Ꭺ ᏦᎪᎷᎬᎡᎪ ᏦᎬ́Ͳ ϴᏞᎠᎪᏞᎪ́Ν

Ⴎ́Ꭻ ᏴᎪᎡᎪ́ͲϴᏦ

2020. November 12.

Tegnap este még írtam egy üzenetet Sebastian-nek, hogy reggel 8-kor találkozzunk a próbateremben. Látta, de nem válaszolt...

Én időben oda is értem, már bemelegítettem, ő egy jó fél óra késéssel érkezett meg.

-Késtél!-néztem az órámat.

-Bocs.

-Kérlek hogy legyél pontosabb legközelebb. Annál tovább fogunk próbálni.

-Mondtam hogy bocs. Nekem is van magánéletem, nem csak a munkám.

-Én nem is mondtam hogy ne legyen. Csak tudod én most azért utaztam ide, hogy téged megtanítsalak táncolni. Örülnék ha komolyabban vennéd a dolgokat!

-Elég komolyan veszem!

-Oké, konfliktussal nem lehet nekikezdeni próbálni. Ha bal lábbal keltél fel menj inkább haza, és hagyjuk a mai próbát.

-Nem akarom rabolni a drága idődet!

-Most meg mi bajod van?-csaptam a térdemre.

-Csak...tökmindegy.-mondta, majd szó szerint kirontott az ajtón. Menjél akkor, a te filmed fogod elcseszni.

Nem is foglalkoztam vele hogy visszajön-e. Leültem és legalább megnéztem addig az Instagramom. Anna egy sztorit rakott ki, ahol össze van kulcsolva valakivel a keze.
Tudtam hogy pasi van a dologban. De miért nem mondja hogy ki az?
Meg sem jelölt a fotón senkit.

9 óra lehetett, amikor nyílt az ajtó és belépett másodjára Seb.

-Oké. Lenyugodtam.

-De ezt akkor mondd is komolyan!-álltam fel.

-Ne haragudj. Elég zűrös és feszült mostanában az életem, és ezt nem rajtad kéne levezetnem.

-Van annyi erőd hogy végigcsináld ezt a 4-5 hónapot? Mert ha nincs akkor még most add fel.

-Végigcsinálom. Tényleg.-bólintott, én viszont még mindig kételkedtem benne.-Bízz már bennem.

-Oké, akkor kezdjük.-indítottam is a zenét. Látszott rajta hogy tényleg összeszedte magát, mert nagyon koncentrált arra amit csinált. Remélem mostmár az emelésig eljutunk.

-Na, milyen voltam?-te jó ég... Várja hogy megdícsérjem?

-Ne örülj előre, ha a következő lépés is menni fog, akkor foglak megdícsérni. Láttad már a Dirty Dancing-et?

-Ezerszer.-mondta.

-Akkor gondolom megvan az a rész amikor Patrick Swayze a magasba emeli Jennifer Grey-t.

-Most ugye nem azt várod tőlem hogy ezt megcsináljuk?

-De, márpedig ezt. Fogjuk sokat gyakorolni, és hidd el hogy menni fog. Én ezt már csináltam, tehát tudom hogy hol van az egyensúly, neked kell megbírnod tartani engem.

-Hány kiló vagy?-nézett rémülten, én pedig elnevettem magam.

-48.-mosolyogtam még mindig.

-Azt még elbírom. Oké, én készenállok.-készült neki, abba a pózba, hogy majd felemel a magasba. Érdekes volt ez a határozottság, de azért mégis belementem, hátha legalább sikerül megtartania.
Nekifutottam, elrugaszkodtam, ő pedig felemelt. Egy pár pillanatig még imbolygott, kellett pár másodperc míg megtalálta ő is azt a biztos pontot.

-Tarts, tarts! Seb, el ne engedj!

-Oohké.-hallottam a hangján, hogy ez lehet sok. Éreztem hogy a keze elgyengült, és szinte tudtam hogy nagyot fogunk koppani a padlón.

-Ne! Seb ne engedj el!-kiáltottam, de nem bírta tovább úgyhogy először ő ért földet, én pedig ráestem.

-Baszki. Ne haragudj.-nevetett.

-Nagyon fáj?-fogtam meg a fejét.

-Nem érzek semmit. Csak a parfümöd. Jó illata van.-mélyült el a szemembe nézve, ahogy én is az övében.

-Tényleg szép szemed van.-eresztettem meg egy félmosolyt. Igazából, nem is tudom hogy mennyi percig néztük egymást, csak arra kaptuk fel a fejünket hogy az ajtó hirtelen kinyílt, Alejandra pedig mérgesen kezdett magyarázni.

-Itt meg mi a franc történik?
Azonnal lemásztam Seb-ről, mondjuk így sem önszántamból másztam rá, és kínosan segítettem fel a földről.
-Magyarázatot kérek!-dobta le a táskáját a földre.

-Ale, próbálunk. Ez ebből áll.-lépett oda hozzá Seb.

-Igen? Te ezt próbának nevezed, hogy a kis újonc rádmászik?

-Nem rámásztam, hanem ráestem. Nem értem miért zavarod a táncpróbánkat.-mentem én is közelebb, hogy ne kiabáljak abban a kis teremben.

-Téged nem kérdeztelek.-szólt be lekezelően.

-Nem, viszont jogom van ahhoz hogy megvédjem magamat, sőt nem is megvédjem, hanem megcáfoljam azt amit láttál. Ez egy szenvedélyes tevékenység, muszáj hogy legyen kettőnk között egy szoros kapcsolat, hogy tudjunk együtt működni, és hatásos legyen táncunk. Ha ez neked nem tetszik, akkor nem tudok vele mit csinálni. Ez a munkám, ezért fizetnek, ezért repültem nem tudom mennyit.

-Rendben, csak hogy tudd. Ezzel még nincs vége.-dobta hátra a haját, még Sebastian-re mérgesen rápillantott, majd az ajtó hangos csapódásával távozott.
Én ekkor mertem kiengedni az eddig bent tartogatott levegőt.

-Én kérek elnézést.-tördelte az ujjait Seb.

-Ez nem a te hibád.-ültem le, mert mérgemben, még a lábamból is kiment az erő. Sebastian pedig fogta magát, és kiszaladt a teremből.

Egész álló délután vártam hogy visszajöjjön, de nem jött. Ott hagyott, szó nélkül.

Idegesen mentem haza. Úgy gondoltam hogy végre már most lemegyek a tengerhez. A puha homok körülölelte a lábamat, a lágy szellő pedig belekapott a hajamba. Teljes nyugodtság fogott el.
Nem voltak túl sokan ezen a partszakaszon. Végre kicsit kikapcsolódhattam.

Elidőztem a hosszú sétával, már 5 óra volt amikor hazaértem.
Épp vacsorát akartam készíteni, amikor kopogtattak. Nem vártam vendéget, úgyhogy nagyon reméltem hogy nem Sebastian az. Kinyitottam az ajtót, ahol pedig 2 fiatal csajszi állt.

-Jasmine, ugye?-kérdezte az egyikük.

-Igen. És ti kik vagytok?

-Én Lora Dayton vagyok. Mind a ketten táncolni fogunk a filmben, és gondoltuk megismerkednénk veled.-mosolygott a szőke hajú.

-Evelyn Paxton. Persze ha zavarunk, akkor majd megbeszélhetünk egy másik időpontot.

-Nem, nem zavartok. Gyertek be nyugodtan.-álltam félre az ajtóból.

-Hoztunk egy kis rosé-t, reméljük szereted.-mutatta fel Lora a borosüveget.

-Oo, jöhet!-kerestem egyből a borospoharakat, majd már bontottuk is az italt.

Amint leültünk beszélgetni, azonnal megtaláltuk a közös hangot. Mintha már ezer éve ismertük volna egymást. Az este végére már az üveggel el is fogyasztottuk a bort, szóval jó állapotban voltunk.

-Tudjátok hogy mit utálok egy férfiben?-ültem fel nehézkesen.

-Mondd!-néztek rám érdeklődve.

-Hogyha egy férfi...kegyetlenül egy hazúúg disznó!

-Egyetértek!-mutatott rám Evelyn.

-Igyunk! Az őszinte férfiakraaa!-emelte a magasba az üres üveget Lora.-Ja, baszki elfogyott!-kezdett el nevetni.
Jó kis éjszaka áll előttünk.