Nyári kaland

9

O: Baszki! Komolyan egy horrorfilmet akarsz megnézetni velem? -nevettem el magam és néztem rá picit ijedten
Léna megállította a filmet egy pillanatra.
L: Aha, társaságban imádok horrort nézni.
O: Hát én még társaságban sem bírom. Egyszer a barátnőm megnézetett velem egy ijesztő filmet, még horrornak sem nevezném, de már az után rettegtem hazafele. Hazafele minden reccsenésnél frászom volt - meséltem nagy lelkesedve
L: De most nem kell hazamenned. És én itt leszek. Olyan adrenalint ad szerintem egy ilyen film. Tele izgalommal, sokszor nem is tudod mikor mi fog következni. De persze ha szeretnéd mást teszek oké? -nézett rám aranyosan
O: Áhh nem bánom. Legyen a horror. De csak szólok előre, nagyon szükségem lesz rád mind a film közben, mind pedig utána!
L: Itt vagyok és itt is leszek! Ez csak egy film lesz. Indíthatom újra?
Nyeltem egy óriásit, aztán megfogtam Léna kezét és bólintottam, hogy igen. Minden ijesztőbb résznél szorítottam a kezét, sokszor nem is néztem, hanem odabújtam a vállához. De a kíváncsiság hajtott végig, így végignéztem. Be kell valljam, jobban bírtam az eddigi horrorokat illetően. És még izgalmasnak is találtam. De szerintem ezt Lénának köszönhetem, hisz figyelte minden reakcióm és érzékeltette mindig, hogy ő itt van és vigyáz rám. Amikor a fejem fúrtam a mellkasához, mert épp nagyon rémisztő jelenet volt, csak megpuszilta a fejem és megsimogatta. Néha nem is a film miatt bújtam oda hozzá. Szeretem az illatát, a simogatását és nem bírok betelni vele. De jobb volt a filmre kenni, így nem is sejtheti mennyire oda vagyok már most tőle. Pedig nem is tett eget rengetőt, csak törődött velem.
*Léna szemszöge*
Nem bírtam ki, hogy ne horrort válasszak, hisz sejtettem, hogy nem bírja, így szüksége lesz a gondoskodásomra. És amikor be is bizonyosodott, hogy jobban tart az egésztől, mint azt én gondoltam, még izgalmasabbá vált számomra. Mert imádom, ha valaki kis törékeny néha. Olivia meg annyira aranyos. Főleg amikor folyton hozzám bújt minden ijesztő résznél. Már ezért megérte betenni ezt a filmet, sokszor nem is bírtam figyelni, csak Olívián járt az agyam. Végre törődhetek valakivel, simizhetem.
*Olivia szemszöge*
A film lejárt, én meg be sem mertem neki vallani, hogy igazából még tetszett is. Mondjuk nem csak a film, hanem az egész szitu.
Léna lecsukta a laptopot, letette szépen maga mellé.
O: Köszi, hogy ennyire eltűrted a sipákolásaim!
L: Hát ilyeneket szívesen eltűrök! -nézett rám pimaszul majd közeledni kezdett hozzám.
A szája nagyon közel állt meg az enyémhez. Éreztem a lélegzetét. Még azért sem csókoltam meg, pedig nagyon éreztem már magamon, hogy alig bírom visszatartani. Végigsimította jobb kezével az arcom, egészen le a nyakamon, végig a derekamig. Derekamat fogta meg és húzott magához közelebb.
Hátrább húzta fejét az enyémtől, mélyen a szemembe nézett. Láttam szemében a tüzet, ami miatt még jobban lázba hozott. Teste forró, érintése gyengéd, egész testemmel beleremegek.
Tudatosítani akartam benne, hogy én is ugyan úgy vágyom rá, ezért átvettem az irányítást. Hátradöntöttem, majd vele szemben fölé hajoltam. Kezét a vállai fölé emeltem, apró csókokkal jutalmaztam arcától a nyakáig, amiért ennyire gondoskodó volt. A nyakánál elidőztem egy picit, majd végignyaltam. Rá néztem, hogy tudjam hogyan érzi magát tetteimtől. Szemei csukva voltak, állát a magasba nyomta, hogy jobban odaférhessek a hosszú nyakához, szája szélét harapdálva. Ha tudná mennyire vonzó volt látni, ahogyan teljesen átéli a pillanatot. Érzékeltem, hogy nem is szeretné, ha abbahagynám, ezért felfele haladtam egészen a szájához.
Óvatosan értem hozzá ajkaihoz, amik ismét hidegrázósan puhák voltak. Gyengéden csókolt vissza, majd egyre hevesebben kezdett. Dereka lassú hullámzásokba kezdett, kezei felfedező útra tértek. Ezzel párhuzamosan az enyémek is. Végigsimítottam kezem mellein és éreztem, hogy nagyobbat lök csípőjével rajtam.