A Tűzzel Játszol|Maffia|[BEF.]

42.

- Dukász a román bűnszervezet nagyon kezdő pozícióban van.

- Nem is árt.

- Dukász.

- Rendben beszélj, az oroszokkal a mi dolgunk pedig jó lenne, ha már véget érne.

- Minél hamarabb lezárom, utolsó simítások.

Reggeli után meghallgattam Liát a tegnapi beszélgetésről. Kíránál elmentek otthonról, bekattant kicsit. Igor pedig túlságosan nagyszájú. Meglássuk máskor is ilyen nagy lesz e.

- Dukász? – nyissa ki az ajtót Igor. – A húgod és édesanyád elmentek, apád és az öcséd is.

- Pontosan tudom ezeket. Veled akarok beszélni.

- Nincs mit beszélnünk, de fáradj beljebb.

- Ó még a végén összebarátkozunk.

- Dukász mit akarsz? – nyögi, ki mintha kín lenne neki látni engem.

- Inni szeretnéd, mondjuk egy kólát vagy teát. Beszélgetni a húgomról. Megtudni mit akarsz tőle.

- Figyelj akármennyire rád koncentráltam és az elkapásodra volt, aki nagyobb hatalommal bírt felettem. Meg vannak a szeszélyei neki, is mint neked. Mondjuk, nem hasonlítasz egyik testvéredre sem. De hát arra ott a magyarázat, hogy...

- Hogy semmi közöd nincs hozzá – fejezem be a mondandóját.

- Rendben akkor csak is a...

- Igen csakis az érzelmeid érdekelnek. Miért nem vetted még el?

- Pont vitánk volt. Összeveszett velem annyira nem értek az esküvőkhöz, mint kellene. – vallja be – Úgy volt, hogy végleg vége.

- De nem lett.

- Nem mert addig jártam ide, míg vissza nem fogadott. Lehet, hogy téged nem állak ki. De ő semmiről nem tehet. Megszeretett igen. Aztán én őt.

- Hol találkoztatok?

- A bárba. Lehangolt volt. Igen ekkor tudatosan akartam elcsábítani hátha köp, de nem tette. Azt mondta te vagy az egyik bástyája, ha téged elárul, elfordulsz tőle és összedől a vára. Nekem nincs testvérem. Ez a mondata szíven talált és békén hagytam. Többször összefutottam vele még random a városba. Most már azt hiszem, hogy figyeltetett ezért tudta hol vagyok, mit csinálok. Dukász a húgod gyermeket is várt tőlem. Csak sajna nem volt olyan erős és elment.

- Sajnálom. – bukik ki belőlem. Majdnem 6 éven át semmit nem tudtam Kíráról. Hát nem véletlen. Kialakította a saját csapatát. De előttem miért titkolja?

- Remélem megbizonyosodtál róla, hogy nem miattad vagyok vele.

- Még nem bizonyosodtam meg arról pontosan miért is.

- Mert szeretem, e nem tudok mit magyarázni. Ha voltál már szerelmes te is tudod, hogy azt szavakba önteni a legnehezebb. – de még mennyire tudom.

- Ezért nem nyomozol már utánam?

- De, csak titokba. Ami már nem titok.

- Igor állj mellém. Nem akarlak megölni. Gondolkozz. Ha te ölsz meg az sem jó, ha én téged az sem jó. Kírát ne tedd két tűz közé.

- Nem öllek meg. Börtönbe jutatlak. Minél hamarabb.

- De kedves vagy. Akkor az a válaszod, hogy nem?

- Így van. Nem dolgozom neked sem veled.

Felállok, az asztaltól kikísér engem és ott hagyom.