Negyedik Fejezet 2.

9 1 0
                                    

Tong Seong-Hun ezredes kinézett irodájának üvegfalán a városra. Aranyszegélyes, bordó öltözete sötétebbnek hatott a vörös nap, gyenge fényében. Fekete köpenye kecsesen libegve követte gyors és határozott mozdulatait.

Az előtte elterülő Seglor város látványa mindig büszkeséggel töltötte el. A látképet uraló Kharazyn torony valójában egy több, mint száz éve leszállt űrhajó volt, amivel bányászok és telepesek érkeztek a Dervisre. Azok a bányászok és telepesek, akik Seglort alapították. Az ősi hajót már az első időktől lakóépületnek használták, a burkolatából hiányzó elemekből teraszokat és ajtókat eszkábáltak a belül kialakult lakásokhoz. Már egyáltalán nem emlékeztetett egy űrhajóra, csupán egy rozsdás, szedett-vedett lakótelepre.

A Tong ezredes asztala mögött álló Klaus előrébb lépett egyet, mintegy előkészítve mondandóját. Klaus Landau, Seglor rendőrkapitánya, szintén a város erőinek egyenszínét, a bordót öltötte magára. Kevésbé díszes, de hasonlóan magas rangra utaló volt, akár Tong ezredesé. Klaus egyik szeme helyén vörösen izzó implant világított sötétbe boruló arcán. Arcának nagyrészét az orrot és szájat helyettesítő maszk volt operálva, az olcsóbb alkalmazások egyikeként, mellyel a Dervis viszonyaihoz igazították az ember szervezetét.

– Uram! Egy víztisztító megtámadása már komoly szándékot jelez. A tatharok mozgolódnak. Szerintem a pletyka miatt. Felbátoríthatta őket és olyan dolgokra ösztökéli, amit eddig nem mertek meglépni – mondta Klaus a maga recsegő, dobozos hangján.

– Nem tatharok voltak – mondta Tong és a homokkígyót figyelte, amit a szél végig hordott a város külső kerületein a kisebb üvegkupolák fölött.

– De, uram...

– Azt akarja, hogy a Seglor Biztonsági Erő soraiban szolgáló tatharokat hátrányos megkülönböztetés érje, amiért néhány barbár fajtársa provokál minket? – fordult Tong a rendőrkapitány felé. – A jelentésében zenyr terroristák fognak szerepelni! A pletykákat hagyja meg az otthonülő, rongyrázó cégeseknek. Hallottam én is ezt a képtelen badarságot, de eddig semmi jele annak, hogy a Föld elhallgatott volna.

Tong szúrós tekintetével mérte végig a rendőrkapitányt. Klaus kényelmetlenül érezte magát, de tudta, hogy ő az egyetlen, aki a Seglor Biztonsági Erők főparancsnokának szemébe mondhatja az igazságot, csupán tisztelettel és óvatosan kellett megfogalmaznia azt.

– Uram! – Klaus kihúzta magát. – Az embereim és én is szemtanúi voltunk a csata következményeinek. A megrongált víztisztító környékén számtalan tathar maradványai voltak. A jelentésem és a járőreim beszámolói nem fognak egyezni.

– Elég!– emelte meg a hangját Tong. – Ne tegye itt nekem a hülyét! Itt a különbség a pletyka és a hivatalos álláspont között. Az emberei, ha beszélnek, az csupán pletyka szinten marad, a hivatalos közleményben azonban zenyr terroristák fognak szerepelni. Ezt mind a saját egységeink védelmében.

Tong félrenézett egy pillanatra és elgondolkodott.

– Titkosítja a jelentését és az embereivel is aláíratja. Aki tatharokról beszél a támadás kapcsán, hadbíróság elé kerül – mondta.

Klaus bólintott. Érezte, hogy itt vitának helye nincs. Bár nem értett teljesen egyet a felettesével, belátta, hogy van némi igazság abban, amit mond. A tatharok magas számban vettek részt Seglor rendfenntartásában, akár a Biztonsági Erők soraiban, akár zsoldosként.

Az asztalon lévő kagylós telefon vörös ledje felvillant és rövid sípolásokkal jelezte a bejövő hívást. Tong az asztalhoz lépett és leolvasta a zöldháttérben kijelzett számot. Felnézett Klausra.

– A jelentését egy órán belül a PP-mre várom – hadarta. – Leléphet!

Klaus tisztelgett, összecsapta a sarkait, majd megfordult és kilépett a sziszegő zsilipajtón. Tong felemelt egy nagyobb, vezetéknélküli fejhallgatót az asztaláról, a fejére helyezte, majd lenyomta a zöld gombot a kagylóstelefonon.

– Kadurin admirális – köszöntötte a vonal másik végén lévőt.

– Üdv, ezredes – hallatszott Kadurin fáradt, italtól terhes hangja. – Rábasztunk. Hallottál a pletykáról?

– A földiről?

– Nem! A Hon falubeli Kátyanéne eltörött botjáról!

– Megtörténhetett?

– Még csak pár órája nincs hír tőlük – mély, fáradt sóhajt hallatott Kadurin. – De már a többen beszélnek róla, mintha hivatalos közleményt adtam volna ki. Gyorsnak kell lennünk. Nem látom előre, mi lesz itt, de abban biztos vagyok, hogy nyakig leszünk a szarban. Nem csak mi, hanem az egész, kibaszott porfészek bolygó. Egy napon belül be kell jelentenem a majoroknak, néhány napon belül pedig hivatalos közleményt kell kiadnom bolygó szinten. Ennyi időnk van felkészülni.

– Pontosan... mire?

– Semmit nem tudhatok pontosan, bassza meg! Pont ez a probléma. Hivatalosan a Dervis Helytartójává lépek elő, de mégis mim van a törvényen kívül? Azon a törvényen kívül, amit az a Föld hozott, amelyik most éppen kussol. Hány város lesz, amelyik mellém áll, aki többszáz kilométerre a fejük fölött repked, valódi hatalom nélkül? Neked kell biztosítanod a törvényes hatalmam odalent, ahogyan eddig én biztosítottam a tiédet idefentről.

Tong összehúzta a szemét idegességében.

– Úgy hallom megértettük egymást – mondta sokkal nyugodtabb hangnemben Kadurin. – Ne hidd, hogy ennyire önző vagyok. Nem foglak egyszerű zsarolással hűségre bírni. Ahhoz, hogy biztosítsuk a törvényes hatalmam, a te helyedet is meg kell erősítenünk. Még kidolgozásra vár, de már vannak terveim. Úgy gondolom, ha majorrá emellek, az megfelel az ambícióidnak.

Tong tartása megenyhült.

– Mi a következő lépés?

– Ezt már szeretem – mondta Kadurin és a vonalon keresztül hallatszott, hogy mélyet szippant a dohányba. – Fegyverkezési verseny, függetlenségi törekvések, a redvás terroristacsoportok megerősödése, pánik a civilek között mind, amivel számolok. sok olyan probléma előjöhet, amit nem látunk előre. Elsőként kell lépnünk, így biztosíthatjuk az előnyünket. Mellettünk áll a törvény is, de szarni fognak ezek rá. Erő kell! Szervezd át a Biztonsági Erőt, Védelmi Erővé, gyűjts magad köré zsoldosokat és állíts fel belőlük hadsereget.

– És ehhez te fogod biztosítani a törvényes kereteket – mondta Tong és nézte a város felé közeledő homokvihart.

Az a vihar jelképezhette volna akár a közelgő eseményeket is, fordult meg Tong fejében. Ahogy a Kharazyn torony, mi is ki fogjuk állni – gondolta.

– Pontosan – mondta Kadurin egy nagy korty után, ami valószínűleg nem visszaforgatott víz lehetett. – Csak azoknak lesz törvényes kerete a hadsereg felállítására, akik mellénk állnak, mindenki mást szakadárnak tekintünk és úgy is fogunk velük elbánni. – Kadurin kihagyott néhány szívdobbanásnyi szünetet. – Tiszták a céljaink. Tudod, milyen lépéseket kell megtenned és én bízom benned és a képességeidben, ezredes. Újra bajtársak vagyunk. Őszinte leszek, kurvára nem akartam már ezt a szar helyet. Viszont, ha a Föld nem jelentkezik, már csak ez maradt. Mindenki úgy fog táncolni, ahogy mi fütyülünk, ha már az elején kemény marokkal rászorítunk a tökeikre. Azt hiszem, ez a kulcsa. Hamarosan jelentkezem a hivatalos bejelentéssel. Viszhall, bajtárs!

Tong végignézte, ahogy a homokvihar elnyeli Seglort és lassan teljesen elsötétíti a gyenge napfényt.

A Dervis táncaजहाँ कहानियाँ रहती हैं। अभी खोजें