Fél órán belül ellepték a ház területét a motorosok. Annyian voltak, mint az oroszok. De ez háború. És úgy háborúban és szerelemben mindent szabad. Mindenkivel ismertettem a helyzetet. Amikor mindenki elhelyezkedett és Timothy is itt volt elkezdtük.
- Azért hívtunk most mindenkit össze, mert hatalmas baj van. Látszólag mindenki itt van. Szóval kezdjük is el. – kezdte Mr. Rogers. – Tudtomra jutott, hogy valaki a markában tartja a fiamat. Ebben kellene a segítségetek. Aki nem akar segíteni, elmehet. – várt néhány másodpercet, de senki meg sem mozdult. – Biztos?
Nem sokkal később kiderült, hogy a lány egy szegényebb családból való. Szóval alapból az is hazugság, hogy gazdagok. Ezeket a hazugságokat leírtuk egy lapra. vagyis inkább többre. Legjobban annál nevettem a legjobban, amikor az derült ki, hogy még mindig szűz. És azt mondja, hogy már megtették Michaellel. Tönkre fogom tenni. 2017 van. Most már nem a fiú menti meg a lányt, hanem a lány a fiút.
Másnap kezdtük el az egészet. Én voltam az, aki szemrehányóan mindig mikor találkozott vele oda mondta neki az egyik hazugságát. És hogy nehogy bajom legyen, minden honnan figyelnek. A tanári karból is vannak embereink. Lehet, hogy gonosz vagyok és, hogy ezért mindenki megutál, de én szeretem Michaelt. És ő is engem, ha azok a szavak nem voltak hazugságok. Épp ezt kell megtudnom.
Ahogy a folyóson sétáltam megláttam őt. Ahogy elhaladtam mellette oda súgtam neki.
- Sharon Big szűz. – a tömegből két motoros mellém állt és jöttek velem.
- Te kis... - hallottam a hangját, de gondolom elrettentette két férfi, aki mellettem jött.
- Mi a baj Sharon? – ment oda hozzá a bátyám.
Helyből felvette a jó kislány álarcát. És elkezdett hetyegni Carlossal. Még a haját is csavargatta. Michael épp felénk tartott a másik folyosóról. A két férfi elkapta és bevitte a takarító szobába.
- Engedjetek el. – mondta.
- Nem lehet. Épp meg akarunk menteni Sharontól.
- Ti tudtok róla?
- Igen. Több barátod van, mint hinnéd. – mosolyogtam rá.