Tizenhetedik rész [Hajnal..]

329 17 87
                                    

~Sasuke szemszöge~

Amikor lenyugodtunk, és már nem volt semelyikünknek kedve filmet nézni, akkor inkább maradtunk annál, hogy elmegyünk aludni. De ez a terv sem maradt egyesbe. Mivel, hogy Narutot nem lehet a legkönnyebb módon csak úgy elaltatni. Általában, az új rutinunk esténként, hogy az ágyban beszélgetünk, míg azt nem mondom, hogy mostmár tényleg alvás, mert reggel nem bírunk majd felkelni. És hát, holnap suli, úgyhogy majd kelthetem ezt a barmot.

- Na akkor mennyünk aludni, öltözzünk át, és zsa aludni! - szóltam rá a mellettem ülő szőke fiúnak, aki csak bólintott, majd az ajkaimra tapadt egy búcsúcsók iránt.

Amikor elvált tőlem, csak felált a kanapéról és kiszaladt a szobánkba egy ruháér. Majd vissza, mert ahol letelepedtünk volna egy jót filmezni, ott  volt pont mellette a mosdó.

Kiment, és egy olyan 20-30 perc múlva jött is vissza. Olyan aranyos volt a pulcsimban. Mert a pulcsimat vette fel. Gondolom én, ez lesz a szokása, de én nem bánom! Azt csinál amíg itt van velem, amit akar. Kivéve egyet, ne csaljon meg. Visszatérve az öltözékére, az-az a pizsamájára, a pulcsim és a pólóm volt rajta. Meg egy narancssárga zokni. (Jó, hát persze. Volt rajta alsó is! Ez természetes xD. )

- Nagyon cuki vagy! - mosolyogtam rá.

- Uhm.. Köszi! - ?mosolygott rám vissza. Majd amikor ez az édes beszélgetés véget ért, akkor odajött hozzám, és beleült az ölembe, ezzel a lovagló pózzal. Ami valljuk be, egy kicsit beindított. De tudtam, hogy még nem csinálhatjuk, mert iskolások vagyunk, és tizenévesek. Nem veszthetjük el a szüzességünket. Szóval próbáltam lenyugodni.

- Uhm.. Sasuke, mi a baj?

- S-semmi. -szóltam vissza.

- Aucs.. - kiáltott fel Naruto.

- Mi a baj?

- Sasuke... Neked.. Áll??

- Basszus.. -sziszegtem a fogaim alatt.

-....

Ki, majd be fújtam a levegőt. Hogy hátha sikerül majd lenyugodnom ezesetben. Hála Istennek, sikerült is, és nem voltam ebben a furcsa helyzetben. Elég kellemetlen volt. Szóval minnél előbb le tudtam nyugodni. Nagyon sokkolt állapotban voltam.

- Minden oké, Sasuke? - kérdezte furán.

- A-Aham.. Csak kicsit fura volt. Bocsi..

- Nem baj, tudom hogy váratlanul ért. Engem is így ért. De most hogy suli, ezért nem tehetjük meg. Pedig ne tudd meg, hogy mennyi nap voltak ilyen érzéseim. Amikkel allig bírtam lenyugodni. De ezt nem terveztem neked elmondani.

- Sajnálom. Majd egyszer! -mosolyogtam rá vissza.

- Ja, egyszer mindennek eljön az ideje!

-Ja, csa- - itt befejeztem a mondatom, egy váratlan dolog végett. Szóval kimentem a mosdóba.

- Sasuke, minden oké?? Hallod?

- Aham, de ne gyere utánnam.

- Oki..

Beszaladtam a mosdóba, és jó alaposan megmostam az arcom. Mert nem akartam megint beindulni. Nem akartam Narutot váratlan helyzetbe hozni ismételten.

Folytii...

ISMÉT BOCSI HOGY ILYEN RÖVIDEK A RÉSZEK, DE NEM NAGYON JUT ESZEMBE SEMMI.. :< Sziasztok!!《szép napot/estét!!》

&quot;Bármi Van, Én Szeretni Foglak...&quot;   {SasuNaru}Where stories live. Discover now