Elraboltad a szívem /N.H/ //B...

By ercsi001

18.2K 658 77

Minden azon a reggelen kezdődött. Evelin Tommlinson szülei elváltak, de Louis Tommlinson, a bátyja felajánlja... More

Prológus
1.
2.
3.
4.
5.
7.
8.
/nem rész/
10.
11.
12.
13.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
31.
32.
33.
34.
35.
36.
37.
38.
39.
40.
41.
42. +18
43.
44.
45.
46.
47. 💓köszönet nyilvántartás💓
48.
49.
50.
51.
52 💬önreklám💬
53.
54.
55.
56.
57.
58.
59.
EPILÓGUS
Köszönet nyilvángartás
önreklám
Baráti gesztus

6.

428 18 0
By ercsi001

Liam odaszaladt hozzám és azonnal megölelt. Most pont erre volt szükségem. A csuklóm sajgott és lógott, de Liam megfogta és egyből tudta, hogy ez eltört. Legjobb barátom rohant oda ordítva Niallel és a többiekkel.

- Picur jól vagy? - Nézett rám aggódó tekintettel Harry. Szemeimet összeszorítottam, ugyan is elképesztően fájt. Megráztam a fejem válaszképp.


- Hol a picsába vagy Amanda? Megtalállak, de isten bizony, hogy azt nem éled túl!! - Kiabált bátyám, akit Emi próbált leállítani. A könnyeimmel kűzdödtem. Ép kezemmel a csuklómat fogtam, hogy legalább valami tartásba legyen.

- Gyere! Beviszünk a suliorvoshoz. - Nyújtotta a kezét Niall, így elindultunk a dokihoz. Annak ellenére, hogy nem a bokám törtem szét, fogta a derekam védelmezően, mintha éppen most akarnának megtámadni.

- Mit mondott neked Amanda? - Fordult felém, ezzel megállítva engem. Nem akartam neki elmondani. Nem akartam én lenni a piszkos kis árulkodó.

- Hát csak annyit, hogy száljak le rólad, meg a többiekről. - Rántottam vállat, mire neki megfeszült az összes izma. Ezzel még nem mondtam el mindent, de jobb is, hogy nem tudja. Ha ennyitől kifeszül, mi lenne, ha az egészet tudná. Nem szólt semmit, csak jött mellettem. Amint odaértünk várni kellett, mert elég sokan voltak előttünk. Megálltam Niall mellett, de ő egy hirtelen mozdulattal belevágott az oszlopba. Összerezzentem és még a hideg is kirázott, annyira meglepődtem tettétől.

- Horan neked meg mi a bajod? - Szólt oda neki az egyik fiú. Nem mertem odamenni, vagy esetleg azt mondani neki nyugodjon meg, mert azzal nem sokat segítettem volna rajta.

- Szólj Amandára, hogy álljon le, mert komolyan nem állok jót! - Köpte oda neki a szavakat Niall, mire a fiú a magasba emelte kezeit.

- De hát haver! Tudod, hogy nem tehetek semmit, hiszen odáig van érted. Annyira beléd van zúgva, hogy senkire sem hallgat. - Magyarázta erősen gesztikulálva a fiú. Niall nem törődött vele inkább odajött hozzám és átkarolt. Nem tudom mi vezérelt rá, de fogtam magam és odamentem az egyik távolabbi helyre és leültem az egyik székre. Niall követett, majd leült mellém és kémlelte minden mozdulatomat.

- Hé Baba! Miért mentél el? - Szemeivel erősen szuggerált ami zavarba hozott.


- Csak le akartam ülni. - Magyaráztam, bár szerintem úgy sem vette be. Simán átlátott az üres dumáimon.

- Féltékeny vagy? - Mondta sokkal higgadtabban, mint a fiúnak. Azonnal rá kaptam a fejem és megráztam.

- Nem. Hisz nincs köztünk semmi. - Kacsintottam rá. A szemében átsuhant valami megmagyarázhatatlan dolog.

- Figyelj Evi... - Nem tudta befejezni, ugyan is behívott a doki.

Amint kijöttem, egy kis papírt szorongatva kezembe mondtam Niallnek, hogy mennyünk vissza tesire. Ahogy beértünk, odanyújtottam a cetlit Liamnek, aki egy aprót bólintott és mondta hogy üljek le. Ha vége lesz az órának el kell menni a kórházba, hogy megröntgenezzék. Fociztak, amit én is nagyon szeretek. Niall annyira jól játszik. Az az izmos karja, meg a kockái, ami átlátszik a pólón, mert feszül rajta. Képtelen vagyok róla levenni a tekintetem, de muszáj, ugyan is megszólalt a telefonom. Mindenki odakapta a fejét, de én nem törődve velük, fogtam és felvettem.

❤ Telefon beszélgetés❤

- Igen? - Szóltam bele félve, ugyan is nem néztem meg a kijelzőt. Nyeltem egy hatalmasat.

- Szia Kicsim! - Szólt bele anya, mire a vér is megfagyott bennem. A szemeim kikerekedtek, és szerintem még a fal színével is megegyezhettem.

- M.. Mit a.. Akarsz? - Tettem fel a kérdést félve.


- Azonnal érted megyek, és hazahozlak. - Hangja határozottan csengett a telefonba. Nem akartam, hogy elvigyen innen. A bátyámmal és apával akartam maradni.

- NEM!! HAGYJ ENGEM BÉKÉN A ROHADT ÉLETBE IS!!! - Kiabáltam a telefonba, és ezzel kinyomtam, majd könnyes szemmel földbe csaptam, amit lehet nem kellett volna, de akkor, abban a pillanatban nem gondolkoztam..

❤ Telefon beszélgetés vége❤

Louis tudta mi a bajom, így azonnal odajött hozzám és szorosan magához ölelt. Az órát befejezte Liam, majd mondta mindenkinek, hogy menjenek öltözni, de kicsengőig senki ne menjen fel a termébe. Az öt fiú ott át és próbáltak vigasztalni. Ma már a koli szobámban fogok feküdni. Nem is bánom, ugyanis semmi kedvem senkihez.

- Húgi hívj ha odaértetek a koliba. - Parancsolt rám Louis, ugyan is ők még mennek edzésre.


- Bátyus! Nem emlékszel? Tesin megnéztem mennyire törékeny. - Kacsintottam rá, mire mindannyian elnevettük magunkat. Lou Emi lelkére kötötte, hogy ha oda értünk hívja fel őt. Hazaérve - nekünk a koli már otthont jelent - mind a ketten elmentünk a szobánkba. Az ágyamon feküdtem, mikor Emi megszólalt.

- Minden rendben? - Kérdezte arcomat pásztázva. Tudta, hogy semmi sincs rendben. Talán azt is tudta, hogy egyedül szeretnék lenni, de mellettem akart lenni. Tudom jól.

- Persze. Csak nem akartam anyát megbántani! Haza akart vinni, én pedig itt szeretnék maradni. - Emi odafeküdt mellém, így arrébb húzódtam az ágyon, hogy ő is odaférjen. Egy ideig csak néztük egymást és az a bizonyos csend beállt közénk.

- Evi! Mondanom kell valamit. - Fordult felém és megfogta a kezemet. Furán viselkedik.

- Mond csak. - Néztem mélyen szemébe. Vártam, hogy mit szeretne mondani.

- Lehet nem ide való, de tudod... - Kezdett bele, de megszólalt a telefonja. - A kurva életbe, hogy nem tudom elmondani! - Káromkodta el magát és a telefonért nyúlt, majd felvette. Még kiment telefonálni, addig elfeküdtem az ágyon, és azt hiszem sikeresen bealudtam, ugyan is arra ébredtem fel, hogy Emi betakart.

- Kivel beszéltél? - Kérdeztem tőle álmos hangon.


- Csak Harry volt nyugi. - Mosolygott rám édesen. A legjobb barátom neve hallatán elmosolyodtam.

- Mit mondott? - Kíváncsiskodtam tovább.


- Semmi fontosat. Nyugodj meg, holnap úgyis találkoztok. - megölelt takarón keresztül, majd felmászott az ágyára - ugyan is emeletes ágyunk van, majd elkezdett még telefonozgatni. Kb másfél órát aludhattam, ugyan is ajtó csapódásra lettem figyelmes. Megjöttek a bátyámék, így inkább felkeltem az ágyból. Emi nagyon szeretett volna forró csokit inni, így miközben kicsit össze szedtem magam, hogy lemegy a boltba, elkezdtem faggatni a többieket.

- Mi volt ma a megbeszélésen srácok? - Kérdeztem meg tőlük vidáman. így másfél óra alvás után már tudok vidám lenni.


- Semmi Picur. - Jelentette ki a bátyám nemes egyszerűséggel. Nem hittem el amit mond. Ennyivel nem tud lerázni.


- Miért titkolóztok előttem? Elvileg a húgod vagyok Tommlinson! - Csattantam fel hirtelen, mire a többiek megijedtek. Na ennyit a kezdeti vidámságomról.

- Igazad van! Nem megyünk turnézni. - Nézett mélyen a szemembe, közben a kezével kalimpált. A szemeim a kétszeresére nyílhattak a döbbenettől.


- Ai?? De az.. Az lehetetlen. Mr Payne, vagy is.. Liam.. Valaki!! Niall! Ezt nem hagyhatod!! - Kezdtem el magyarázkodni, de közbe vágtak.


- Evi az isten szerelmére! Anya el akar vinni. Kicsinál idegileg! Ezt az egyet nem hagyom! Inkább lemondok a koncertről és a húgom mellett maradok. - Csattant fel bátyám. Mélyen belűl jól esett, hogy így óv és támogat. De az ő életét nem tehetem ezzel tönkre.

- Niall!! - Néztem rá értetlenül, várva a válaszát.


- Sajnálom Hercegnő, de igaza van. - Jelentette ki a szőkeség. Hitetlenkedve pillantottam végig mindenkin a helyiségben. Hirtelen forogni kezdett minden, és azt éreztem, hogy elveszítettem az irányítást a testem felett. A szemeim mázsás súlyúak és a lábaim hirtelen omlanak össze. Nem emlékszem semmire. Sötétség borította el testemet. Elnyelt magával. Valami puhán fekszem és valaki fogja a kezem. A szememet még mindig nem tudom kinyitni, csak lassacskán.

- Ébredezik! - Hallottam meg Emi hangját. Ezer közül is felismerem. Nagy nehezen sikerült kinyitni a szemem, és ahogy körbe néztem, láttam, hogy a kolis ágyon fekszem. Emi fogja a kezem, a többiek pedig az ágyon ülve kémlelnek.

- Sziaa Picur! - Mosolygott rám kedvesen Harry, amit viszonoztam. Beszélni még nem igazán ment.


- Mi..Mi történt? - Kezdtem el beszélni és közben próbáltam felülni az ágyon.


- Hé hé Életem, ne mozogj! Feküdj vissza! - Pattant fel bátyám és finoman vissza nyomott az ágyra.


- Baba! Túl sok információ volt neked amit elmondtunk és nehezen tudtad feldolgozni. - Kezdett bele az Ír manó a mondatába. Most már mindenre emlékszem.

Sziasztok Drágáim! Meg van a következő átjavított rész! Remélem, hogy tetszeni fog nektek! További jó olvasást, puszii!😘😘

Continue Reading

You'll Also Like

29.6K 952 46
Milyen unalmas már az, hogy "simán" összejössz valakivel. Legyen most: "Rosszullétből szerelem"! Vajon közénk áll, vagy megerősíti a kapcsolatunk az...
51.9K 2.3K 24
.· 𝙬𝙚 𝙖𝙡𝙡 𝙣𝙚𝙚𝙙 𝙨𝙤𝙢𝙚𝙤𝙣𝙚 𝙩𝙤 𝙨𝙩𝙖𝙮 ·. Amelia Solane több mint két éve tartó kapcsolata egy pillanat alatt ér véget, miután a lány t...
128K 9.2K 56
"Ne menj be a sötét erdőbe, vöröske." Családom és a Gonzalez család ősidők óta ellenséges viszonyban állnak egymással. A nézeteltérés miatt kutya köt...
66.3K 4.4K 90
Félni az ismeretlentől, az új dolgoktól... Rettegek megbízni bárkiben is, de valaki hosszas küzdelmek árán mégis eléri azt, hogy csak rá számíthassak...