Játékban a valóság (DNF fanfiction)

Lázadók (vagy mégsem?)

//George//

Ez a ház.

-MICSODAAA?!-kiáltottam.

Ha ebben a házban van a székhelyük, akkor az azt jelenti, hogy... hogy Pen és Techno is a lázadók oldalán állnak. Ráadásul berángattak a lázadóktól hemzsegő házba. Bár még egyikőjüket sem láttam, ez nem azt jelenti, hogy nincsenek is itt. Szörnyen éreztem magam. Csak nemrég kaptam vissza a legjobb barátomat, és máris elárult. De ha ők a lázadókkal vannak. Akkor simán át is adhatnak Quackity-nek. Ami egyenlő a halállal.

A félősebbik felem azonnal menekülni akart. Egy kisebbik részemnek azonban sikerült értelmesen végiggondolnia az egészet. Ha a testvérpár tényleg a lázadókkal van, akkor nem várták volna meg, hogy felépüljek igaz? Akkor azonnal átadtak volna annak a dögnek. Hisz ha ágyhoz vagyok kötve, akkor nem tudok elmenekülni. És miért mondták volna meg ezt az egészet, ha ezek után fogságban leszek? Ráadásul Quackity ki nem állhatja Pent és Technot. És ez kölcsönös. Soha nem szövetkeztek volna egymással Dream ellen. De ha mégis?

Ennek. Nincs. Semmi. ÉRTELME!!!!

Már nyitottam a számat, hogy magyarázatot követeljek, mert az agyam már kezdett túlcsordulni a sok "ha" és "miért" kérdéstől. Ám Pen megelőzött. Szokás szerint.

-Figyelj Georgie! Kérlek had magyarázzuk... illetve magyarázzam meg!-javította ki magát gyorsan, mikor látta, hogy Techno a nagy gondolkodásom közepette kereket oldott. Szokásához híven. A disznó... 

Ám most nem foglalkozhatok vele. Tudnom kell, hogy mi vitte rá őket erre a tettre. Hátha tudok rajtuk segíteni. Hátha megértem miért árultak el. 

-Georgie? Kérlek szépen hallgass meg!

Rendben. Kapsz tőlem 3 percet. Utána már nem fog érdekelni, hogy barátok...VOLTUNK.

Ránéztem. Tudtam, hogy fájt neki ez a mondatom. Szegény már a sírás határán volt. A hangja is remegett, mikor megszólalt.

-Kérlek Georgie! Nem fogjuk Quackity pártját. Esküszöm! Csak meg akartuk tudni miben mesterkednek, hogy aztán megakadályozzuk. Még álruhát is kaptam! És hogy őszinte legyek utáltam. Ahhoz, hogy bekerüljek nyaliznom kellett Quackity-nél! Jézusom, meg tudtam volna fojtani egy kanál vízben! Láttad volna az elégedettséget az arcán! És kiderült, hogy azt tervezte, hogy elrabolja veled együtt Technot is! Meg akart vele zsarolni érted? Mintha el tudná kapni Technot! Szerintem amint kinyitotta volna a cellát Techno lecsapja és átlovagol rajta Carllal. Szóval kérlek szépen Georgie ne haragudj! Tényleg nem árultalak el! Esküszöm! -fejezte be monológját Pen, ami inkább szólt a bátyja dícséréséről (khm elfogult khm khm) mint a tényleges magyarázatról. De nem érdekelt. Pen nem szokott a levegőbe esküdözni. Ő szavahihető. Nem úgy mint Quackity... de ezt inkább most hagyjuk.

Viszont valamit válaszolnom kéne. Szegény lány mindjárt elsírja magát. Odaléptem hozzá. Pen összerezzent. Lehet arra számított, hogy megütöm? De tudhatná, hogy én soha nem tennék ilyet. 

Egy hirtelen ötlettől vezérelve fogtam magam és jó szorosan átöleltem remegő barátomat. Egy percre megdermedt, valószínűleg váratlanul érte a mozdulat, de azután visszaölelt. Így, ölelkezve talált ránk Techno, akinek tehetsége, hogy elrontsa a megható pillanatokat. Most is épp ezt tette.

-Na, látom megint öri barik vagytok. Ha már így egymásra találtatok akkor esetleg visszakísérhetnéd George-ot a szobájába. Hamarosan gyűlés. Át is kéne öltöznöd. Na, én mentem, túlságosan boldogok vagytok. Még a végén átragad rám is és én is beszállok az ölelkezésbe. Azzal meg senki sem járna jól.

Na igen. Erről beszéltem. Hát nem megható? Khm khm irónia. 

Gyorsan elváltunk Pentől és már el is kezdett rángatni a szobám felé. Legalábbis arrafelé, ahol a szobámat sejtettem. Már egy jó két órája be voltam zárva a szobámba, mikor úgy döntöttem hogy most már úgyis vége van a gyűléseknek, ezért kiléptem a szobámból. Ami nagy hiba volt. 

Ugyanis nem mással néztem farkasszemet, mint...  

Na hello bello, sziasztok! Itt is lenne a következő rész, aminek akár a versenyfutás az idővel címet is adhattam volna. Ugyanis most így 21:05 körül sikerült befejeznek a részt, amivel valljuk be egy cseppet sem vagyok megelégedve. De nem tudok mást csinálni, holnap hajnalban indulok a táborba, ahol nem tudok majd wattpadon írni. Megint a régi jó kőkorszaki módszerhez kell majd folyamodnom. Mindent kézzel írok. Na, de most ne az én sanyarú sorsommal foglalkozzunk.

A könyvajánlóm megint az angolt tanulóknak kedvez. Ez nem más mint a The Rink by Nova_3213 igen remek könyv, bár még nem jutottam a végére. 

És még így plusban kíváncsi lennék ki mit gondol, kivel futott össze Gogy? A tippeket várom kommentben. Válaszolni ugyan nem fogok tudni, de amint lehet megnézem.

Mindenkinek kívánok jó egészséget. Hamarosan hozom a következő részt. (Valaki más szemszögéből, és kb egy hét múlva, tudom imádtok engem...) Remélem hamarosan találkozunk!

Addig is: SZIASZTOK!!!