Archie az ebédlő előtt várt engem, pont ahol elválltunk pár órája.
Amikor meglátott, majdnem tátva maradt a szája, de mikor látta, hogy énis nézem, inkabb csak némán bámult tovább.
- Aztarohadt... Elképesztően nézel ki! - karolt át, és majdnem megcsókolt, de meggondolta magát. Ellökött magától. Már kezdtem megilyedni, hogy valamivel megsértettem, de gyorsan kihúzott az épületből a fényes napra.
-Gyere. - csapta be az ajtót , és annyira be volt indulva, hogy majdnem lehúzta a ruhám cipzárját , de mielőtt bármit is reagálhattam volna, észbe kapott.
-Khm... Ott a kocsi. - mutatott a kapu felé, mire én elindultam a járműhöz.
Egész úton csak nézelődtem, ugyanis csak egyszer volt velem olyan, hogy kijuthattam az árvaház területéről.
- És... Meddig leszel itt? - nézett egy pillanatra felém a fiú.
- Még egy évig kötelező. 18 éves koromtól már szabad életem lesz, de ha akarok maradhatok. De nem szeretnék. - fordultam felé, és az arcát kémleltem.
- Miért? - figyelte tovább az utat.
- Ha te is 18 évig egy helyre lennél bezárva, szerintem azonnal megragadnád az alkalmat, hogy kiszökj, nem? - okoskodtam neki egy sort.
- De . Igaz. - kanyarodtunk be egy utcába, ami kissé lepukkant volt, még csodálkoztam is , hogy itt van egy mozi.
- Tessék. - adta be az előre megkapott jegyeket Reggietől Arch, és bementünk a 4. Terembe. Az első sorban kaptunk helyet, aminek nagyon örültem, mert teljesen tökéletesen nézhettem végig a film minden egyes percét. Nagyjából a felénél a fiú a kezemért nyúlt, és szorosan össze is kulcsolta őket, majd a sötétben rámmosolygott. Ne kérdezzétek honnan láttam, de az ő mosolyát bárhol felismerném. De remélem ő nem látta az elpirulásomat a sötétben.
- Köszönöm ezt a csodás délutánt vagy mit?! - nevettem fel kissé, és megöleltem. Olyan jó illata volt, kár hogy nincs " illatfájl",hogy ti is megérezhessétek.
- Igazán nincsmit. - nyitotta ki nekem a kocsi ajtaját, és lassan hazavezetett.
-Naaa! Mivooolt? - ugrott rám Nina azonnal, mikor kiszálltam Archie kocsijából.
- Öhm.. Azthiszem magatokra hagylak titeket. -röhögött ki, és bement az épületbe.
- A film nagyon tetszett. - titokzatoskodtam.
- Nemáár!! Mindent tudni akarok! - ültetett le egy padra.
- Szóval... Nagyon cuki volt. Az úton nem nagyon szóltunk egymáshoz de a mozi közben összekulcsolta a kezeinket. Igyekeztem nem elpirulni, de nagyon jól esett. - meséltem.
- Figyelj... Szerintem komolyan gondolja. -szólt Nina.
- Nem hinném. Egy árvaházi lányt visz moziba, és többször is megcsókol. Ez...nem lehet valóságos. -keltem fel a helyemről, megigazítva a ruhám.
- De... Lehet. Ilyen a szerelem. Váratlanul betoppan az életedbe, és nem tudsz mit tenni ellene. - játszotta a nagy bölcset a barátnőm, és szíveket mutogatott a kezével.
- Jólvan, jólvan elég! - kezdtem el csikizni, hogy ne piszkáljon tovább. Pechemre ő is tudja a gyenge pontom, szóval ez úgy nézett ki, hogy visítozva egymást csikiztük, és közben próbáltunk nem elesni.
- Lányok , hagyjátok egymást! - választott szét minket egy nővér. Azonnal elválltunk egymástól, és sűrű elnézések közepette mentünk be az épületbe a nővérrel.
Gyorsan megebédeltünk, és szabad tevékenység volt. Azaz unhattam szét a fejem. Vagyis majdnem, mivel bejött Reggie.
-Szia Alexa! - kopogott be, én pedig felültem az ágyamon, mivel eddig feküdtem.
- Hello.
- Milyen volt a mozi? - érdeklődött.
- Köszönöm. Nagyon jó volt. - mondtam őszintén.
- A film vagy a társaság? - kacsintott rám.
- Öhmm... - dadogtam valamit, hogy ezzel húzzam az időt.
- Jó,oké. Mellesleg nem is ezért jöttem. Tudod Nina is ment a kötelező orvosi vizsgálatra. Ma neked is kell menned. 15:00 kor várlak az ebédlőnél. -csukta be az ajtómat, és tovább hagyott a gondolataimmal.
Most azthiszem boldognak éreztem magam. Persze, még mindig nem nevezhetem ezt a helyet az otthonomnak, de valahogy mégis kezdem meglátni a jót. Vannak barátaim, összesen három, de legalább tudom, hogy sosem hagynak el. A szerelem is alakulgat. Úgy tűnik. Túlságosan hirtelen jött ez a " minden szép" , ugye? Nekem úgy tűnik. De megkell tanulnom bízni a sorsban, és hinni abban , hogy akinek mellettem kell lennie, az semmilyen körülmények között sem fog cserben hagyni. Igen. Azhiszem ez így van.