ELRABOLVA

Ruben

Egy év telt el, mióta Jenna, Ruben felesége meghalt egy autóbalesetben. A nő halála pedig olyan törést okozott a férfi életében, amivel máig nem tudott megküzdeni. Elvesztése óta képtelen aludni, ami nem csupán az egészségét veszélyezteti, de problémát jelent a munkája során is. Ruben ugyanis nyomozó, még hozzá jó bűnügyi nyomozóként tartották számon, a múlt idő pedig nem véletlen. A veszteség depresszióssá tette, és bár javasolták neki, hogy keressen fel egy szakembert, makacssága miatt végül inkább kényszer szabadságra küldték. Altatókkal próbálkozott, de egy idő után már az sem segített. Az insomniában szenvedő férfi pedig lassan kezdett mind ebbe beleőrülni.

Jó ideje már magányosan tengette napjait, de egy hete különös projektbe kezdett, mi valahol még talán feleségéről is elterelte figyelmét. Vagy pont, hogy nem. Ruben neheztelt az igazságszolgáltatásra minek után kényszer szabadságra küldték, amiért elutasította az orvost. Vissza akart menni, dolgozni akart, ám belátta, hogy az álmatlanság komoly akadályt jelent, így más megoldást keresett. Az elméjén megülő fáradtság azonban őrületes dolgokra késztette.
Igazából napokig tanácstalan volt, míg nem egy alkalommal a dohányboltból haza fele tartva neki nem ütközött egy lánynak. Fiatal volt, mégis... Jennára emlékeztette. Az arc vonása, sötét hajának finom hullámos loknijai, a zavart hadarása, amiként győzködte őt, hogy nagyon is sajnálja a történteket. Nem ő volt, s ezt tudta is, valamiként mégis megülte egy kellemes megnyugvás az elméjét, hogy Jenna él, csak éppen elveszett.
De ő most megtalálta. És haza viszi.

Egymagában ült a terasz egyik kényelmes asztalkájánál, társaság gyanánt egyedül a laptopja volt ott. No meg egy hosszú kávé. Munkába merültséget színlelve - mintha író volna - gépelt le olykor apróságokat, mint például Eddie, az ex, vagy a Peeks rengeteg. Nem véletlenek eme ismerős szavak, nevek, a szomszéd asztalnál ugyanis a fiatal lány, Stormie ült barátnőjével, érdekesebbnél érdekesebb dolgokról trécselve.

Ruben már napok óta készülgetett, tervezgetett és persze nyomozgatott a lány után. Nem volt nehéz dolga, hisz szakmája régi motorosa, és persze manapság is igen könnyű bárki után nézni a közösségi oldalaknak köszönhetően. Bizony, az említett Fint sem a föld nyelte el. A férfi folyamatosan a lány nyomában volt, persze észrevétlen. Elakarta rabolni.
Tudta jól, hogy Stormie kedvelte annyira a szomszéd macskáját, hogyha nyoma veszne, ő pedig megtalálná, nem hagyná magára. A naivitását használta fel, és persze Fint. Mindent megtervezett. A francil-i lakása nyilván erre alkalmatlan volt, de szerencsére évek óta van egy erdei kis nyaralója, mihez anno feleségével járt le, ha pihenni vágytak. A pincét pedig úgy alakíthatta, ahogy akarta. Maga a nyaraló is egy eldugott kis helyen volt, egy nagy tó társaságában, ami remek időtöltést nyújtott hajókázás formájában, de horgászni is lehetett. Az elrablást is gondosan eltervezte, sőt volt B terve is, amire végül nem került sor.

Nem idegeskedett, még csak bűntudata sem volt, mert mire elért az elrablásig, már abban az elvont hitben élt, hogy Jenna él, csupán más testében, megfiatalodva. Stormienak pedig esélye sem volt ellenkezni.
A szer, amit a lánynak is beadott az egyik vényköteles altatója volt, természetesen Stormie súlyához mérve adagolt, így hamar mély álomba szenderült, s órákig fel sem ébredt.
Nem szívesen követett volna el hibát, így alaposan megkötözte a lány kezeit, lábait, és száját is bekötötte. Félt, ha nem altatta volna el, zajongott volna a csomagtartóban, vagy akár figyelt volna az irányokra, mint a filmekben. Persze nem ilyennek ismerte Stormiet, de ugye, jobb félni, mint megijedni.
Bízott benne, hogy a majdnem 5 órás út alatt, elég oxigénhez jutott a lány a csomagtartóban, de azért aggódott. Így mikor megérkeztek, a ház elé parkolt, sietve leállította a motort, majd kapkodva kiszállt és kis híján feltépte a csomagtartó ajtaját, mi alatt nagy megnyugvására a lány még mindig élt és békésen aludt. Mint egy törékeny porcelán csésze, olyan óvatosan nyúlt a lányért, hogy karjaiba véve levihesse új otthonába, avagy a régi nyaralójuk pincéjébe, mit Stormienak alakított ki.
A falak hangszigeteltek, a frissen ledeszkázott padló alatt fűtés, rajta pedig itt ott szőnyeg volt. Egy derékig érő ruhásszekrény és Jenna kedvenc fésülködő asztala is díszítette a "szobácskát". Az aprócska - biztonsági okokból rácsozott - ablak alatt pedig egy francia ágy. Igaz, újonnan vett, de kényelmes, ami fontos, mert Stormie itt létének nagy részét az ágyhoz bilincselve, láncolva fogja tölteni. Legalábbis Ruben úgy tervezte, hogy egy ideig biztosan, amolyan szoktatásként. Aztán, ha úgy látja, hogy maradásra bírta és nem szökik el, úgy kicsit lazábbra engedi a pórázt, talán még a házban is szabadon mozoghat. De most még biztos nem.