Sziasztokk, nagyon elnézést, amiért néhanapján eltűnök, egyszerűen lehetetlen számomra egy rendszerhez tartani magam, mert úgyis mindig elcsúszok. Mindenesetre hoztam a kövi részt - ami őszintén szólva az egyik legeslegkedvencebb fejezetem -, remélem, tetszeni fog❤
1985. szeptember 4. 10:58, Clark Street, West Hollywood
Valami rohadtul nyomta az oldalamat, de mivel még félálomban voltam, nem akaródzott nagyon kinyitódni a szemem. Mocorogtam egy keveset, mire még nagyobb fájdalom hasított a bordáimba - felpattant a szemem, a következő pillanatban pedig átégett a retinám az ablakon beszűrődő kevés fénytől.
- Bazdmeg - motyogtam, és magamban tovább szitkozódva átfordultam a másik oldalamra. A földön feküdtem, a hajam ráborult az arcomra - cigi és sör undorító keverékének a szaga áradt belőle. A szájízem borzasztó volt, mintha acetonnal mostam volna fogat. A szememet összeszorítva tapogattam meg a bordáimat, amik per pillanat rettenetesen, iszonyatosan sajogtak - az oldalamat nyomó tárgy a nyitott erkélyajtó volt.
Amint ez tudatosult bennem, azonnal észleltem a kintről beáramló, hűvös levegőt és a padló jéghideg keménységét. Felnyomtam magam a földről, és kicsit megtántorodva a homályos látásom miatt feltápászkodtam. Hunyorogogva becsaptam az erkélyajtót, és ráfordítottam a kilincset, aztán megborzongva a hidegtől körülnéztem - igaz, nem láttam sokat, de az a kevés is elég volt ahhoz, hogy felmérjem az állapotokat.
A mellettem lévő kanapén Steven feküdt, karjaiban egy alulöltözött csajjal, akire még csak nem is emlékeztem a tegnap estéről. A homlokomat ráncolva léptem át a földön fekvő Duffot, és lehajolva óvatosan kivettem a kezéből egy vodkás üveget, aminek a fél tartalma a földre folyt. Mivel az ital látványától is hányingerem lett, csak leraktam az asztalra, és ott hagytam. Az ágyon Axl, mellette pedig egy újabb valaki feküdt, akin egyetlen bugyi és egy apró pólócska volt. Izzy az ágynak dőlve, félig ülve szuszogott, feje előre billent, kezében a gitárom. Néha bizonytalanul meginogva odalépkedtem hozzá, és óvatosan kivettem a kezei alól a hangszert, mire megmoccant, de nem ébredt fel. A gitárt letámasztottam a fal mellé, aztán bepillantottam a konyhába. Senki. Hol van Slash és a csaja?
Benyitottam a fürdőszobába, és a teljes sötétség miatt automatikusan felkattintottam a villanyt - meggondolatlan lépés volt. A hirtelen fénytől majdnem lefejeltem az ajtófélfát, és a szememet hasogató, vakító fehérség miatt erősen megszédültem. Káromkodva kitapogattam a villanykapcsolót és egy mozdulattal lecsaptam.
- Mi van? - hallottam halkan bentről egy morgó hangot, mire megtorpantam, és kijjebb tártam a fürdőszobaajtót - a helyiséget borító sötétség félhomállyá világosult. A vécé mellett, a hideg csempén Slash ült, hátát a falnak vetve, hatalmas, göndör és kócos hajkoronája pedig az egész arcát beborította. A szeméhez kapott a világosság miatt, aztán lelökte magáról a félmeztelen kurváját, és a vécére támaszkodva, kissé instabilan megpróbált felállni. Felháborodottan újra felcsaptam a villanykapcsolót, de ezúttal nem érdekelt, hogy meg fogok vakulni.
- Mi a franc? - szólaltam meg alig kiabálva, mégis belehasított a fejembe a fájdalom a hirtelen hanghatás miatt. Slash nem igazán tudott válaszolni, mert siket-néma-vak lett a pislákoló lámpafénytől és a kiáltásomtól. A homlokomat szorongatva próbáltam visszatartani a hányingeremet, ami a látványtól csak egyre nőtt. Az én fürdőszobámban csinálják, ahol én fürdeni szoktam. Bazdmeg. - Mi a fasz van itt?
- Ne ordíts már, a kurva életbe - szólalt meg végre Slash, és megtámaszkodott a mosdótálon. Egy pillanat alatt elfelejtve kínzó másnaposságomat megragadtam a karját, és kilöktem a fürdőszobából. Azonnal a szőke csajhoz léptem, aki félálomban, némán szenvedve próbált feltápászkodni. A kezébe nyomtam a földön heverő ruhakupacot, a karjánál fogva felránottam, majd kilökdöstem a szobába. Segítőkészen kitártam előtte a bejárati ajtót, hogy azzal ne kelljen szenvednie.
- Viszlát - löktem egyet rajta, mire szó nélkül, úgy, ahogy volt, mezítláb, egy szál bugyiban kiesett a folyosóra. Hangos csattanással bevágtam mögötte az ajtót, amire nem csak én kaptam a fejemhez, hanem Izzy is elkezdett ébredezni.
- Mi a francot csinálsz? - méltatlankodott Slash, de még véletlenül sem ment a csaj után, csak a szemét takargatva lehuppant az ágy végébe.
- Te mi a francot csinálsz az én fürdőmben? - vágtam rá, aztán a valószínűleg egész éjjel nyitva álló erkélyajtó miatt már harmadszorra rázott ki a hideg. A tegnapi cuccom volt rajtam, tornacipő, egy fekete kis gatya, meg egy apró felső, ami semmit sem használt. Felkaptam az első bőrdzsekit, amit megláttam, és a hátamra kanyarítottam.
Slash egy szál alsóban dörzsölgette a szemét az ágyon ülve, nem válaszolt a kérdésemre. Hasogató fejfájással és elzsibbadt végtagokkal csoszogtam ki a konyhába, hogy töltsek magamnak egy pohár vizet - a jéghideg folyadék valamelyest segített legyűrni a hányingert, de nem dobott sokat az állapotomon. Újratöltöttem a poharat, aztán kitámolyogva a szobába leültem Slash mellé, és a kezébe nyomtam a vizet. Szó nélkül felhajtotta, aztán fintorogva visszaadta a poharat.
- Kösz. Kávéd nincs?
- Nincs - mondtam tömören, és éreztem, hogy kezd kicsit visszaállni az agyam a rendes kerékvágásba. De mi történt tegnap este...?
*5:12 am, Sunset Strip*
- Mötley Crüe van kedden emberek! - ordította el magát Slash vagy harmadszorra, mire Axl mély hangján röhögve intett a fejével, hogy menjünk. Megragadta Slash karját, és elhúzta a plakátokkal borított fal elől, de az csak nem akarta abbahagyni a részeg ordibálást. A csaja idétlenül vihogott mellette, Steve Slash-sel együtt skandált, Izzy meg elkezdte letépkedni a falról a zenekaros plakátokat. Mellette állva eleinte csak röhögtem, aztán gondoltam, csatlakozom hozzá. Duff is benne volt, úgyhogy a nyakába vett, hogy elérjem a magasabban lévő papírokat is.
A kívülállók számára mi csak hét idióta voltunk, akik közül a vörös hajú folyamatosan ontotta a poénokat - zengett a röhögésünktől egész West Holywood -, a göndör ordítva próbálta elénekelni a Girls, Girls, Girls-t, a szőke vigyorogva fűzögette Slash idióta barátnőjét, a colos meg kiáltozva vágtázott, nyakában egy tornacipős csajjal, aki a mellettük üvöltöző tépett hajúval együtt Mötley Crüe plakátokat dobált szét az úttesten. Életkép a hajnali Sunset Stripről.
•
- Hé - bökött meg Slash, mire összerezzenve oldalrakaptam a fejem, és egy pillanat alatt visszatértem a jelenbe.
- Bocs, mi?
- Menjünk le valami kajáért.
- Oké - nyomtam fel magam a matracról, és a kezemet a bongyor felé nyújtva őt is talpra rántottam. - Kapj magadra valami gatyát, és tépjünk.
Slash előkotorta a vécé mögül a szakadt farmerét, meg a pólóját, aztán elkezdett kutakodni a bőrdzsekije után. A bejárati ajtóban állva pörgettem a kulcsokat a mutatóujjamon - a többieket egyáltalán nem zavarta a neszezésünk, olyan mozdulatlanul feküdtek, mint akiket lelőttek.
- Megvan már? - röhögtem el magam Slash pár percnyi szerencsétlenkedése után, mire rám tévedt a tekintete, aztán elvigyorodva hozzám lépett, és egy könnyed mozdulattal lekapta rólam a vállamon lógó bőrdzsekit.
- Köszi, hogy szóltál.
- Bocs, nem tudtam, hogy a tiéd - menegetőztem, aztán villámsebességgel kutatni kezdtem a sajátom után a földön. Természetesen Duff alatt találtam meg, akit nem zavart, hogy miközben teljes erővel húzom a kabátomat, őt megpróbálom arrébb gurítani a lábammal. Végül Slash besegített, egy mozdulattal kirántotta a punk alól a bőrdzsekimet, aztán elindultunk.
Nagy csattogással rohantunk le a lépcsőn, jele sem volt a tíz perccel ezelőtti, nyomorult állapotnak. Azon kívül talán, hogy Slash felemás cipőben (tornacipőben és - mivel nem találta a párját - Steve fél pár csizmájában), égnek álló hajjal sétált ki az utcára, én pedig lógó cipőfűzővel, a szemem körül teljesen elkenődött fekete szemfestékkel, és félig az alvástól lelapult, félig tupírozott hajjal baktattam mellette.
- Miért voltál bent tegnap hajnalban a rendőrségen?
- Mi? - kaptam fel a fejem, és jobbra fordulva a Sunset Stripen egy közeli kávézó felé vettem az irányt.
- A rendőrség. Miért voltál ott? - ismételte meg a kérdést Slash, még mindig hunyorogva az erős délelőtti napfénytől. Némán bámultam magam előtt a koszos járdát pár másodpercig, aztán újra Slash felé fordultam.
- Bevittek birtoklásért.
- Komolyan? Fasza.
- Nem fasza - röhögtem el magam, és az úttestre rúgtam egy kavicsot. Nem sokan jártak az utcán, hétfő délelőtt révén. Mellesleg valószínűleg a srácoknak is dolgozniuk kéne éppen, ehelyett az én lakásomon húzzák a lóbőrt. - Egyáltalán honnan tudod, hogy bent voltam?
- Én mindent tudok - közölte nemes egyszerűséggel, mire vigyorogva löktem rajta egy aprót a vállammal. Röhögve maga alá kapta a lábát, mielőtt eltanyált volna, aztán visszanyerve az egyensúlyát zsebre vágta a kezét. - Nem rémlik? A többiek a Canter'sbe mentek, ők láttak téged meg Mike-ot.
- Jó, mindegy. Amúgy sem voltunk bűnösek - fordítottam felé a fejem a fénytől hunyorogva. - De máris elhasználtam egy dobásomat itt, LA-ben...
- Óó, hagyjál már. Tudod, én hányszor ültem abban a zárkában? Mégsem csináltak semmit azok a faszfejek...
- Miért vittek be annyiszor? - kérdeztem, de tulajdonképpen nem akartam tudni. Bármit kinézek belőle.
- Bolti lopás, birtoklás, nyilvános vizelés... Szokásos - sorolta olyan haláli nyugalommal és természetességgel a hangjában, hogy azonnal kitört belőlem a röhögés.
- Igazi bűnözővel van dolgom - fordultam be a sarkon nevetve.
- Látom, nem emlékszel a tegnap éjjelre - vigyorgott rám Slash zsebre dugott kézzel.
*5:16 am, West Hollywood, San Vicente*
- Bemegyünk cigiért? - lassítottam le egy éjjel-nappali előtt, miközben a többiek felől hatalmas röhögés hallatszott. Pont lemaradtam a poénról.
- Aha - felelte Slash, és elkezdett finoman tolni a bolt bejárata felé. Duff is csatlakozott hozzánk, Izzyék pedig az üzletsor előtt ordibálták túl egymást. Az ajtó csilingelve jelezte, hogy három részeg hülyegyerek érkezett meg a boltba - a picike, polcokkal teletömött helyiség legtávolabbi sarkában egy bóbiskoló eladó csaj kapta fel a fejét a pultjánál ülve. Duff és Slash sokat sejtetően egymásra néztek, aztán rögtön az italokkal teli polcsorba vetették magukat. Némán követtem őket, kíváncsi voltam, mit ötlöttek ki már megint.
- Nightrain - vett a kezébe Duff egy gagyi, vörösboros üveget, mire Slash odakapta a tekintetét, aztán a fejét rázva kivette Duff kezéből a palackot.
- Azt ne, az olcsó - mondta halkan, mire felvontam a szemöldökömet, és elvigyorodtam. Asszem sikerült kiokoskodnom, miben sántikálnak. Nem rossz.
- Ez? - kérdeztem halkan mormogva, miután végigfutattam a tekintetem a jobbnál jobb borokon, és felemeltem a legdrágábbat. Majdnem húsz dolcsi volt az ára.
- Muti - vette ki a markomból Slash, aztán megforgatta, és elismerően bólintott. - Jó lesz.
- Nézzétek - nyomott az orrunk alá Duff egy Smirnoffot. Csillogó szemmel néztem meg közelebbről. Ilyet is árulnak egy vacak kis éjjel-nappaliban?
- Állat.
- Oké, megyek, kifizetem a Nightraint - szólalt meg Slash, mire akaratlanul is a torkomba ugrott a szívem. Indul a móka.
- Figyelj, fogd meg - nyomta a kezembe suttogva Duff a vodkát, amit rögtön becsúsztattam a bőrdzsekim alá, a drága borral együtt. Duff felkapott valami nevesincs, olcsó vodkát, és elindult Slash után a pénztár felé.
Felgyordult légzéssel nézelődtem, egyre közeledve az üzlet ajtajához. Hallgattam, ahogy csipog a pénztárgép. Még nem fizettek. Megálltam az ajtó előtt, próbáltam a bőrdzsekim alatt tartani az üvegeket. Pont ráláttam a pénztáros csajra. Unottan ütögette a számokat a pénztárgépbe, egy pillanatra sem nézett fel. Slash nyújtja a pénzt... Most.
Kinyitottam a bolt ajtaját, és teljesen abban a tudatban voltam, hogy most észrevétlenül kisurranok. Ja, hát nem.
- Hölgyem! - kiáltott utánam az eladólány, mire kihagyott egy ütemet a szívem, aztán a torkomba ugró gyomorral visszafordultam a srácok felé, és elkiáltottam magam.
- Tipli!
Kivágódtam a bolt ajtaján, és eszeveszett futásba kezdtem. Mögöttem Slash és Duff hangos röhögését és lábaik csattogását hallottam, amitől automatikusan felnevettem. Duff azonnal utolért, és üvölteni kezdett a nem messze füstölő Axlnek, Stevennek, Izzynek és a szőke csajnak.
- Fussatok, tépés! - kiabálta, mire Steve azonnal észbe kapott, Axl még ráérősen elnyomta a cigijét, Izzy pedig futás helyett elkezdett sétafikálni. Az eladó csaj hangja is felcsendült mögöttünk, mire még jobban rákapcsoltam.
- Álljanak meg! Hívom a rendőrséget!
- Hívjad, szivi! - fordultam meg rohanás közben, és diadalmasan felemeltem a kezemben lévő üvegeket. Őrült sebességgel csattogtunk végig a kihalt utcán, hatalmas röhögések közepette. A Santa Monicánál befordultam a sarkon, aztán a többiek után én is lelassítottam és az óriási hujjogásokra, meg kiabálásokra csak egy "nem kapok levegőt" tekintettel válaszoltam. Zihálva ültem le a hideg járdára, a csípős hajnali levegő csak úgy marta a torkomat.
- Aaaz igen - vette ki a kezemből Izzy a méregdrága bort, és miközben én kimerülten vigyorogtam, Slash vagy századszorra pacsizott le Duffal, hogy "megcsináltuk, haver".
- Szép volt - nyújtotta a kezét Duff, mire belecsaptam, és hagytam, hogy felhúzzon a koszos földről. - De most már add ide a Smirnoffomat.
•
- Úristen - sütöttem le a szemem röhögve, ahogy beugrottak az előző este történtek. A kávézóban álltunk, az eladó pult előtt kígyózó sorban, miközben a reggeli kávéjukért érkező, normális kinézetű vendégek szörnyülködve néztek végig rajtunk. Szakadtan és nyúzottan ácsorogtunk ott, miközben áradt belőlünk a fű és a pia szaga. De per pillanat ez egy kicsit sem tudott érdekelni, mert Slash épp segített feleleveníteni a hajnali lopásomat.
- Le sem tagadhatsz minket - vigyorgott Slash folyamatosan, és a zsebéből előkerült cigis dobozt forgatta az ujjai között. - Utcakölykök vagyunk, ember.
A folyosón már tisztán lehetett hallani a lakásból kiszűrődő gitár hangját. Valami zene is ment a háttérben, és Axl mély hangját is hallani véltem. Slash-sel összenéztünk, aztán vigyorogva elfordítottam a zárban a kulcsot, és benyitottam.
A zaj hatalmassá erősödött, ahogy becsörtettünk a szobába - Izzy az ágyon állt, és az erősítőbe dugott gitárommal nyomott le egy rögtönzött szólót, Axl a csajával az ölében fújta a füstöt a kanapén, Duff ugyanolyan mozdulatlanul feküdt a földön, mint amikor elmentünk, Steven meg dobnak használva a tévémet hatalmasakat csapkodott a tetején. Akkor sem zavartatták magukat, amikor beléptünk. Slash röhögve becsapta a lakásajtót, aztán a kezében lévő gyorskajás zacskót lengetve elordította magát.
- Reggeli, idióták! - üvöltötte, mire Steve azonnal abbahagyta a dobolást, Duff megmoccant a földön, Izzy iszonyatosan beleélte magát a szólójába, úgyhogy nem igazán jutott el az agyáig az információ, Axl és tartozéka pedig túlságosan el voltak veszve egymás torkában. Fintorogva kivettem a zacskóból egy sajtburgert, és azzal a lendülettel hozzávágtam Axlhoz.
- Menjetek szobára, jó ég.
- Kösz - emelte fel vigyorogva Axl az odahajított burgert, aztán nagy zajjal kicsomagolta, és rögtön beleharapott.
- Duff - hajoltam le a földön fekvő punkhoz, aki több percnyi lökdösés és szólongatás után sem akart felébredni. Először megsimogattam a haját, hátha felkel végre, de mivel sem ez, sem Izzy százharminc decibeles szólója nem használt, átforgattam őt a másik oldalára, és az arcához tettem egy sült krumplis dobozt. A kaja illatára persze kinyitja a szemét.
- Mi? - hunyorgott teljesen homálylepte tekintettel, aztán megdörzsölte a szemeit, és felült.
- Egyél - ejtettem az ölébe a sült krumplit, aztán ott hagytam, és az ágy mellett álló erősítőhöz lépve kirántottam belőle a zsinórt.
- Ááá, bazdmeg - kapott a füléhez Steve az ezzel járó éles sípolástól, Izzy meg abbahagyta a gitározást, és felháborodva pillantott felém.
- Bocs, de... - mentegetőztem volna, de a következő pillanatban teljes erővel hozzámvágott egy párnát, mire röhögve tántorodtam hátra. - Héé!
- Legalább egy sajtburgerrel dobj meg, ha már nem hagysz játszani.
- Ott van, egyél - ejtettem vissza a párnát az ágyra, aztán körülnéztem - Duff félálomban ette az öléből a sült krumplit, Axl csaja - asszem Pam volt a neve - nem fogadott el semmilyen ételt, mert "hizlal", Slash két pofára tömte magába gyorskaját, csak úgy mint Steven. - Jut eszembe... Steve, hol van a csajod?
- Molly? - kérdezte teli szájjal, mire megvontam a vállam.
- Honnan tudjam? Ja, gondolom.
- Elment, nemsokára kezdődik a műszakja - mondta, mire Duff és Izzy felröhögtek.
- Egyáltalán hogy kerültek ezek ide? - kérdeztem udvariasan Pam felé intve, aki nem igazán vette a szívére, csak ostobán elmosolyodott.
- Nem emlékszel? - kérdezte Izzy, és a szokásos, gunyoros félmosolyra húzta a száját.
*5:24 am, Santa Monica, West Hollywood*
- Kerüljünk visszafelé - mondtam, miután mindenki lecsillapodott, és azt próbálta kitalálni, hogyan kerüljük el a valószínűleg már a helyszínre ért rendőröket.
- Nem jó - vágta rá Steven, mire értetlenül pillantottam felé.
- Mert?
- Az egy csomó idő, és fáradt vagyok.
- Le van szarva - kerekedtek el a szemeim, mire Steve fenyegetően lépett felém egy lépést.
- Te loptál, bazdmeg, miattad kell bújkálnunk a zsaruk elől...
- Fogd be, idióta! - kiáltottam vissza Steven felé, aztán Izzy megelégelte, és mögém lépve erősen a számra tapasztotta a tenyerét. Hiába próbáltam meg lefeszíteni róla, erősebb volt.
- Kuss legyen, jó? - nézett Stevenre is ellenmondást nem tűrő hanggal - én meg próbáltam beszélni, de csak értelmetlen, elfojtott hangok hagyták el a számat, úgyhogy jobb híján kinyújtottam a nyelvem. Hatott, Izzy azonnal elkapta a kezét, én meg vigyorogva ugrottam el a lökése elől.
- Menjünk be valahova - ajánlotta Slash, akit látszólag egyáltalán nem zavart, hogy a mára kiszemelt csaja felváltva enyeleg Stevennel és Axllel.
- Mi van nyitva ilyenkor? - vonta fel a szemöldökét Duff.
És így kerültünk egy sztriptízbárba.
- Miért ide? - fintorogtam, ahogy beléptünk a rózsaszínes-pirosas fénnyel elárasztott, ocsmány és homállyal borított bárba. A pultnál tupírozott hajú, neon cuccos lotyók várták a kuncsaftokat, a színpadon álló rúdon pedig egy világi ribanc mutogatta a seggét. Hát azt nem mondhatnám, hogy túl nagy tisztelettel vagyok irántuk.
Hajnali fél hat volt, ennek ellenére majdnem hogy tele volt a hely. Izzy azonnal keresett egy szabad bokszot, mi meg követtük. Meg kell, hogy mondjam, majdnem az egyedüli csajként a társaságban kissé kényelmetlenül éreztem magam.
- Fasza - vigyorgott Steven, és szinte kiéhezett tekintettel nézett végig az alulöltözött, jobb napokat is látott bigéken.
- Kaphatok egy öltáncot, bébi? - lépett mögém szorosan egy csávó, és erősen belehajolva a személyes aurámba rögtön a derekamra csúsztatta a kezét. Megborzongtam a hirtelen rámtörő undortól, az előttem lévő Axl pedig hátrakapta a fejét, és a kissé elboruló tekintetéből ítélve jobbnak láttam, ha pár pillanaton belül lekoptatom az embert, még mielőtt betöri a fejét.
- Nem kurva vagyok, faszfej - löktem arrébb, és ismét megborzongva siettem tovább, amíg Slash és Duff udvariasan kiröhögtek.
- Helló - lépett elénk a semmiből egy hófehér vigyorú, napbarnította bőrű, szőke maca, és rögtön kivetette a hálóját a teli szájjal vigyorgó Stevenre, aki természetesen hagyta magát. - Molly vagyok.
•
- Aghhh, fúj - borzongtam meg, és felpattantam az ágyról. A hányinger kerülgetett. A lakásomon aludt három hivatásos kurva. Soha többé nem tudok itt elaludni. Egyáltalán miért nem emlékszem semmire az éjszakából? Ennyit ittam volna...?
- Hé, Zoe, érintettek is tartózkodnak itt - biccentett tettetett felháborodással Axl Pam felé, de nem nagyon érdekelt.
- Átmosatom az egész lakást szentelt vízzel - mondtam, és nem csak viccből öklendeztem. A többiek persze hatalmasat röhögtek rajtam, de most az egyszer ez egyáltalán nem volt poénos. Undorító.
Miután mindenki feltámadt a másnaposság kínzó fájdalmaiból, és megette az összes gyorskaját, körbejártam, hogy összeszedjem a szemetet. Pam előbb elment - valószínűleg mert erősen szétszívattuk szegényt -, és Axl is vele tartott, úgyhogy öten maradtunk.
- Menni kéne próbálni - dőlt hátra a kanapén Slash, és megdörzsölte a szemeit. Felszedegettem mellőle az eldobált sajtburgeres papírokat, aztán a szeméthalommal kicsoszogtam a konyhába, és kivágtam, úgy, ahogy volt. Rögtön tele lett a kuka.
- Akkor hajrá - léptem újra a szobába, aztán oxigén hiányában kinyitottam az erkélyajtót. Erősen sütött a nap, a levegő már nem volt annyira hűvös, de érezni lehetett, hogy ma sem lesz túl jó idő. Bár már délután kettő lehetett.
- Nem jössz a próbára? - pillantott rám Duff hirtelen elmosolyodva, mire egy pillanatnyi csend után én is elvigyorodtam, és összefonva magam előtt a karjaimat bólintottam.
- De. Miért ne?