4.rész

874 35 2
                                    


-Teljesen kivan zárva, hogy én nálad aludjak.-feleltem kiakadva. Na persze még mit nem.-Vigyél haza.-követeltem haragos tekintettel

-Nézd Vivi nem véletlen beszéltem a nagybátyáddal te is hallottad, hogy az utcába két fa is kidőlt és kábeleket szakított szét az utak alig járhatók a vihar pedig egyre csak jön, ha ennyire makacskodsz, a végén még hozzám se jutunk el.-kiabált rám a mai nap folyamán vagy századjára

-Nem! Egész nap csak bántottál, nem is ismerlek mivan ha egy perverz vagy?

-Hát ez kész vicc, te mondod? Pár perccel ezelőtt úgy néztél, mint aki menten elélvez a látványomtól.-gúnyolódót rajtam

-Én ezt nem hallgatom tovább.-ledobtam magamról a pulcsit, amit adott majd készültem kiszállni mikor az ég újra egy hatalmasat dörrent. Ijedten összerezzentem és a mellettem ülő férfi kezébe markoltam.

-Hé, semmi baj.-kicsatolta magát, hogy áthajoljon az én térfelemre és arcomat simogatva megnyugtasson.-Sajnálom. Mindent. De jobb lenne, ha végre eljutnánk hozzánk. Gergő szemeibe néztem majd egy aprót bólintottam.-Helyes.-lehelte a számra majd váratlanul elhúzódott és újra elindította az autót.

.....

Már órák óta csak forgolódom. Még sosem aludtam idegennél nem mintha Gergő rossz vendéglátó lenne csak az egész szituáció olyan fura. Nem alszunk egy ágyban Ő a saját hálójában én pedig a mellette lévő vendégszobába kaptam helyet. Ha mellette kéne, aludnom biztosan nem menne még ennyire sem. Utálom ezt az egész helyzetet. Ő, is mint mindenki más azt hiszi, csak egy hülye liba vagyok, aki azért kapott itt helyet, mert a nagybátyja a kórház igazgatója. Senki sem ismer és még csak esélyt sem adnak arra, hogy esetleg megismerjenek, és többet lássanak bennem.

-Zavarok?-kopogott be az ajtón Gergő. Úgy érzem magam, mint egy tini, akinek bemászott az ablakán egy félisten. Utálni akarom ezt a pasit, de annyira vonzódom hozzá. Az utóbbi pár órában rájöttem, hogy a közelébe az egész testemen végig fut egy jóleső bizsergés. Zavarba jövök a véletlen érintéseitől a rajtam felejtett tekintetétől és a mosolyától, amit néha-néha megvillant előttem. Csak egy szürke melegítő nadrágot viselt a csípőjén. Az utcáról besütött halvány lámpa fényében megvillantak kockái és az az istenverte V-vonala, amiről alig bírtam levenni a szememet. Hogy a fenébe nézhet valaki így ki?

Zavartan elkaptam róla a tekintetem mikor megláttam, hogy csak vigyorogva bámul.

-Nem, gyere csak be. Elvégre a te lakásod.-húztam fel meztelen combomon a takaróját. Ebbe a házba semmi sem az enyém minden olyan idegen, de közben mégis úgy érzem, mintha az enyém lenne.

-Jól áll a pólóm.-mondta egy kaján vigyor kíséretébe.

-Oh, igen.-nevettem fel magamra és lenéztem az említett szürke darabra.-Miután lezuhanyoztam muszáj volt valamit magamra kapnom és csak.. csak ezt.. tal.-dadogtam össze vissza. Gergő egyre csak közelebb és közelebb sétált hozzám. Két karját a csípőm mellé fektette és egészen közel hajolva meredt rám.

-Tetszik. Többször is hordhatnád

A torkom kiszáradt a szívem pedig oly hevesen vert, hogy azt hittem mindjárt leáll. Gergő hezitálás nélkül az ajkaimra tapadt és testével finoman hátradöntött. Lábaim közé beférkőzött a csípőjével, amivel egy halk nyögést váltott ki belőlem. Nyelvét át csúsztatta a számba és lágyan mozgatni kezdte a csípőjét pont úgy, mint szex közben. Istenem, hogy mennyire élvezem ezt a helyzetet. Nem vagyok már szűz, de nem is vagyok túl tapasztalt. Elvégre a suli bikájának a hátsó ülésén eltöltött két perc nem adott túl sokat számomra. 

Átírás Alatt   GyakorlatTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon