-Biztos nem fogtok megsérülni?
-Ne aggódj már Lizz én és a bátyád mindent kézben fogunk tartani.
-És egyébként is holnap úgyis utánunk jössz-nyugtattak meg bátyjaim.
-Csak abban az esetben ha nem mondják le anya üzleti utazását.
-Nem kell aggódnod, anya elmegy majd, te pedig utánunk jössz Beacon Hillsbe.
A távolban vonyítás hangja csendült fel
-Halljátok ezt, indulnotok kell.-adtam ki az utasítást testvéreimnek, ők pedig kiléptek az ajtón és elmentek.
Már 5 óra telt el azóta amióta elhagyták a házat. Üres a ház, csak én és egy halom ruha amit meg el kell pakolnom ha fivéreim után akarok utazni.
16:32 és még mindig a cuccaimmal bajlódom amit gyorsan el kell raknom mielőtt anya haza ér, mert ha el kezd kérdezősködni le mondhatok Beacon Hillsről.
A kulcs fordul a zár kattan és anyám be lép a házba le teszi a táskáját az egyik rozoga székre, és 3,2,1.
-Megjöttem!
-Jó, én a szobámban vagyok ha valamit akarsz kopogj!-ordítottam le az emeltről.
Anyámmal nem sokat beszélünk amióta apát megölték. Folyton csak kiabál és engem okol, hogy meghalt.
18:30 végeztem a pakolással és alig várom hogy holnap legyen, végre elhagyhassam ezt a várost és bátyáim után mehessek segíteni az alfák tervének végrehajtásában.
Villám gyorsan futottam le éhségét csillapítása miatt a konyhába ahol anya is tartózkodott.
-Kérsz egy pulykás szendvicset? Magamnak csináltam de megeheted.
-Nem kell kössz, most az édeset kívánom.
Végül egy vastagon megkent mogyoróvajas szendviccsel kullogtam be a nappaliba.
-Egyébként anya, múltkor említetted, hogy készülsz holnap egy üzleti utazásra, végül, hogy döntöttél el utazol?