12.jegyzet

123 15 13
                                    

Taijukék konyha asztalánál ültem, éppen az egyik újságban lévő rejtvényt fejtettem, barátom pedig a tűzhelynél állt és igyekezett minél jobban megcsinálni a palacsintát, amit elkezdett. Néha–néha felpillantottam rá, hogy biztosan boldogul–e, de igazából rendben volt. Ahogy a hátát néztem, elmosolyodtam néhányszor, ugyanis nagyon megmelengette a szívemet, hogy képes volt nekiállni palacsintát sütni nekem.

  – Így jó lesz? – fordult meg Taiju és felém mutatta a megsült palacsintát. Jómagam csak bólintottam – Jól van akkor – szólt és a többi kész palacsintára tette, majd újabb friss tésztát tett a palacsintasütőbe.

  – Biztos ne segítsek neked? – kérdeztem meg ismét.

  – Csak ülj a seggeden és töltögesd a tesztedet – motyogta – Mondtam, hogy megcsinálom neked. Pihengess inkább – sóhajtotta.

Lassan álltam fel, majd léptem hozzá. Megcirógattam az oldalát és óvatosa átöleltem hátulról őt. Taiju nem csinált semmit, majd lejjebb vette a fokozatot, elengedte a serpenyőt és lassan megfordult. Lenézett rám, majd lassan a combomhoz nyúlt, hirtelen megszorította, majd felhúzott magához. Szinte azonnal megfordult velem és felültetett a pultra. Pislogva néztem fel rá, ugyanis még így is magasabb volt, mint én. Ő a szemeimbe nézett és sóhajtott egyet. Kezeit a combomra helyezte és cirógatni kezdte a rövidnadrágom alatt a bőrömet.

  – Mi az? – kérdeztem rá és közben hajába simítottam.

  – Miért állsz így hozzám a tegnapiak után? – nyögte ki hirtelen.

  – Ezt most miért kérdezed?

  – Utálnod kéne.

  – Miért is? – kérdeztem teljesen értetlenül.

  – Miattam tették ezt veled – nézett rám furcsán.

  – Nem miattad volt – szeppentem meg – Én egyáltalán nem tudlak hibáztatni téged, Taiju.

  – Baszki már. Mi a jó büdös francért vagy ennyire jószívű? – rázta meg a fejét.

  – Én csak... – suttogtam kissé zavartan és lenéztem a kezeire, melyek a combomon voltak még mindig – ...tényleg szeretlek téged.

Taiju megszeppenve nézett rám, és sóhajtott egy nagyobbacskát. Elhúzta a kezét, majd visszanyúlt a palacsintasütőért és megfordította a palacsintát.

  – A mai napig nem értem, hogy miképp jöttünk össze – mondta ki hirtelen és visszajött hozzám és ismét a combomon támaszkodott.

  – Zavar téged, hogy együtt vagyunk? Vagy miért mondasz ilyeneket most? – nyögtem ki hirtelen és féltem a válaszától.

  – Dehogy – morogta – Csak apád istenes verés ezután kicsit elgondolkodtam, hogy miért jöttél velem össze.

  – Én látom azt az éned, amit mások nem és ez a fontos számomra. Én nagyon szeretlek téged és nem félek tőled – simogattam meg az arcát, mire csak megforgatta a szemét.

  – Nem fogok apád kedvére tenni és dobni téged – mondta nyílegyenesen a szemembe.

  – Nem is szeretném, ha ez megtörténne – sóhajtottam ezúttal én.

  – Helyes – mosolyodott el hirtelen, majd közelebb hajolt és megcsókolt.

Feljebb vezettem az ujjaimat és beletúrtam kék színű hajába és kicsit meg is húztam a tincseit, ahogy csókolt. Ő a combomba mart és rányomott jobban a pultra. El akartam szakadni, hogy levegőt vegyek, ő azonban nem engedett. Erősebben csókolt és nyelvével folyamatosan masszírozta az enyémet. Túlságosan is jól csókolt és mindig el tudta érni, hogy élvezzem. Az ajkai melegek és puhák voltak és tudta, hogy mit tegyen. Ahogy ajkaimat falta, úgy vándorolt át végül az arcomra, és egy szempillantás alatt a nyakamon éreztem az ajkait. A fülem mögé adott hosszú csókokat, ugyanis tudta, hogy ott érzékeny vagyok. Összeszorítottam az ajkamat és csöndben tűrtem, hogy a fülem mögötti részt kényeztesse. A fülem után áttért végérvényesen is a nyakamra és erősen nyomta rá az ajkait, viszont nem szívta meg. Helyette csak pusziakt és csókokat adott rá. Közben a combomat már nem markolta, hanem óvatosan cirógatni és simogatni kezdte. A haját már nem szorítottam olyan erősen helyette lejjebb vezettem a kezemet a tarkója aljára, majd szépen lassan felsimítottam a tarkóján a hajába és beletúrtam alulról. Nem számítottam arra, hogy ez érzékenyen és intenzíven érinti őt, így elégég meglepődtem, amikor felsóhajtott mély hangon. Azt hittem, hogy mérges lesz rám emiatt, de csak a nyakhajlatomba csókolt, majd elhúzódott tőlem. Ellépett és mielőtt az arcára nézhettem volna, ő kiszedte a palacsintát, mely kicsit barnább lett, majd másik adagot tett a serpenyőbe. Mindezek után nem fordult vissza, és kicsit háttal is állt nekem. Elmosolyodtam, amiért úgy hoztam őt zavarba, hogy igazából nem is szándékosan csináltam. Utánanyúltam és mivel közel volt, ezért megsimogattam az oldalát. Odahajolva adtam egy puszit a nyakába és ráhajtottam a fejemet a vállára.
  Taiju nem szólt semmit, én pedig rajta pihentettem a fejemet. Ő közben csinálta a palacsintát és amikor végzett, akkor kicsit elpakolászott, én pedig lemásztam a pultról és kivettem pár dolgot, amit majd tehetünk a palacsintákra. Már nagyon kívántam őket, így hamar csináltam is pár kakaósat magamnak és Taijunak is. Amikor ő leült az asztalhoz, akkor meglepve nézte, hogy van neki egy tányér külön palacsinta.

Bandaháború: Shibuya  |Taiju × Reader - Befejezett|Where stories live. Discover now