Csínytevők krónikái

4.fejezet - Indulok a suliba

Na milyen nap van? Szeptember elseje! És ki kelt fel magától reggel 6-kor? Naná, hogy én. De annyi baj legyen így van időm eldönteni milyen ruhát vegyek fel. Végül egy fekete nadrág, vörös arany kockás ing és fekete bőr dzseki mellett döntöttem. Bár Sipor javaslatára hajat mostam és csupán utána öltöztem fel. Ma nem kelltetem fel Regulust, hiszen az elmúlt napokban későn ért haza. Na nem mintha a munka miatt. Nem-nem, kilestem. Egy nővel találkozgat, igaz még nem mondja nekem. Ezért én sem firtatom.

-Jó reggelt. Láttom téged se kell felkelteni. - mosolyog rám, és hozza rám a frászt az én szeretett nagybátyám.

-Jó reggelt. Megtudhatom miért ijesztesz halálra? - kérdezem, mire csak nevet majd elő veszi azt a két csomagot, amit még a széfből vett ki. Érdeklődve ülők le mellé.

-Két dolgot szeretnék neked adni. Ez a csomag, - adja a kezembe a kisebbiket. - édesanyád ékszeres doboza, benne mindenféle ékszerével, mint az eljegyzési gyűrűje.

A dobozt kinyitja, és kivesz belőle egy vörös köves fülbevalót, amit segít betenni a fülembe.

-Ezt a pár fülbevalót egy kicsit megspékeltem, így, ha itt megérintem, - emelte a kezemet a kőhöz. - akkor láthatatlanná válsz. Ha ugyan ott megérinted, akkor újra láthatóvá tesz.

-Te Szent Merlin elhagyott cipője. Ez eszméletlen! - ugrok a nyakába miután kibámultam azt, hogy nem látszódok a tükörben. Miután sikeresen lenyugszok, a másik dobozt is a kezembe adja. Amit hamar kinyitok. Ebben egy könyv lapul és egy album.

-Ebben a könyvben normális bájitaltan jegyzeteket találsz. Ezeket még Piton készítette, és ha ezeket használod teljesen mindegy melyik házba kerülsz túléled az óráit. Meg van köztük olyan bájital, amit apád és James talált fel. - na itt hitetlenkedve nézek rá mire jót nevet. - az album. Az egy fénykép album James és Lily Potterről. Szeretném, ha karácsonykor oda adnád neki névtelenül, rendben?

-Rendben.. De miért névtelenül?

-Nem szeretném, ha tudná, tőlem van, mert nem a legtörvényesebben szereztem. És mert hacsak nem lesz az egyik bizalmasod, úgyse fogja tudni, hogy Sirius Black lánya vagy valójában. Hisz Piton is úgy tudja, hogy az én lányom vagy.

-Okés. Várom már, hogy újra lássam Nevillet. - mosolyodok el, mire Reg is fel nevet. Elég ügyetlen egy fiú, de szerintem nagyon aranyos. És lenyűgöző érzéke van a növényekhez.

-Na és hogy áll a pakolás?

-Hála a tértágító bűbájodnak jól. De nem tudod valahogy könnyebbé tenni?

-Dehogy nem. - kacag fel harsányan amikor láttja, hogy nem bírom felemelni. Persze a bűbáj után könnyen megy.

-Kapsz az útra valami kis harapni valót, de ahogy ismerlek úgy is édességet fogsz venni a vonaton. - nevetett fel újfent, mikor indulni készültünk. A King's Cross igen közel van hozzánk, így csak át gyalogoltunk oda, és Reg megmutatta a csodát. A kilencedik és tizedik vágány között kell átmenni a falon és átértünk a kilenc és háromnegyedik vágányra. Ott áll egy óriási piros gőzös, és a falon ott logót a tábla: "Roxfort Expressz - indul 11 órakor". És szépen neki mentem egy fiúnak, így mindketten a földön kötőtűnk ki. A fiú, akit az a szerencsétlenség ért, hogy így találkoztunk egy velem egy idős vörös hajú szeplős srác volt. Gyorsan felálltam és nyújtottam felé a kezem, miközben testvérei kinevettek minket.

-Sajnálom. Jól vagy? - kérdeztem, hiszen aranyos srácnak tűnt.

-Igen, köszi. - ekkor az anyuka is hozzánk lépet és mindkettőnket végig mért.