Játékban a valóság (DNF fanfiction)

Egy rossz döntés

És nem mással nézett farkasszemet, mint...

Quackityvel.

Kellett nekik pár másodperc,mire felfogták a dolgot. Aztán mindkettő kardot rántott. Szegény Gogy-nak semmi esélye sem volt. Quackity egy perc alatt lefegyverezte.

//George//

Ó basszus. Ez nem lehet igaz! Mit keres itt ez a dög?! És miért tud még mindig legyőzni engem? Ha eddig nem sikerült meghalnom, gondolom most itt az ideje.

Behunytam a szemem és vártam, hogy lecsapjon rám a penge. De ez elmaradt. Félve nyitottam ki a szemem. A kép ami elém tárult a teljes ellentéte volt annak, amire számítottam.

Egy szőke, talpig rózsaszín ruhába öltözött lány állt előttem. Ha nem Quackity-vel harcolna éppen azt mondanám, hogy ez egy tipikus liba. De közelebbről megnézve feltűnt valami furcsaság. Nem más kardot használt, mint a Pen által kovácsolt netherite kardot.

Ki ez a csaj? És honnan szerezte meg Pen kardját? Na jó, ne akadjunk fenn a részleteken. Ez a lány éppen megmenti az életem. Bár nem hiszem, hogy sokáig ki tudna tartani. Ránézésre kb annyira tud kardozni mint én. Vagyis semennyire.

Ám amíg néztem a küzdelmet rájöttem, hogy a lány nem csak, hogy tud harcolni, hanem baromi jó is benne. Simán legyőz... hette volna Quackity-t, ha az nem csalt volna már megint.

A csaj éppen egy gyönyörű cselt mutatott be, mikor az a csaló megfogta a haját és annál fogva megpróbálta lekényszeríteni a földre. Ám a terve kudarcba fulladt.

A lány haja egyszerűen Quackity kezében maradt. A küzdelem hirtelen ért véget. Mind a két fél ledermedt, valószínűleg különböző okokból.

A egyenes szőke hajkoronát ugyanis fekete váltotta fel. A paróka mindössze pár másodperc alatt hullott a földre. Az álcával együtt.

A folyosót hirtelen füst borította el. Valaki eldobott egy potion-t. Rgy, maximum két perc telhetett el, mire a füst elkezdett oszladozni. Mikor végleg eltűnt egy teljesen másik lány állt szemben Quackity-vel.

Pen vörös palástja lágyan suhogott a szélben. A vörös szempárban nyoma sem volt a kedvességnek és a nyugalomnak, amely Pent jellemezte. A helyét düh és harci vágy váltotta fel. Azonban az őrület mindennél világosabban lobogott ebben a félelmetes szempárban.

Hosszú éveken át ez az őrület, bosszúvágy és vérszomj jellemezte Technoblade-et. És Pen most le se tagadhatná a bátyját.

Quackity-n látszott, hogy végleg elveszett. Pontosan tudta, hogy nem érhet fel Penhez. Főleg nem, ha ennyire beőrült. Eddig a lány visszafogta magát. Az álcája érdekében. És egy kicsit maga miatt is. Nem akarta, hogy elveszítse a fejét. Nem akart gyilkossá válni.

Ám most Quackity ezzel az aljas húzásával feldühítette. Beőrült tőle. Mostmár nem fogja visszafogni magát. Mostmár küzdeni fog. Ezúttal teljes erejéből.

-Most meghalsz te szemét! -kiáltott fel, majd nekirohant Quackity-nek. Azonban nem tudtam sokáig figyelni a küzdelmet. Ugyanis megjallottam valamit, ami kicsit sem hiányzott az életemből. Rohanó léptek zaját.

Na, most vagy vannak eltitkolt támogatói a testvérpárnak, vagy...

Vagy nagyon megszívtuk.

Na sziasztok!!!
Itt is lennék egy újabb résszel. Tudom, hogy régen raktam ki részt, de ígérem, hogy megpróbálom bepótolni. A kérdés az lenne, hogy kíváncsiak lennétek-e egy MHA-s fanficre. Eszembe jutott egy ötlet, és mivel ilyen témában még nem találtam könyvet, gondoltam lehetne, hogy 2 könyvet írok egyszerre. Commentben várom, hogy kíváncsiak lennétek-e rá.

A könyvajánlóm pedig nem más lesz, miiint... the0phobia tól a Manhunt!!!
De nem is zavarok tovább kellemes csütörtök, vagy akármikor olvasod estét szeretnék kívánni! Hamarosan jelentkezem a kövi résszel! Addig is:

Sziasztok!!!!