Bocs a kihagyásért. De meghoztam az új részt.
Itachi
Vajon Izumi alszik már, gondoltam majd a szobája felé néztem. Az enyhén nyitott ajtón egy kis fény szűrődött ki. Közelebb mentem és benéztem a szobába. Izumi asztali lámpája be volt kapcsolva. Gondolom megint olvasás közben aludt el.
- Ez az olvasás nem neked való! - suttogtam.
Elvettem tőle a könyvet, betakartam és kikapcsoltam a lámpát. Még az ajtóból visszanéztem és egy mosoly kúszott az arcomra, Majd megláttam, hogy ő is mosolyog.
Visszamentem a szobámba és viszonylag hamar visszaaludtam.
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A madarak csicsergésére keltem és reméltem Izumi még nincs ébren. Még mélyen aludt én pedig felöltöztem és elindultam. időben oda kell érnem a találkozó helyre. Nincs kedvem megvárakoztatnom Kisamét.
Természetesen Kisame már ott várt:
- Na, végre megérkeztél! Hogy van a kis barátnőd?
- Indulunk! - jelentettem ki.
Puszilok mindenkit ((O)))
YOU ARE READING
Elfeledett Múlt? - Dehogyis! |BEFEJEZETT|
FanfictionUchiha Izumi fájdalmai nem múllanak. Hiába adta fel a shinobi létet emlékei csak jobban lelkébe égtek. Pedig mennyire elakarta felejteni azt a gondolatot, hogy kapcsolatuk kezdete a vég. Ám egy kis dango könnyen rávilágít e gondolatot hamisságára. 2...
