1 hónap múlva
Tanácstalanul ültem az egyik fa tövében, a tábor határán. A füzetemet az ölembe véve törtem a fejem. Az én édes, kedves, egyetlen tanárom ezt a mondatot adta fel a tábor végére: Mit jelent számomra a szerelem? A toll végét rágva néztem magam elé. A fülemben szerelmes számok sokasága dübörgött. Néha-néha elolvastam a mondatot, de leginkább bambultam.
Velem szemben, a tó másik oldalán, a tekintete vonzotta az enyémet. Magasba emelte a kezét és a hüvelykujját felfelé mutatva kérdezte, minden oké-e. Vissza jelzésként felmutattam a hüvelykujjam, holott sehol nem tartok. Luke. Talán ő lehet a kulcsa az esszémnek. A tollat a papírra helyeztem, de nem írtam semmit. Mit írnék? Hogy kimondva sosem volt, hogy járunk? Hogy mi legszívesebben együtt lennénk, de tudjuk, hogy a tábor után valószínűleg sosem találkozunk? Akaratlanul is elszomorított a gondolat, hogy nem látom többet a hülye fejét. Nem simíthatom végig a borostás arcát, hogy... egyszerűen nem lesz a közelemben. Ez lenne a szerelem?
Elszontyolodva dobtam felre a füzetem és a tollat. Ez nekem nem megy. Egyszerűen képtelen vagyok erről írni. Mikor megint feléjük néztem, még mindig felém nézett. Érezte, hogy baj van. Kisietett a vízből és elindult felém. Ahogy ideért, leült szorosan mellém.
- Minden rendben?- lökte meg a vállam.
- Aha. Minden szuper- vontam vállat. A szemét forgatta, majd megint meglökött- Csak ez a hülye feladat- javítottam ki magam. Felvette a füzetem előlem és elolvasta a mondatot. Élesen beszívta a levegőt, és kiengedte, mintha ezzel mindent megoldana. A fejemben lévő kis hangok ellenére odabújtam hozzá. Gondolkodás nélkül ölelt át és szorított, ahogy tudott. Tudtuk, hogy semmi értelme annak, amit csinálunk. Szeptembertől minden visszatér a régi kerékvágásba. Ő turnézik, én nekiállok dolgozni. A mutatóujjával nyugtató köröket írt a karomra. Tudta mi nyugtat meg, hisz ismert már. Jobban mint kéne. Jobban mint akartam.
- Gyere, pihenj rá egyet, hátha utána jobban fog menni- mondta. Könnyek szöktek a szemembe.
- Ez nem... nem fog jobban menni, Luke- töröltem le a szemem. Szomorú arccal ült mellettem. Tudtam, hogy ő is tudja.
- Cami. Van még legalább másfél hónapunk ezzel foglalkozni. Nem lehetne, hogy nem törődünk ezzel?- kérdezte lágyan. Bólogatni kezdtem. És egy nagy sóhaj után mosolyt varázsoltam az arcomra.
- De, igazad van- egyeztem bele.
- Ne csináld ezt- szontyolodott el. Értetlenkedve néztem rá.
- Mit?
- Ezt a mosolyt. Amikor úgy csinálsz, mintha minden rendben lenne, de nincs- döntötte oldalra a fejét. Pakolni kezdtem a cuccaimat és felálltam.
- Ha nincs a műmosoly, elkezdek sírni és ha azt elkezdem, nem tudom abbahagyni- jelentettem ki. Nem válaszolt, értette, miről beszélek. Szimplán bólintott és felállt. Megfogtam a kezét, és elindultunk a többiekhez.
Elnézve őket, jobb kedvre derültem. Sophie épp Ashton nyakából próbálta lelökni Tessát, aki Calum nyakában próbálta ugyanezt tenni a másik lánnyal. Emma és Michael egy-egy törölközőn feküdtek egymás mellett és napoztak. Mi melléjük telepedtünk le. Levettem a felsőmet, ami alatt a kék fürdőruhám volt és felvettem a vans szemüvegem. Mint mindig Luke terpeszben ült le, én elé és rádőltem. Néha adott egy puszit a hajamba és csak figyeltük a tájat. Ahogy a nap kezdett lemenni, narancssárga sugarakat festett a víz felszínére, ami tükör sima lett volna, ha a mi kedves barátaink nem ugráltak volna, mint az idióták. Egy kattanás zökkentett ki a bámulásból. Kíváncsian néztem Michael felé.
- Csak egy képet csináltam, ne nézz már így rám- mentegetőzött és felém nyújtotta a telefonját. Feltoltam a fejem tetejére a szemüveget és mosolyogva vizslattam a képet. Idilli kép Luke-ról és rólam, ahogy mindketten előre meredünk, a semmibe.
- Át küldöd?- adtam neki vissza.
- Már átküldtem- mosolygott és elrakta a telefonját. Luke közben elővette az övét és nyomkodni kezdte, hogy én is lássam. Megnyitotta az instagrammot és a legnagyobb meglepetésemre elkezdte felrakni a képet.
- Mit művelsz? Nem azt beszéltük, hogy nem rakunk ki semmit?- ellenkeztem.
- Ha én szeretnék a ba.... úgyértem veled kirakni egy képet, kirakok- magyarázta. Zavartan bólintottam és inkább visszadőltem rá. Kiposztolta a képet, egy rövid, de lényegre törő leírással. „Best Summer".