A Maffia Foglya!

49.rész

Sofia Ross szemszöge

Decemberben vagyunk. És ebben az évben előszőr havazott. Csodálatos látvány, ahogyan a természet fehér ábrázatot öltött. Végre vissza jöhettünk a házunkba. Semmi nyoma nem volt annak a szőrnyüsegnek ami itt lefolyt. Bár nem láttam, hogy milyen volt a ház, Adam elmondása alapján eltudom képzelnim. A Pietros eset után még szigorúbb lett körülöttünk minden. Na meg persze a változásokban az is sokat tett, hogy egy Black növekedik bennem. Adam megtöbbszörözte  a testőrséget, az emberek számát, még keményebbek az edzések amiket az emberei csinálnak, sokkal szigorúbb lett minden. Még ijesztőbb arcot mutat a külvilágnak mint valaha. Az emberek még jobban rettegnek tőle. Persze ez az amit másoknak mutat. Azok az emberek akik fontosak neki ők tudják, hogy milyen ember. Amikor velem van, akkor olyan mintha kicserélték volna. Óvatos, aranyos, törődő.  A legcsodálatosabb apa lesz. Biztos vagyok benne, hogy soha nem fogja engedni, hogy  a gyerekének bármi baja essék.
Pár kórházi nap után Sam is haza jöhetett. Az első egy hétben még rendesen fájtatta mindenét, bár nem mondta, de mindenki tudta, hogy nem kis sérülései voltak.

Két héttel később.

Nagy pokrócba burkolózva és egy nagy bögre gőzőlgő teával üldögélek a teraszon. Imádom a kilátást.
Látom, ahogyan Adam a kocsival beparkol az udvarra, majd mikor észrevesz a teraszon mosolyogva integet nekem. Felállok a székből, majd odalépve a korláthoz visszaintegetek és puszit dobok neki, amit a levegőbe kikap és a szívére teszi. Ő is küld nekem, amit én is elkapok és a pocakomra teszem.
Pár per múlva Adam jelenik meg mögöttem, majd felhúzva a székről megcsókol.
-Szia Hercegnőm, és szia pici.
-Szia Adam.
- Nem fázol Sofi?
-Nem. Gyere ki te is. De előtte még hozál magadnak egy pokrócot és teát. Utána meg elmondhatod, hogy milyen napod volt. Oké?
-Akkor egyszer átöltözöm kényelmesebb ruhába és utána repülök.
-Rendben.-nyomott egy puszit a homlokomra, majd sietősen visszament a házba.
Pár per múlva megérkezett egy magy szürke pokróccal és egy nagy bögre teával.
-Készíthetek egy fotót?-kérdeztem nevetve, hisz elég vicces látványt nyújtott ahogy az  a félelmetes ember beburkolózval tipeg ki mellém.
-Nagyon vicces vagy Kedvesem.
-Ugye?-Adam befészkelte magát a mellettem lévő székbe majd rám nézett.
-Olyan nyugis most minden. Kellemes.
-Szerintem is. Élvezem, hogy ilyen békés a táj.
-Pár hónap múlva már nem lesz ilyen csendes az életünk amikor ez a pöttöm kibújik belőled.
-Szerintem Kislány lesz.
-Honnan tudod?
-Nem tudom. Csak úgy érzem.
-Holnap nem kell menjek sehová. Elmehetnénk az orvoshoz, hogy megmondja, hogy egy Kishercegem, vagy egy Kishercegnőm születik.
-Benne vagyok. Már nagyon izgulok.
-Én is. Már alig várom.
-Na mesélj Hercegem. Milyen napod volt?
-Rohadtul hiányoztatok. Reggel átmentem anyáékhoz, akik egyből azt akarták tudni, hogy hogy vagy. Aztán apával elintéztünk egy szállítmányt. Aztán átmentem Pietróhoz, hogy nézzem meg, hogy milyen állapotban van. Sam rendesen ellátta a baját. Régebb még tudtam volna sajnálni, de most rendesen élvezem olyan állapotban látni.
-Rosszul vagyok ha még csak a névét is említik annak az embernek.
-Én is Hercegnőm. Na de ne beszéljünk Pietroról.
-Hé Szerelmesek. Mi a helyzet?
-Annyira élvezem Samike, hogy ilyen gúnyos vagy, de ha majd valamikor lesz egy olyan hülye lány, hogy összejön veled és szerelmes leszel akkor majd vissza kapod.
-Óh kis naív Sofika. Én nem leszek szerelmes. Soha. Érted? Soha.
-Majd meglátjuk Samuel Jhonson. Majd meglátjuk.
-Hé Ad. Amúgy akartam kérdezni, hogy a születendő gyermekednek lehetek-e a keresztapja?
-Na drága barátom, az ki van csukva. Álmaidban sem. Érted? Soha.
-Óhh. De most miért vagy ilyen gonosz?
-Nem engedem a közeledbe a lányom.
-Már tudjátok a nemét?
-Sofi azt mondta, hogy ő úgy érzi, hogy kislány lesz.
-Örülök tesó. Jó boldognak látni titeket.
-Kösz Sam.
-Na jólvan. Én lépek.
-Szia Sam.
-Szevasz Sam.-egyet még intett aztán ott hagyott kettőnket.
-Nem gondoltad komolyan azt ugye, hogy Sam nem lehet majd a keresztapa?
-Persze, hogy nem. Nem is tudnék elképzelni más embert akire szívesebben rábíznám a születendő gyermekemet, mint Samre. Biztos vagyok benne, hogy bármiben megvédné.
-Én is így vagyok.
Még kábé fél órát voltunk kint, majd bementünk, mert nem akartunk megfázni.
Miután elvégeztük az esti rutinjainkat lefeküdtünk aludni.
Akkor még nem tudtam, hogy a másnap lesz életem egyik legboldogabb napja.

          E❤