Kérte: Feketevary
Karakter: Missy Lang-24 éves
A sárga nyakkendős lány lehorgasztott fejjel siettet a Roxfort folyosóin. Takarodó után nem lehetne kint, de nem bírt aludni. Gondolatai folyton elkalandoztak egy bizonyos professzor felé. Missy a megfelelő ajtót elérve egy pillanarig habozott, végül egy vállránditás után bekopogott. A fekete hajú férfi fáradtan nyitott ajtót és-látszólag-érzelemmentes arccal biccentett a lánynak aki mosolyogva surrant be mellette. Missy egy percig sem zavartatta magát és dúdolgatva sajátította ki a lakosztály konyháját, nyugodtan készítette a bögre teát mit rendszeresen a professzor társaságában fogyasztott.
- Igazán otthonosan mozogsz már itt Missy - lépett mellé a férfi.
- Valóban - bólintott Missy - talán be is költözöm. Mit szólsz?
- Azt, hogy eszedbe se jusson ezt megemlíteni másnak - sóhajtott a férfi, kezdte megszokni a lány pocsék humorérzékét.
- Nem viccelek Perselus - dermedt meg egy pillanat alatt a szőke hajú lány.
- Missy kérlek ne kezdjük azt amit egy hete - rázta fejét Perselus.
- Nem kezdjük, akkor be se fejeztük - bökött a férfi mellkasára Missy.
- Nem voltál józan, letámadtál - világosította fel Missyt a férfi.
- Te pedig egy percig sem ellenkeztél - fűzte hozzá a lány.
- Mindössze 16 éves vagy Missy az ég szerelmére - csattant fel Perselus.
- Az lényegtelen - legyintett a lány. - A szerelmet nem korban kell nézni. Miért nem tudod egyszerűen a szemembe mondani, hogy nem szeretsz? Fájna, de legalább nem epekednék reménytelenül.
- Nem mondom, mert hazugság lenne.
- Akkor miért taszítasz el magadtól? - kérdezte Missy könnyektől homályos tekintettel.
- Mert mikor legutóbb szerelmes voltam a személy meghalt - vetette oda félvállról a férfi.
- Nem félek a haláltól - súgta a férfi fülébe Missy. - Van aki miatt érdekes meghalni - pillantott a fekete szemekbe Missy, melyben rengeteg érzelem kavargott.
- Missy...- akart eltávolodni Perselus, de a lány nem engedte;
- Ne gondolkodj annyit, csak légy egy kicsit önző és törekedj a saját boldogságodra.
- Ezestben önző módon kisajátítalak - felelte Perselus és Missy hatalmas örömére egy csókba invitálta Őt.
***********************
Missy még ártatlan éveit élte mikor a sokak által rettegett Voldemort hatalma csúcsán volt. Most most mégis úgy látszott, hogy neki is szembe kell néznie a mágussal. A nő számára kérdés sem volt, hogy csatlakozik a Főnix Rendjébe és hálás volt Tonksnak amiért hitt benne és megemlítette Dumbledore-nak mint potenciális jelöltet.
Édesapja büszke lenne rá, ugyanis a férfi mint a Rend tagja vesztette életét, hősi halált hallva.
Missy lelkesedése a Rend iránt azonban egyre inkább fogyott, mikor érthetetlen okokból kifolyólag a főhadiszállásra lett száműzve Sirius Balck mellé. Nem mintha Sirius rossz társaság lett volna, sőt kimondottan jóban voltak, a férfi remek történeteket tudott a lány apjáról, de egy kissé kezdett becsavarodni a diliházra hasonlító kúriában.
- Ilyet még nem pipáltam - füttyentett Sirius és a pár szétrebbent.
Piton rezzenéstelen arccal nézte Siriust, Missy pedig fülig pirult amit párja nem tudott hova tenni? Szégyenében pirult el a nő?
- Apád forog a sírjában - pillantott Missy szemeibe a Black férfi.
- Valóban? - lépett kedvese elé Perselus.
- Pontosan Piton - biccentett Sirius. - Épp miattad és amiatt mert a lánya veled van együtt, ami Missynél kialakult az apa komplexus.
- Miattad van az egész - lökte el maga elől szerelmét a Lang nő. - Évek óta Perselus a párom és a te felelőtlenséged miatt lett "apa komplexusom".
- Miattam? - kérdezett vissza megütközve Sirius.
- Igen, hiszen az apám helyetted halt meg. Ki volt aki elvállalta a feladatot? Te! Ki volt aki az azt megelőző nap mégis felöntött a garatra? Szintén te! Az apám pedig helyetted sétált a halálba - sorolta Missy szemrehányóan. - Talán nem normális és nem is elfogadót a kapcsolatunk, de szeretem Perselust.
Missy csendben figyelte a körülötte történő dolgokat, egyik cselekedet vonta maga után a másikat, Ő pedig ott állt a két párbajozó férfi között miközben remegett, mint a nyárfa levél.
Mégis hogyan fajultak idáig a dolgok? Ennyi mindent törölt volna az agya a hirtelen kialakult sokkhatás miatt?
Fülsértő durranás és két jajdulás jelezte a párbaj végét.
- Missy - lépett a nő felé óvatosan Tonks.
- Dora, tudja - kapta kétségbeesetten a Tonks lányra tekintetét Missy. - Sirius látott minket.
- Az nem baj Missy, nem tettetek semmi rosszat - rázta fejét Tonks és átkarolta a nőt. - Kimerültnek látszol jobb lenne ha pihennél.
- Igen, az talán jót tenne - bólintott Missy és felbotorkált a lépcsőn. Perselus indult volna kedvese után, mikor egy kéz siklott a vállára és tartotta vissza.
- Gyűlés lesz, most nem mehetsz utána - mondta a Weasley család feje. - A jelentésed után majd utána mész.
A férfi biccentett és gyors léptekkel közelítette meg a szalont, hatalmas bosszúságára Albus Dumbledore késett így közel két órával később tudott csak felmenni Missy-hez. A szőke hajú nő halkan szuszogott és néha-néha összeráncolta szemöldökét.
Talám rémálma van-futott át a gondolat Perselus fején.
Missy-nek azonban nem rémálma, mégcsak álma sem. Megjátszotta, hogy alszik. Tudta, hogy párja ilyenkor őszintén kiönti neki a lelkét. S ezúttal sem kellett sokat várnia, a Piton férfi befeküdt mellé és viszonylag halkan kezdte el a nő hajába mormolni mondandóját;
- Nagyon remélem, hogy Black marhasága nem befolyásolt és még továbbra is szeretsz mégha alkalmaként elviselhetetlen is vagyok. Nem szeretnék úgy visszamenni a Roxfort-ba, hogy ismét pánikrohamaid vannak. Aggódom érted és épp ezért kell a téren maradnod, nem szeretném, hogy bajod essen.
- Nem kell félteni Perselus - fordult meg a férfi ölelésében Missy. - A rohamok nagyon ritkák és a házat sem hagyom el, ígérem. Túl fontos vagy nekem és nem akarok nélküled maradni, de tudom, hogy így lesz.
- Szeretlek Missy és ha ennek a mizériának vége akkor feleségük veszlek, ebben biztos vagyok - csókolt a nő hajába Perselus.
- Szeretlek Perselus - mosolygott Missy és a férfi biztonságot nyújtó, meleg ölelésében aludt el, nem sejtve, hogy mindketten megszegik egy-egy ígéretüket...