Vágyálom - Carter

12 fejezet

- Oké rendben végeztem. –oda nyomom Carter kezében mire olvasni kezdi. És a szemöldökét felhúzza.

- A szexet megértem, de a csók? Komolyan nincs csók?

- Még is mi bajod vele? Nem járunk igazából így csóknak sem kell lennie.

- Igen nem fogunk járni igazából, de többiek azt fogják hinni. És ha nem csókolózunk, még a végén azt hiszik, hogy nem is járunk, ami egyébként igaz, de így lőttek a tervednek. –igaza van. Nem mintha azért mondanám, mert legmélyen erre vágynék.

- Jézusom rendben. De csak 7 csók lehet. –elveszem a papír és átjavítom a csókolózás részt.

- Hogy lehet szabályozni a csókot? Mi van, ha elvisz a hév és megcsókolsz?

- Ez sosem fog megtörténi. –erre a válasz képen felhorkant. Annyira idegesítő tud lenni.

- És mért vagy ebben biztos? Mert állítólag a barátod vagyok. Találkoztál már velem?

- Igen, sajnos. –mosolygok rá. Viccként szántam.

- Sajnos? Rendben akkor talán sajnos megcsókollak.

- Azt semmiképp.

- Azt akarod, hogy sikerüljön az alkunk? Mert ha igen, legalább meg kellene próbálnod úgy viselkedni, mint aki szeret.

- Hát akkor ez keményebb, mint hittem. –mondom vigyorogva. Erre csak megrázza, a fejét majd válaszol.

- Baromság még, hogy nem szeretsz. Nagyon is szeretsz. –most én horkantok fel. Még, hogy szeretem? Ez sosem fog megtörténni.
- Totálisan bírom a horkantásos dolgot, amit csinálsz. Ez olyan izgató.

- Befejeznéd most már? –most már flörtöl is remek.

- Ha megcsókolhatlak.

- Nem.

- Előbb utóbb meg kell tennem. Te is tudod.

- Majd a suliba. Itt nincs senki olyan így nyilván nem kell semmit tennünk.

- Pedig próbálnálak éppen hozzá szoktatni. –nevet fel. Majd így folytatja:
- Talán szükségünk lenne bemelegítésre. Igen szükség van rá.

- Bemelegíteni? Mi a fenét jelent ez? –mondom neki.

Megdönti, a fejét majd közeledik, de megáll.

- Mit gondolsz, mit csinálok a játék előtt? Azt hiszed, csak úgy felveszem a cipőt és ki megyek a pályára és lesz, ami lesz?

- Ez nem egy játék.

- De valóságosnak kell kinéznie. –jó ebben igaza van, de nem muszáj megtenni most itt. És nem is lesz.

- Őszintén, nem tudom eldönteni, hogy most szórakozol-e velem. –bosszúsan kifújom a levegőt.
- Akárhogy is, nem engedem, hogy megcsókolj, úgyhogy töröld ki a fejedből ezeket a piszkos gondolatokat. Ha szeretnél némi akciót, hívd fel azt a csajt akivel SMS-tél vagy azt a szőke lányt.

- Igen, hát ez nem fog megtörténni.

- Miért nem?

- Az csak egyszeri összejövés volt. És ne próbáld másra terelni a szót.

- Nem terelem a szót, de lehetne ejteni a témát? 

- Mitől félsz Eli? Talán attól, hogy belém szeretsz?

- Miről beszélsz? Sosem szeretnék beléd! És ez egészen biztos.

- Igen? Akkor mire vársz, csókolj meg! Ne félj tőlem. –még, hogy én félek? Nem félek.

- Jól van basszus. Vágjunk bele. 

A tekintetünk  összetalálkozik. Arra vár, hogy visszakozzak, de magabiztos vagyok, ki tudom várni őt. Ezúttal én akarok nyerni. De alábecsültem őt ismét. Zöld szeme elsötétült és ott a forróság a szemében. Forróság és a magabiztosság csillogása, mintha biztos lenne benne, hogy nem megyek keresztül ezen. Hallom az elutasítás bizonyosságát a hangjában, amikor megszólal.

- Rendben, akkor mutasd, mid van.

Habozok. Kurva életbe. Ő nem lehet komoly. Nem vonzódom Carterhez, és nem akarom megcsókolni. Történet vége. Kivéve... nos, nem úgy érzem, hogy valaminek is vége. A testemet lángok borították el, és a kezem nem a semmitől remeg, hanem a várakozástól. Amikor lefestem a képet, hogy a száját a számra szorítja, a szívem gyorsabban száguld.

Mi a fene van velem?

Carter lépésről lépésre közelebb hajol. A combunk most érintkezik, és vagy képzelődöm, vagy valóban láthatom a torka közepén a pulzusa lüktetését. Nem lehetséges, hogy akarja ezt... vagy igen?

- Gyere – gúnyolódik.
- Nem a miénk az egész éjszaka, bébi. –most dühbe gurulok. Csessze meg. Ez csak egy csók, igaz? Nem is kell, hogy tetsszen. Felhúzott szemöldökkel, felé nyúlok és megérintem az arcát. A lélegzete akadozik. Végighúzom az ujjam az állán, lelassulva, arra várva, hátha megállít, és amikor nem teszi, megfontoltan a szájához viszem a számat. Abban a másodpercben, amikor az ajkaink találkoznak, a legkülönösebb dolog történik. Lüktető hőhullámok bontakoznak ki bennem, a számnál kezdődnek, majd végig hullámzik az egész testemen. Az íze, mint a mentás rágó, amit egész este rágott. Az ajkaim a saját akaratukból szétválnak. Kihasználja, hogy a nyelvét a számba csúsztassa. Amikor a nyelvem összegabalyodik az övével, mély, morgó hang keletkezik a torkában, és az erotikus hang végig vibrál az egész testemen. Azonnal megüt a pánik lökete, ami arra sarkall, hogy megszakítsam a csókot. Elszakadok, tőle.  Mély lélegzetet szívok. Carter szeme ellágyul. A szemében valami megváltozott vágy csillan fel benne. Talán vágyik erre?