Vágyak kényszerből [Befejezett]

40.rész

Október 26.-a van ma. A mai terveim között szerepel, hogy Adammel végre elkezdjük összeállítani a gyerekszobat. Mivel még nem tudjuk, hogy kislány vagy kisfiú ezért csak a legalapabb dolgokat szeretnénk megvenni most még. Megbeszéltük, hogy akár lány akár fiú, nem minden rózsaszín és kék színben fog pompazni. Inkább az ilyen uniszex drapp, fehér, szürke színekben gondolkodunk. Terveim szerint ma csak nezelodunk, hogy az adott dolgokbol melyik lenne a legpraktikusabb stb. Ez a délelőtti program. Estefelé pedig egy céges rendezvényre megyünk a maffiaba, amit Adam szervez.
-Amber, készen vagy?-kérdezte Adam a foldszintrol.
-Igen, máris megyek!-szóltam neki vissza. -Alice, az ágyon van fent egy ruha, azt ki tudnád vasalni nekem?-kérdeztem a nőtől, miután leertem.
-Persze, megcsinalom.
-Köszönöm!-mondtam, majd kimentem az udvarra, ahol Adam várt az autónak tamaszkodva és éppen Garrettel beszélt.
-Jó reggelt, Garrett! Hogy vagy?-néztem a férfira.
-Köszönöm Amber, jól, te?-kérdezett vissza.
-Én is jól! Köszi!-mosolyogtam rá.
-Drágám, szerintem menjünk!-nyitotta ki nekem az ajtót Adam.
-Oké! Szép napot!-intettem a biztonságinak.
-Ez mi volt?-kérdezte tőlem a férjem miután útnak indultunk.
-Mi?-néztem rá kérdőn.
-Az, hogy flörtöltel  Garrettel!-mondta.
-Nem is flörtöltem vele.-ellenkeztem. -Féltékeny vagy?-néztem rá apró mosollyal a számon.
-Még jó! Mivel a feleségem vagy!-mondta.
-Engem csak te erdekelsz,Adam!-mondtam, majd megfogtam a kezét, ami a sebvalton pihent. -Oké?-kérdeztem.
-Szeretlek Bébi!-mondta nekem.
-Én is!

Az áruházban a bőség zavara fogadott minket, hála istennek az egyik eladó a segítségünkre sietett. Hosszas nezelodes után, végül csak pár ruhacskat vettünk, meg takarót.
Otthon aztán elkezdtünk készülni.

Én egy fekete miniruhat vettem fel, fekete magassarkuval. Hajamat és a sminkemet most egy kicsit extrémre készítettem. Aztán 5-kor el is indultunk a bázisra.
-Figyelj, Amber. Ne foglalkozz senkivel! Ha valaki beléd köt, ne szólj vissza, egyszerűen setalj el! Most elég sok ember lesz ott, és vannak közöttük olyan, akik rosszat akarnak nekünk. Egyébként meg lesz egy biztonsági aki rád fod vigyázni.-mondta Adama kocsiban. -De én úgy se fogok elmozdulni melloled, úgyhogy nyugodt lehetsz!-simogatta meg a kezem Adam.
Amikor elértük az úticélunk és kiszálltunk a kocsiból, a bejárat előtt két férfi fogadott minket.
-Jó estét, Mr.Cross! Üdvözlöm Önöket!-mondta az egyik öltönyös, mire Adam csak bólintott nekik.
Bent a teremben már elég sokan várakoztak, beszélgettek, nevettek. Nem sokkal később mindenki elfoglalta a helyét, mire Adam felment a színpadra és a mikrofonhoz lépett.
-Köszönöm mindenkinek, aki ma eljött és megtisztelt a jelenlétével. Évről-évre hagyomány nálunk, hogy ilyenkor ezt a rendezvényt megejtjuk. Mivel ez az első olyan party, ahol nem az apám, hanem én állok itt, szeretném megragadni az alkalmat, és megköszönni az alkalmazottjaimnak a munkáját. Nélkülük nem sikerülne semmi!-mondta Adam. -De nem is húzom tovább a szót, jó szóra..-kezdte Adam, de egy nagy robbanás félbe szakította. Az ajtón feketebe öltözött férfiak léptek a terembe, majd az egyik férfi Adam felé irányította a fegyvert, majd meghuzta a ravaszt. Szinte egy lassított filmbe éreztem magamat, ahogy Adam biztonsági emberei rarontanak az ellensegre. A golyó megállás nélkül hasított a levegőbe. Kétségbeesetten néztem a férfira, aki ugyanolyan tekintettel nézett vissza rám. Adam a színpadról lepattanva felém rohant, majd egy mozdulattal elkapta a karom és a hátsó ajtó felé vonszolt. Ott egy öltönyös fickó állt, akinek Adam odaadta a kezemet.
-Adam! Mit csinálsz?-kérdeztem riadtan.
-Muszáj a többi embert is kimenteni. Ne aggódj, visszajövök. Jake majd vigyáz rád.-mondta nekem.
-Rendben! De gyere vissza hozzám!-néztem rá könnyes szemmel.
-Jövök majd! Szeretlek!-mondta, majd felém lépett az ajkát az enyémre tapasztotta és szenvedélyesen megcsokolt.
-Jake menjetek a titkos alagúton keresztül!-adta ki a parancsot, majd még egyszer utoljára rám nézett és kiment a riadt emberek közé, engem pedig Jake "vonszolt" le a lépcsőn. Csak remélni tudtam, hogy se Adamnek és se nekem nem lesz bajom.

Sziasztok!
Nos, előre szólni szerettem volna, hogy már csak 5 rész és vége a Vágyak kényszerből című történetnek! ☹️
Új storyt pedig tervezek írni!
Addig is sok puszi, vigyázzatok magatokra! 😘😘❤️❤️
H.H