Valahol, valaki. Szétmállik a térben.
Mellém fekszik, és sötétben. Gúnyosan tárgyaljuk.
Miféle, emberek vannak. Gorombák. Ostobák. Szolgák.
Ezek mind-egyike vagyok. És kacagunk.
Vajon mikor ér a hold a csillagképünkbe?
Plafonon látom. Mekkora a lelkem?
Egy falatnyi szeretetért. Oda adom.
Két csillagkép alatt is fázom. Olyan, magányos vagyok.
YOU ARE READING
SzívMotel
PoetryLátok, és hallok. Létezem. Mind ez, Valóság e? Amatőr verselő, bölcselő,nem a válaszokat, a kérdéseket keresem. Nyomokban mentális problémákat tartalmazhat.
