A Tűzzel Játszol|Maffia|[BEF.]

37.

Dukász

A biblia 10 parancsolata vagy az e világ 10 parancsolata az erősebb? Ha bűn büntető miért esik bele oly sok ember? Beleszületnek, a rosszba a gyermekek majd felnőnek benne. Az anya meg siránkozva kérdezi „miért?". Ezért: A rossz és a jó nem válogat. A sorsunk nem alkudozik. Feltesz egy ajánlatot mire sem igennel, de még nemmel se válaszolhatsz. Elfogadod. Néhol próbálod megszépíteni, de a végeredmény nem változik. Ne tégy semmit. Dőlj hátra és várd, míg letelik. Könnyű mondani igaz? Van, kiút adok egy választ, ami megnyugtat majd. Paktálj le az ördöggel, add oda szíved-lelked tested. Ő majd tesz egy ellenállhatatlan ajánlatot. Ugye? Mert az emberek többsége azzal a tévhittel él a gonosz csak éjjel jön elő. De ha már éjjel. Mi emberek akkor vagyunk a legsebezhetőbbek, leggyengébbek. Pontosan tudja mire vagy kire gondolunk. Ismer minket. Épp ezért az ajánlat egyben átok és áldás. Míg, amit a sors ad az csak is a szerencséden múlik.

- Meghoztam.

- Jöjjön be.

- Ász miért nem szóltál, hogy jöjjek el? – kérdezi Kíra – Nem kellett volna az egész embered mozgósítani.

- Két ember nem csapat drágám csak egy pár.

- Mit akarsz tőlem?

- Elmesélek neked mindent. – állok fel az íróasztalomtól. Öntök neki gyümölcslevelet magamnak pedig whiskyt majd visszaülök.

- Miért iszol?

- Nem akarok senkit sem bántani, részegen pedig kidőlök max.

- Miről akarsz beszélni?

- A birodalmunkról húgom.

- Minkről?

- Nagyapa, Igor, Elemér, Abdul. Rémlik?

- Szóval az alvilág.

- Helyben vagyunk.

- Tudom nagyapa alapította majd volt egy nyomozó, aki mindenkit sittre vágott, nagyapa meg elzavarta. Majd átvetted a helyét, akik az ő csapatába voltak azok családját felemelted, Igor pedig a nyomozó, akit el akartál zavarni. Nem tudom, mit akarsz még ezen magyarázni.

- Abdul meghalt. Pontosabban lelőtték.

- És ahhoz mi közöd?

- Vezér vagyok Kíra, ha valakinek egy hajszála meggörbül azt is ki kell derítenem ki tette.

- Elemérre tippelsz?

- Igor elküldte Abdul fejét Nikolasz apjának. Szerinted?

- De ő. – csuklik el a hangja.

- Igen nem tenne ilyent. – fejezem be a mondandóját.

- Mit tudsz Igorról? – kérdezi.

- Annak a nyomozónak az unokája.

- Ne játssz velem Dukász!

- Jó, ha nem hiszed. – felállok és kiszólok Krisztofernek.

- Ciao hugi! – köszönti Kírát.

- Azt mondta...

- Igaza van.

- Bizonyítékod van?

- Van. – intek Krissznek mutassa meg. Megnézi a papírokat és a szája elé kapja a kezét.

- Ez nem lehet igaz.

- Pedig az.

- Elemérrel mi van? – kérdezi.

- Szövetkezett Igorral. – válaszolom nehezen.

- Ez kész.

- Ki az a Júlia?

- Igornak szánták.

- Te honnan ismered?

- Ott Kristóf bárjában volt pincér. Fel akartam szedni, de Igor felismerte addigra.

- Velem miért van? – esik kétségbe.

- Kérdezett rólam? Viselkedett valaha veled furcsán?

- Nem soha. Valami zavaros.

- Micsoda?

- Minek kellek neki? – megvonom a vállam.

- Nekem ez sok volt. – pattan fel – majd kereslek.

Kiviharzik.

- Minden rendbe? – lép be Dominik.

- Nincs.

- Miért?

- Elemérről semmit nem tudok, Igorról pedig főleg nem tudok. Úgy néz ki visszajöttem, de kalitkába vagyok zárva.

- Nyugi, elsőnek is hívd össze a saját csapatod. – adja a tanácsot.

Ha valamit nagyon akarsz, néha el kell, engedd. Igaza van Dominiknak. Kicsit lazára veszem. Elsőnek hadd menjen el a híre hogy visszatértem.

- Hívd ide őket. Mondd, nekik 5 percük van, számolom. – parancsolom. Mosolyogva kifárad.

Pár perc elteltével mindenki felsorakozott előttem.

- Már nagyon vártunk vissza! – szól az egyik.

- Örülök, hogy még mindig hűségesek vagytok. Meséljetek mi történt ez alatt az idő alatt?

- Elemér.

- Azon kívül. – megrázzák a fejüket.

- Van egy kérésem vigyétek el a hírt. Visszatértem.

- Ász! – az előzőnek kérdése van.

- Igen?

- Tényleg ezt akarod?

- Vagytok olyan helyzetbe, hogy megkérdőjelezzétek akaratom?

- Nem arra gondoltunk.

- Igor tudja, hogy itt vagyok. De elmondom nektek, hogy megnyugodjatok – szarkazmus – Elemérnek akarom fülébe jutatni. Érthető?

Bólogatnak.

- Hajrá – nyitok nekik ajtót. Mind kimegy.

- Hát nem épp erre gondoltam mikor mondtam, hogy hívd össze őket. Úgy néztek rád mintha szellemet látnának. – neveti el magát Dominik.

- Kicsit megpuhultak.

- Kicsit?

- Nagyon. – javítom ki magam.

Lemegyek a konyhába.

- Este buliba megyünk. – mondom Liának.

- Hova?

- Krisztofer klubja. – világosítom fel.

- Oké. Megyek készülődni.