggódnak ,hogy mi ez a nagy szomorkodás nálam. Szívből remélem ,hogy nem kötik össze az eseményeket.

—Akkor eszünk tésztát?—vettem el egy villát és kezdtem őket felváltva nézni.

Nem volt étvágyam mert csak is arra tudtam gondolni ,vajon mit rejt a doboz?