Reggel arra keltem ahogy jac szuszog. Olyan jó képű meg minden de mit akarna egy 11 éves szarostol? Ma megyek lovagolni. Persze jac jön velem. Mivel 13:00-kor indulunk a lovakhoz.Nem akartam jaccat felkelteni igy csöndben elintéztem a dolgaimat. Csináltam shaket, ami isteni finom lett.
Aztán felkeltettem jacobot.
- Jac,Jac ébresztő!
- Anya létszi csak öt percet!
Na ezen ugy elkezdtem röhögni hogy jac is felkelt.
- Te meg mit nevetsz? Nézet rám komásfejjel.
- Semmi nem érdekes! Legyintettem jacob irányábama is elütötük az időt. Fél egykor elkezdtem készülödni majd el is indultunk.Üdvözöltem a lovacskám majd leápoltam, felnyergeltem Majd elindultunk a pályára. Beálitottam a kengyel méretét hogy jó legyen. Majd léptep , ügettem egy picit. Végül jöhet az ugratás. Mivel ezt most tanultam meg igy kicsit béna vagyok. Az első ugrás jól sikerült a második is. A harmadiknál viszon Csilag a lebegé szakasz közben kirugot egyet hátra , én pedig repültem pár méter és lezuhantam.
- Lara!!! Szaladt hozzám jac.
- Úristen jól vagy??!!
- Nem aszem eltört a lábam.
Én felálltam ugy hogy csillagon támazkodtam , hívtunk egy lovász hogy ápolja le lovamat.
- Gyere hazamegyünk! Szólt jacob.
-De nem tudok menni!!
- Akkor gyere. Majd felkapot ugy mintegy menyaszonyt és gyors léptekkel hazavitt.Szoltunk a szüleimnek, és indultunk is a sürgőségire.
- Indulunk! Kiabálta apa. Én és jac nem válaszoltunk. Elkezdet a szemem könyezni majd sírni. Nagyon fáj a lábam és nem tudok lovagolni hetekig.
- Ne sírj lara minden rendben lesz. Ölelt meg jac. Szorosan magához huzot. Olyan jó illata van és olyan megnyugtató az ölelése. A sürgöségin megálapitoták hogy eltört a lábam. Kaptam gipszet persze jac alá is írta nekemhaza mentünk mivel már késő volt elaludtunk.