Utolsó szavak egyszerűen kikopnak majd, papírra vetett magányos betűk lesznek, melyeknek emléke fájó késként öli meg szíved törött darabjait. Egy év multán, mi az utolsó szavad Bang Chan?
𝙸 𝚕𝚒𝚟𝚎 𝚒𝚗 𝚝𝚑𝚒𝚜 𝚗𝚎𝚟𝚎𝚛-𝚎𝚗𝚍𝚒𝚗𝚐 𝚙𝚊𝚒𝚗...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
○I know I gotta let go With no regrets, you're already gone ○
Kedves Bang Chan!
Tudod van az az érzés, mikor hallod azt a szót tőle, amire már régóta vágysz. A szót, ami felemel és elrepít egy olyan univerzumba, ahol nincs helye fájdalomnak, ahol végre teljesen boldog lehetsz. De tudod, hogy nem neked mondja. Nem neked beszél. Észre sem vesz téged és ennek a fájdalma szinte mellbe vág. Tudod, hogy bármennyire szeretnéd már nem hallhatod, ahogy lágy hangon a neveden szólit, nem érzed ahogy a szó, akár egy ököl eltalálja a szivedet. Ettől földre rogynál, de nem teheted, apró darabokra törsz, s sirni akarsz, de nem teheted. Szilánkokká válsz elmenekülnél, de nem teheted. egy kirakós lettél, viszont mosolyognod kell, mert te visszakaptad az életed. Felébredtél egy olyan világba, ami nélküle felemészt. A darabjaid szanaszét hevernek, elvesztek. Elvesztél. Nevetned kell, hiszen fáj, mégsem érzel semmit. Boldognak kell mutatnod magad, boldognak kell lenned miatta. Mégis minden érzésed elveszett, megtörtek, ahogy te is. És tudod mi a legfájdalmasabb? Hogy tudod, nélküle nem szedheted össze a darabjaidat, nélküle sosem leszel egész. Ismered ezt az érzést Bang Chan? Ismered?
Nem.
Fogalmad sincs róla, hogy ez milyen lehet. Hívhatsz önzőnek, gyűlölhetsz amiért képtelen vagyok megérteni téged, utálhatsz, szidhatsz, pokolra küldhetsz. Bármit megtehetnél velem.
Ha élnél.
Feltételesmód, s tudod, ez bizarr. Mindig azt hittem erős vagy és mindenen átevezed magad, mégis ez egy hamisan felállított diagnózis volt. Egy álomkép az én Chanomról, aki mindig nevetett. Aki támogatott s kitartott mellettem.
Aki itt hagyott.
Itt hagyott, pár régi kazettával, amin utolsó napjai szenvedésétörökíti meg.
Elvitte a szívemet, az összes benne lakozó szerelemmel.
Elvitte a boldogságot és az örömteliórákat, az emlékeket.
Elvitte az összes élénken lejátszódó perceinket.
S hogy mit hagyott maga után?
Maró bűntudatot és keserves bánatot.
Ezért pedig utállak téged.
Tiszta szívemből.
Elragadtad tőlem egy olyan jelentősdarabom, amely nélkül az én életem is romokban hever.
Itt hagytál a szenvedéssel, melyet az őrületesen sajgó hiányod okoz.
S ennek már lassan egy éve.
Hibáztathatnám magamat, Woojint vagy épp Felixet. De nem teszem, hiszen egyikünk sem vétkes.
Még te sem.
Ez a sors fintora volt, amely nem nekünkszánta a boldog végkifejletet.
De tudod mit Christopher?
"Ha létezik Isten, aki mindent lát, arra kérem, hogy halálom után is veled maradhassak. Szeretlek Jeongin. Szerettelek, szeretlek, és szeretni is foglak ma, holnap és mindörökké. "
Ismerőek a mondatok? Ezek voltak a felém intézett utolsó szavaid.
És tudod az utolsó szavak egyszerűen kikopnak majd, papírra vetett magányos betűk lesznek, melyeknek emléke fájó késként öli meg szíved törött darabjait. Egy év multán, a szeretlek volt az utolsó szavad Bang Chan.
Az enyém pedig az ég veled.
Szeretettel, Yang Jeongin.
Egy évvel Chan halála után.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
𝙸 𝚕𝚒𝚟𝚎 𝚒𝚗 𝚝𝚑𝚒𝚜 𝚗𝚎𝚟𝚎𝚛-𝚎𝚗𝚍𝚒𝚗𝚐 𝚙𝚊𝚒𝚗 𝚎𝚟𝚎𝚛𝚢𝚍𝚊𝚢
sziasztok! ezúton is köszönöm nektek, hogy elolvastátok a One year-t. köszönöm a belém vetett bizalmat és remélem élveztétek a sorokat. innen is köszönöm a barátnőmnek aki segített a részekben s akitől a történet ötlete és alapgondolata származott. love you all guys!
