Ꭺ ᏦᎪᎷᎬᎡᎪ ᏦᎬ́Ͳ ϴᏞᎠᎪᏞᎪ́Ν

Ꭺ ͲᏆͲϴᏦ

2020. December 25.

Máris reggel van? Nem tudtam elképzelni hogy hogyan is fekszek az ágyban. Pár pillanattal később rájöttem hogy a lábam van a párnák helyén, a fejem pedig a másik oldalon.
Míg Sebastian kiment, kicsit próbáltam jobban felébredni. Az éjszaka, maga volt a tökély. Minden egyes érintése beleégett az agyamba, és nem tudtam nem rá gondolni.

-Szép jó reggelt drágám!-érkezett meg két pohár kávéval. Miután leült az ágy szélére én a fejemet az ölébe hajtottam, ő pedig közelebb hajolt hogy megcsókoljon.

-Jól aludtál?-kérdezten, miközben elvettem tőle a bögrét.

-Többnyire. Egyszerűen imádnivaló volt ahogy a mellkasomon aludtál. És nem tudtam másra figyelni.-mosolygott rám.

-Nem hiszem el hogy megtörtént.-mosolyogtam, és a pír is megjelent az arcomon.

-Szeretnéd megismételni?-puszilta meg a nyakamat, én pedig a gesztusára felnevettem.
Ezután elkezdett csikizni, úgyhogy egy túlméretezett pólóban menekültem előle, amit gyorsan felkaptam tőle.
Ő futott utánam, majd az udvaron kötöttünk ki.

-Ezt nem hiszem el! Te kaptál medencét?-álltam meg a medence előtt.

-Na azért mégiscsak én vagyok főszereplő.-tette csípőre a kezeit.

-Ez kivételezés!-fordultam felé.
Hogy elfojtsa a hisztizésemet, gyorsan megcsókolt. Miután elváltunk, láttam rajta hogy valamit tervez, de már túl későn esett le hogy mit akar csinálni.
-NE!-kiáltottam, de már késő volt, mert a medencébe is lökött.

-Te voltál kiakadva hogy nekem van medencém! Tessék, élvezd akkor!

-De így túl unalmas.-és már mutattam is az ujjammal hogy jöjjön csak beljebb.

-Én maradnék a szárazföldön.-mivel rajta csak egy alsógatya volt, így leült a medence szélére, és a lábait lógatta csak a vízbe.
Na nem, ilyet nem játszunk. Közelebb úsztam hozzá, ő pedig kiváncsian figyelte hogy mit csinálok.
Elrugaszkodtam, hogy meg tudjam csókolni, viszont a szája előtt megálltam. Ő pedig ahogy egyre közelebb és közelebb hajolt, én úgy egyre távolabb, ezzel elértem hogy beleessen a vízbe.
-Ez csúnya volt.-simította hátra a haját, de már utánam is eredt. Mint két óvodás.

Kezeivel elkapta a derekam, így a hátammal a mellkasának simultam.

-Jól áll neked a víz.-mosolyogtam.

-Hölgyem, ne terelejen, ne tereljen!-puszilta meg az arcomat, de már szembe is fordított magával, igy megcsókolt.
Valamiért teljesen így képzeltem el azt hogy milyen lenne ha a barátnője lennék. Mindig ölelgetne, puszilgatna és bókolna.

A nap hét ágra sütött, úgyhogy csurom vizesen kifeküdtünk a napozó ágyakra, és vártuk hogy megszáradjunk.

-Kérdezhetek valamit?-tettem fel a kérdést, hiszen valami már napok óta a fejemben volt, és nem tudtam nem arra gondolni.

-Kérdezz nyugodtan. Ha tudok válaszolok.-fordította felém a fejét, és a napszemüvegét is feljebb csúsztatta hogy a szemembe tudjon nézni.

-Amikor Alejandra a legutóbb itt volt, mondtál neki valami olyasmit, hogy megegyeztetek valamiben, és azt ő nem tartotta be. Nem vagyok benne biztos hogy pont ezt mondtad, de valami hasonlót.
Tudhatom hogy mi volt ez?

-Egyáltalán nem fontos. Egyszer majd talán elmondom.-zárta is le azonnal a témát. Viszont én amilyen makacs vagyok, nem tudtam válasz nélkül tovább lépni.

-Azért mégis valami fontos lehetett, ha így összevesztetek. Nem kezdhetsz bele egy kapcsolatba, ha nem vagy őszinte.

-Jas. Én bármit elmondok neked. Szeretnék biztosan belekezdeni úgy egy kapcsolatban, hogy a bizalom kölcsönös. Viszont ezzel csak elrontanánk a karácsonyt. Hidd el, ha fontos lenne elmondanám. De nem az.-fogta meg a kezemet.