Lányként egy ilyen sportban? (Arthur Leclerc ff.)

29○Ilyen nincs

Öt hónap. Öt hónap távol a családtól és szinte az egész élettől. Egy hét volt amikor "pihenhettünk" egy kicsit.

Mostmár itt vagyunk, hogy a legjobb nyolc költözik össze a villába. Tőlünk bajnokoktól Dorka nem tudott velünk tartani az összeköltözéshez. Így Gabi, Én, Dávid és Zozo költöztünk össze Dorcival, Vikivel, Aduval és Dave-vel.
Mielőtt megkezdődne a négyek viadala, előtte Laci meglátogatott minket a villában. Kimentünk a kertbe, ott leültünk egy félkörbe és úgy kérdezgetett minket.
-Adri te mit fogsz csinálni, ha hazamész?- nézett rám egy mindent tudó mosollyal.
-Először is hazamegyek lepakolok aztán irány a pálya.
-Melyik pályára mész majd ki?
-Nem tudom még.- vontam vállat- Ha épp verseny lesz akkor az adott pályára megyek majd, ha nem akkor csak kilátogatok a ringre.
-Átlagosságban mit szoktál otthon csinálni?- tért át egy másik témára.
-Hát még hogyha otthon is lennénk.- nevetett fel velem együtt mindenki. -Mivel keveset vagyok otthon, így csak pihenek, ha úgy van segítek anyának a házimunkába.- mindenki megkapta ezeket a kérdéseket, utána befejeztük a reggelit és indultunk a "csata" helyszínére.

Lányok közül Viki, fiúk közül Dávid lett a negyedik, így ők már nem is jönnek velünk vissza a villába.
Még tegnap Dave kitalálta, hogy írjunk egy időkapszulát, amiben írunk pár mondatot annak a lánynak és fiúnak akit a döntőben szeretnénk látni. Ezt majd a döntő előtt nyitjuk ki és olvassuk fel.

-Idáig jók vagyunk.- karolt át Zozo.
-Ígérd meg, hogy holnap együtt jövünk ide vissza.- tartottam a kisujjamat egy kisujjesküre.
-Ígérem.- akasztotta bele ujját az enyémbe.

----

Eljött a nap, amit ha tudtam volna, hogy ez lesz a vége inkább el sem jövök. A hármak viadala. Én simán bejutottam, már csak Zozoért kellett izgulnom. Ezt akárhogy csináltam nem nekünk kedvezett a szerencse. A lányoknál Gabi, fiúknál pedig Zozo lett a harmadik.
-Ilyen nincs.- néztem szipogva a pályáról lejövő fiúra.
-Gyere ide- tárta ki karjait- csináld végig mostmár. Holnap itt leszek és segítek. Oké?- emelte fel az állam, hogy a szemembe tudjon nézni. -Megtudod csinálni kicsi harcos.- puszilt bele a hajamba. Ezt a becenevet még akkor kaptam mikor elkezdtünk gokartozni. Azóta nem hívott így, ha pedig igen akkor valami tét volt, hogy nyernem kell.
Még ölelgettük egymást, majd menni kellett a ceremóniára. Könnyes szemekkel álltam fel a pallóra.
Laci "elbúcsúztatta" a harmadik helyzet embereit és már csak annyit láttunk ahogy mennek el. Van egy "köszönésünk" Zozoval. Én azt imitálom a kezemmel ahogy felhúzom és becsatolom az overálom, felveszem a sisakot, azt is becsatolom, felveszem a kesztyűimet és végül lecsukom a sisakrostélyt.
Zozonak ahogy felveszi és becsatolja a sisakját, illetve ahogy felveszi a kesztyűjét. Ezt elmutogattuk és utána már csak ment előre. Mielőtt mi visszamentünk volna a villába Zozo nekem dobta az egyik pólóját, amiben mindig alszok, ha náluk vagyok.

-Szerintem nyissuk ki az időkapszulát.- javasolta Dave, amint visszaértünk a villába. Ezt mindenki helyeselte.
-Ezt én írtam. Felolvassam?- néztem a kihívókra. Bólintottak.

Női versenyző: Ha nem magamat írom, akkor valószínű már nem vagyok itt mert nem hiszek magamban és abban, hogy megtudom csinálni. Az út amin idáig eljutottam, nekem ez már egy nyeremény. Ha esetleg sikerül bejutnom a döntősök közé, akkor mindent beleadok és megnyerem.

Férfi versenyző: Zozo. Pisis korom óta ismerlek és ebben az elmúlt 5 hónapban olyan versenyszellemet láttam benned mint még soha. Ha ez kell ahhoz, hogy újra versenyezz és akár indulj az olimpián, akkor ezzel te már nyertél. Voltak nehezebb napok és köszönöm, hogy akkor mellettem voltál, mint mindig. Köszönöm azt, hogy miattad vagyok most itt ahol.
Jobb láb a gázon, bal a jobbon.
...&stay loose

Ezt még nagyjából kibírtam sírás nélkül, de ezután Zozo levele következett amit nekem írt ezért én olvastam fel.

Férfi győztes: Ha nem magamat írom, akkor valószínű már nem vagyok itt. Lehet így sem, de legalább bíztam/bízom magamban, hogy meg tudom csinálni.

Női győztes: Adri. Megígértem, hogy végig veled leszek és együtt nyerjük meg. Ha ez nem sikerül, ne csüggedj én akkor is melletted leszek. Sok mindenem mentél/mentünk keresztül ebben az 5 hónapban, de az életben is. Egy napod van már csak hátra és TE leszel a győztes. Ne gondolj arra a bizonyos dologra és minden rendben lesz. Ne parázz rá, lazán, stílusosan ahogy szoktad. Tedd oda magad kicsi harcos.
Jobb láb a gázon, bal a jobbon.
Have fun...

Nem bírtam tovább. Teljesen elsírtam magam. Have fun & stay loose. Jobb láb a gázon, bal a jobbon. Ezeket a mondatokat szoktuk egymásnak mondani bátorításként. Még egy forma 1-es autót is rajzolt nekem Zozo. A többiek csodálkoztak, hogy szinte ugyanazokat írtuk le, de ilyen az ha kiskorod óta a legjobb barátod.
Már mondanom sem kell, este megint nem tudtam aludni. Azon agyaltam, hogy ez megint miért velem történik meg. Igen egy nap nem nagy szám, de mivel egész játék alatt itt voltunk egymásnak, így elég nehéz lesz. Az, az egy dolog boldogít, hogy holnap ő is szurkolni fog nekem, mint ahogy a bajnok csapat többi tagja is.

A reggeli ébredésemet felvette a kamera. Átöltöztem, majd lementem reggelizni. A kihívók már fent voltak, de ők kint voltak a kertbe. Reggeli után úgy gondoltam, ha már stílusosan kezdtem az első reggelem, akkor az utolsót is stílusosan zárom. Így felmentem a tetőre, majd egy airback-el csobbantam a medencébe. Valószínű ezt végig nézték a kihívók, de nem nagyon érdekelt. Ezután kellett egy interjút csinálnom. Eljöttem Dominikára, hogy játszak, aztán még itt is interjút kell csinálni.
Elmondtam röviden, tömören, hogy állok a mai naphoz, majd még azt, hogy mennyire viselt meg Zozo kiesése, ami nem is kiesés hanem egy harmadik hely. Az is dobogó.
Köszönhető a tapasztalatomnak, olyan Kimi stílusban mondtam el mindent.

Az én pályámon természetesen én nyertem. 5-3-ra. Most megyünk át Dorci pályájára. Én a Mad Max, ő az arany pályát választotta. Mikor készülődtünk, beszálltunk az autóba ahol hallottam, ahogy Adu azt mondja Dorcinak, hogy majd az arany pályán 5-0-ra legyőz a kihívó lány. Csak nehogy visszafele süljön el a terve. Már ha ezt lehet tervnek nevezni. Azt a pályát szeretem is meg nem is. Van amikor jobban megy, van amikor nem, remélem most jobban fog menni. A szurkolóim közül csak Zozo ad tanácsokat a többiek csak szimplán szurkolnak.

----

Már csak egy labdát kell bedobnom a mozgó kosárba.
-Kicsit ívesebbet.- hallom meg ahogy Zozo kiabál. Úgy teszek ahogy mondja és bent van a labda.
-És ezennel Wittmann Adrienn lett az exatlon női győztese.- kiáltotta Laci. Hirtelen fel sem fogtam mi történik. Csak álltam és néztem Zozot. Ahogy a konfettiket ellőttek oda rohantam Zozohoz és a nyakába ugrottam. Ahogy mi ölelkeztünk a csapat úgy ölelt körbe minket. Nem volt sok nyugtom, ahogy elengedtek minket a fiú felkapott a vállára és a vízhez futott, majd beledobott. Utána mindenki beleugrott és úgy fröcsköltük egymást.

----

-Adri milyen érzés az exatlon győztesének lenni?- nézett rám a műsorvezető.
-Még mindig nem hiszem el. Erre az öt hónapra bármikor emlékezni fogok. Az a sok hullámvölgy amin keresztül mentem, megmutatta, hogyha padlón vagyok akkor még van lejebb. Innen is köszönöm még egyszer Zozonak- néztem a fiúra-, hogy velem volt ezekben az időkben, bíztatott és motivált. Nélküled ez nem sikerült volna.- néztem rá az említett fiúra, aki úgy mosolygott mint a tejbetök- Az exatlon megtanított arra, hogy tartsam "sisak"- mutattam idézőjelet- alatt az érzéseket, amik akár az ellenfél javára válhatnak.

Még Dorci is elmondta az élményeit az egész játékról. Utána Laci átadta a trófeámat. Akik itt voltak mindenki feljött hozzám a "dobogóra" ,viszont Zozo egyből felkapott ahogy a trófeát is. Hihetetlen érzés volt egy ilyen nagy és hosszú játékot megnyerni. Soha nem gondoltam volna, hogy 19 évesen egy ilyet fogok nyerni. Mostmár ezt is elmondhatom magamról. Már nagyjából kigondoltam, hova teszem majd a díjamat.