Nagyot dörgött az ég és egy hatalmasat villámlott . Összerezzentem az újabb dörgés hallatán , térdeimet egésszen felhúztam és magamhoz öleltem . Nagyon féltem a viharoktól , lehet azért mert még nagyon régen volt egy hatalmas vihar és láttam egy árnyat a szobámba ami még máig kisért . Olyan hülyén hangzik az egész túl gyerekesnek . Felkönyököltem és pislogtam párat majd mikor megszoktam a sötétséget körbenéztem . Újabb dörgés , de ez olyan hangos volt , hogy beleremegett az egész ház . Gergő karjába kapaszkodtam és visszafeküdtem a kanapéra . Idő közbe Gergő elfordúlt tőlem és még a takarót is ledobta magunkról .
-Gergő , kelj fel kérlek . Gergő, kérlek! Félek .-Végigszántottam a kezem felsőtestén és megpróbáltam magam felé fórdítani . Motyogott valamit aztán a hátára feküdt és magára rántott , pólóm alá bedugta a kezét és úgy ölelt magához mint egy plüss macit .
-Mi a baj Vivi ?.-Rekedt hangja egésszen lázba hozott és olyan érzés kerített hatalmába amit eddig sose éreztem . Újabb dörgés . Gergőhöz préseltem magam és reszketve becsuktam a szemem . -Kicsim ,Te félsz ?
Bólintottam és megpróbáltam leszállni róla, de ezzel csak azt értem el , hogy mégjobban magához ölelt . Arra számítottam , hogy majd kinevet vagy ilyesmi , de nem ez történt . Felállt velem együtt és elindult a sötétbe . Lábaimat csípőjére kulcsoltam arcomat pedig nyakába fúrtam , hogy még véletlenűl se lássak semmit .
-Itt vagyok szerelmem . Most felmegyünk a szobámba és ha szeretnéd addig simogatlak meg puszilgatlak ameddig elnem alszól .-Finoman megpuszilt és lefektetett az ágyára . Kezeimet még mindig a nyaka körül tartottam és a csípőjéről is csak akkor vettem le a lábam mikor megéreztem odalent valami keményet . Megszeppenve elhúzódtam és rettentően hálás voltam , hogy a sötét miatt nem látta az arcom. Tudtam , hogy az a kemény ami a combomnak nyomodott a farka volt , de ebben én nagyon tapasztalatlan vagyok és nem tudtam , hogy mit kéne tennem . Gergő megköszörűlte a torkát és kiegyenesedett .
-Én most lefürdök , de te nyugodtan aludj csak szépségem .
-Ne menj el kérlek , nagyon félek a viharoktól .-Felültem és megfogtam a kezét .
-Kicsim , muszáj fürödnöm .-Mondta feszülten.
-Nem muszáj , de ha ennyire elakarsz menni fürödni akkor engedd meg , hogy én is hadd menjek veled . Csak szóval i-izé én .-Nyeltem egy nagyot és felnéztem rá.-Majd elgorfulok v-vagy becsukom a szemem . -Dadogtam továbbra is .
-Nem!
-Nem? De d-de miért?
-A framcba már , Vivi ! Muszáj lesz itt maradnod még én fürdök . Lekell hűtenem magam és úgy nagyon nem fog menni ha te is bent leszel velem . -Elhúzta a kezét és elindult a fürdő felé ami az ágyával szembe volt . Becsukta maga után az ajtót és meghallottam a víz halk csobogását . Hátravetettem magam az ágyon és az egyik ágyon lévő kispárnát ölelgetve csuktam be szemeim. Nem voltam álmos sem fáradt, de mégis azt éreztem jobb ha minnél előbb elalszom. A gondolatól, hogy Gergő felvan izgulva és miattam az agyamat ellepi a lila köd és valamilyen furcsa érzés kerít hatalmába. Őrület!