[ n y o l c a d i k ]

1.5K 77 4
                                    

-Sierra,téped a hajam.-kiáltottam a fájdalomtól kissé vékonyított hangon a lányra,ahogy újra meghúzta egy tincsemet a hajsütővassal.

-A szépségért meg kell szenvedni.-reagálta le gyorsan,mire bosszúsan néztem rá a tükörből,remélve,hogy érzi,ahogy gondolatban fojtogatom.

Szombat délután öt körül jött át vissza hozzám,hogy elkészüljünk együtt a bulira,mert nem akartam egyedül készülődni,túlságosan unalmas lett volna.Éppen zenét hallgatva csináltuk egymás haját,hogy könnyítsük a folyamatot,leginkább az én részemről,hisz órákat képes vagyok elbíbelődni egy-egy tinccsel,ha az nem úgy áll,ahogy én szeretném.

-Luna,komolyan itt hagylak,ha még egyszer elfordulsz.-akadt ki Sierra,visszarántva a fejem a megfelelő pozícióba,mire nevetve néztem rá a tükörből újra.

Mindig felajánlja,hogy segít nekem,hogy hamarabb elkészüljünk és mindig ez a vége;agyvérzést kap háromszor percenként,mert elfordulok,vagy épp a hajamat birizgálom,viszont nagyon jól tudta,hogyha nem teszi ezt meg,sosem tudunk időben elindulni majd.

-Na kész is vagy.-fordított a tükör elé nagy mosollyal,hogy megmutassa a kész eredményt.

Nem túlzok,hogyha azt mondom,csodás munkát végzett,mint általában,a tincseim szinte természetes fürtökben omlottak a vállamra.A napraforgós koszorú pont eléggé tűnt ki a szőke hajamhoz nézve,ezzel teljes összképet adva.Teljes mértékben megérte a sok fájdalmas hajhúzást.
Egy egész enyhe sminket rittyentett nekem,az erős pirosítót leszámítva,amit az orromig felvitt,ezzel porcelánbaba hatást keltve és aprócska sárga virágok keretezték a szememet.A legjobban mégis a mű szeplőim tetszettek,amik ugyan kislányossá,mégis annál tündéribbé varázsolták az arcomat.

-Olyan ügyes vagy.-vizsgáltam magam a tükörben eltátott szájjal.

Az ajkaim őrülten csillogtak,biztos nem az én szájfényemet használta.

-Ugyan.-legyintett,az arcán mégis büszke mosoly ült.

Így már készenlétben figyeltem,ahogy jégkékre festi a tincseit egy hajszínező krétával,majd röpke húsz perc alatt felvarázsol magára egy bomba sminket,amit annyi fixálóval fedett le,hogy ha egy vödör vízzel leöntik sem folyna le.

Az egyetlen,amiben viszont a segítségemre volt szüksége,az a hosszú,fűzős ruha volt,amit még be kellet fűzni,ez pedig már közel sem bizonyult olyan egyszerűnek.Annyira szerencsétlenkedtünk,hogy anya végül a segítségünkre sietett és befűzve meghúzta a ruha felső részét,ami remekül passzolt Sierra darázsderekához.A selymes anyaga az ujjaknak rásimult a hófehér bőrére és ahogy a felső részét a hajának leválasztva felcsatolta azt,kiemelve ezzel a nyakát,így már igazán királynős összhatást alkotott a jelmeze.

-Add ide kérlek a kék highlighterem.-tipegett a tükör előtt,mire én a három zsebes sminktáskájában kutatva egy hosszú perc után kaparintottam meg csak a darabot.

Végighúzva a kulcscsontján a stiftet a bőre is immár kéken fénylett,nem csak az arccsontja.Gyönyörű volt,tökéletesen passzolt a jelmeze és hiába ugyan túl lányos volt hozzá képest,ma igazán jól akart festeni és ehhez erre a ruhára volt szükség.

Este hétre érkeztünk meg a Johanson házhoz,ami még ugyan nem volt tömve,mégis jó hangulat uralkodott már a hangos zenének köszönhetően.Mosolyogva köszöntem minden osztálytársamnak,akivel összefutottam a konyha felé és Sierrával együtt elemeztünk mindenkit,ki minek öltözött be és mi volt a személyes véleményünk az ötleteikről.

Sokszor elképedve figyeltem,ahogy eszméletlennél eszméletlenebb jelmezekbe futottunk,Mary Poppins,Dora a felfedező,de még egy óriási hamburgerrel is találkoztunk,ezzel szemben akadtak olyanok,akik inkább a klasszikusoknál maradtak,két kezemen képtelen volnék megszámolni,hány szellemet láttam a konyha felé haladva.

Heather | ✓Where stories live. Discover now