39.fejezet

1.5K 70 21
                                    

A fejem szinte majd szét repedt a fájdalomtól, és valaki a vállamat is el kezdte rázni, ezzel még nagyobb fájdalmat okozva.

- Lydia! - hallottam meg ismét azt a hangot, de ezúttal már valóságosabban.- Hallasz engem?

- Mi történt? - kezdtem el nyitogatni a szememet és lassan fel tornáztam magam.

Még mindig az ágyban voltam a fehér hálóingemben, de ezúttal nem volt rajta vér, sem pedig az ágyon.
Kint már kezdett pirkadni, és szerencsére füst szagot sem éreztem és a sikolyokat sem hallottam már.

- Én nem tudom mi történt vele - halottam meg Loki hangját, aki az ágy végében állt, már teljesen felöltözve.
Ahogy körbe néztem a szobában jelen volt maga a király, aki Lokit nézte vádlóan, aki csak bizonygatta, hogy nem tud semmiről. Majd Thor állt az ágyam mellett egy aggódó Janevel az oldalán, és persze Frigga aki az ágy szélén ülve vizslatott kíváncsian Freya nénivel az oldalán

- Ez nem Loki volt - mondta ki egyszerűen Freya.

- Miből gondolod? - kérdezte szinte azonnal Odin.

- A családunkban mindenkinek vannak különféle kepességei. Lydiának még nem mutatkozott meg.

- Mind ez idáig - tűrt el egy kósza hajtincset Frigga az arcom elől.

- Elárulná valaki, hogy mégis mi a fene folyik itt? - kezdeztem kétségbe esetten. - Mégis ki volt az a nő akit láttam?

- Mit láttál? - követelte Odin, amitől én kissé hátra hőköltem.

- Így csak meg ijeszted - csitította a férjét Frigga.
- Fel tudod idézni az álmodat? - kérdezte ezúttal ő, már sokkal kedvesebb hangnemben.

- Vért. Csupa vér volt minden - emlékeztem vissza. - Asgard lángolt. És a sikolyok voltak a legrosszabbak.

- És még? - sürgetett ezúttal Thor.

- Majd meg láttam őt. Egy nőt, fekete hajjal.

- Hela! - mondta ki Loki, és a szoba egy emberként némult el.

- Ki az a Hela? - néztem körbe a jelenlévőkön.

- A lányunk - vallotta be Odin. - Az első szülöttünk. Be zártam, mert túl nagy volt a vérszomja, de ezek szerint ez sem volt elég.

- Nem emlékszel másra? - kérdezte Loki, vissza rántva mindenkit a valóságba.

- Nem, azt hiszem nem - mondtam, majd magam sem tudom miért, de körbe néztem a szobában, és amit láttam az nem kissé sokkolt le.
- Mégis mi történt itt? - csaknem az összes bútor a falnál volt, mintha egy hatalmas erő oda lökte volna őket. A tükör darabokra törve hevert a padlón, be borítva mindent szilánkokkal.

- Ezt te csináltad kincsem - simogatta meg a fejemet Freya.

- Én? - néztem rá értetlenül. - Mégis, hogy?

- A hangoddal- adta meg a választ Loki.

- Ezt majd később meg beszélitek, most az a fontos, hogy mihez kezdjünk Helaval- kezdett el fel - alá járkálni Thor.

- Egy jóslat szerint csak az tud vele végezni, akinek meg jelenik - mondta most már sokkal kimértebben Odin.
Nekem pedig ha eddig nem is, akkor most már biztosan a földet súrolta az állam.

Little StarkWhere stories live. Discover now