Konoha Fotykos Chat + Más |BEFEJEZETT|

12.rész A buli 2

Hidan szemszöge:

Már alig vártam, hogy bulizhassak, mert már kb 2 hónapja nem voltam sehol se, mert kikellett javítanom egypár jegyemet. De most végre itt vagyok, és tuti, hogy leiszom magamat a sárga földig!
Mentem is valami jó piát kérni Kakuzutól. Ő adott is, és azonnal oda is mentem Kisaméhoz, és mindenféle hülyeséget csináltunk, én még azt is beválltam, hogy az egyik sarokba odaszarjak. Remélem nem jönnek rá, hogy ki volt. Általában ilyet csak nagyobb partikon csinálok, de tényleg sok volt nekem az a 2 hónap szünet.
Ezt követően Kisame elhatározta, hogy fejjel nekifut a falnak, és hát... egy kis időre kidőlt. Kisame is tud nagy partiarc lenni, ezt szeretem benne.
Le is videóztam, amit azonnal fel is tettem egypár közösségi oldalra.
Aztán ide-oda mentem, majd láttam, hogy Deidara robbantani készűl, ezért oda mentem és levideóztam azt is.
Meg Hinatához is odamentem beszélni, ekkor már eléggé be voltam rúgva. Hát igen, eléggé kijöttem a gyakorlatból. Így utólag visszagondolva elég nyomulós voltam szegény csajjal.

-Szia, hoggy vagyh kislány?
-Szia Hidan. Köszi jjól, és te?
-Jah én is. Nagyon csinike vagy.
-Köszi
-Olyan jó az illatod, nem akarsz velem szórakozni? Naon vicces vagyok ám.
-Álj le, ne legyél ilyen tolakodó (mondta ezt a rózsaszín hajú lány)
-Nyugi nyugi, csak próbálom egy kicsit jobban megissmerni a bahátnődet.
-De te túlságosan nyomulsz!!

Ekkor viszont jött Madara, aki leütött engem, úgyhogy egy jó 2 óra kiesett. Arra ébredtem, hogy az asztaluknál vagyok. Amikor Madara ezt észrevette, hozzám szólt.

-Hé jól vagy? Lenyugodtál?
-Én thökéletesen voltam, nem érthem miért kellet beelémkötnöd!
-Mert az a szegény lány túl kedves lelkű ahhoz, hogy te így részegen nyomúlj rá és kvázi zaklasd.
-Jó lehett, hogy egy kicsit nyomulósabb vottam. Meh talán részeg iss.
-Ma már ne menj oda hozzá. Maradj itt. Tessék ebből szívhatsz, ha akarsz.
-Ó, köcce. Jó arc vagy!

Ezt követően már tényleg nem rémlik semmi, csak az, hogy Hashirama és az öccse beraktak a kocsijukba, és hazavittek. Szeremcsére otthon már mindenki aludt, úgyhogy nem volt probléma. Összességében nagyon élveztem.

Madara szemszöge:

Amikor megérkeztem a buliba egypáran már voltak ott. Én Odamentem Itachihoz és vele beszéltem. Elmentünk hátra az egyik boxhoz és vittünk jó pár piát. Aztán Itachi elment egy kicsit Izumival szétnézni, hozzám pedig idejött Kisame. Talán még ő az egyik legjobb fej az osztályban. Nem sok embert szoktam barátomnak nevezni, de őt igen. Akkor beszéltem vele többet, amikor tavaly volt egy rosszabb korszaka az apja halála után. Nem akartam, hogy lesüllyedjen az alvilágba, amiben én is vagyok. Segítettem neki talpra állni, és azóta szerencsére rendeződött az élete és barátok maradtunk. Annak ellenére, hogy sokan azt hiszik, hogy ő csak egy idióta, van neki egy viszonlag intelligens oldala is.
Egyszer csak ide csapódott hozzánk Sasuke is, és Kisame vele beszélt, mert meg akata ismerni. Sasuke után 2 perccel idejött Obito is, aki egy kicsít húzta mindenki agyát. Néha úgy megfojtanám egy kanál vízben.
Amíg ők beszélgettek, én szememmel körbenéztem a társaságon. Mindenki megtalálta a saját kis baráti körét, és másokkal is beszéltek. Mindenki, kivéve azt a szerencsétlen Tobiramát. Mindig is egy magának való gyökér volt, úgyhogy ezen nem lepődtem meg. Mégis, ha rá néztem az annyira írritált, hogy inkább szívtam még egy kicsit. Lehet, hogy egy kicsit túl sokat is, mert elkezdett fájni a fejem, úgyhogy egy kicsit pihentem.
Aztán láttam, hogy Hinatára eléggé rányomúlt Hidan, ezért odamentem, hogy leállítsam. Leütöttem, bocsánatot kértem az ő nevében a lánytól és mentem is vele vissza.
Volt itt már robbantás és falhoz futás is, úgyhogy unatkozni nem nagyon lehetett, bár engemet az ilyen dolgok annyira nem tudtak lekötni.
Közben viszont visszajött ide Itachi és Izumi is.
Egy más fél óra múlva idejött Hashirama, aminek nagyon örültem. Adtam neki egy kis füvet, aztán beszélgettünk és ittunk is. Nagyon jól elvoltunk. Viszont nem tudom, hogy miért de mintha sokkal szebb lett volna a szeme, amit meg is jegyeztem. Az illatát is olyan jónak éreztem, meg a haja is olyan selymes volt.
Elmondtam neki azt is, hogy én nagyon bátornak tartom amiatt, hogy bevallotta, hogy meleg. Erre azt mondta, hogy szerinte nem volt bátor, mert még az apjának se mondta el, hogy az. Szerintem viszont akkor is klassz volt tőle, hogy nyíltan vállata. Nekem valamiért ettől a dologtól nagyot nőtt a szememben. Meg lehet, hogy sokszor elég elvarázsolt, de én ezt szeretem benne. Meg tud ő komoly vezető egyéniség is lenni. És még azzal a szerencsétlen öccsével is törődik.
Az italok és a drog hatására kellemesen éreztem magamat. Nemtudom miért de éreztem még valami mást is Hashirama irányába.
Egy hirtelen ötlettől vezérelve közelebb hajoltam hozzá. Majdnem meg is csókoltam, de rájöttem, hogy ezt nem kéne megtennem vele. Végül is csak most nemrég vallotta be, hogy meleg és szerintem ő nem is gondol rám úgy. Mi csak barátok vagyunk. Így kimentve magamat a helyzetből, azt súgtam a fülébe, hogy most már én is megyek haza.
Otthon csak az anyám volt, de már ő is aludt. Összességében nem volt rossz ez a nap, csak a vége vált egy kicsit furává. Bár nem mindenképpen rossz értelemben.

Naruto szemszöge:

Végre ideértünk a buliba Sakura channal és Hinatával. Nagyon meglepett, hogy mekkora a hely, ezért futottam egy kört. Vettem piákat és kb minden emberhez odamentem. Folyamatos mozgásban voltam.
Volt fejtörés, robbantás, kába emberek, minden ami egy buliba kell. Legalábbis szerintem. Nagyon jól éreztem magam, mindenki tök jó fej volt.
Aztán végűl odamentem Sasukéhoz, és elhívtam őt, Sakurát és Hinatát egy közös szelfihez. Az egyik szelfibe még Obito is beugrott.
Tök jó volt minden, és végűl ugyanúgy Sakuráékkal mentem haza.

Tobirama szemszöge:

Mivel én egész végig segítettem a buli szervezésében, ezért amikor a többiek megérkeztek, én már itt voltam. Egész sokan voltunk, ami nekem annyira nem volt jó. Nem szeretek nagy tömegben lenni. Főleg úgy, hogy még sohasem buliztam igazán. Meg nem is nagyon van hozzá a kedvem. Ha a bátyám nem akarta volna ennyire, hogy jöjjek akkor biztos, hogy nem jöttem volna el. Na mindegy, nincs mit tenni most már itt vagyok.
A bátyám idehívta hozzám Obitot, és 3 perc múlva le is lépett. Jellemző. Így kettesben maradtunk Obitoval.

-Aszta, de jól megcsináltátok a helyszínt!
-Köszi, de az egész lényegében a bátyám ötlete volt. Én csak segítettem felrakni őket.
-Az a lényeg szerintem, hogy te is segítettél. Én a rágcsákat vettem meg. Szeretem a tuccot, úgyhogy abból sok van.
-Ja, az jó.
-Amúgy hogy vagy. Már legalább 1 hónapja nem is beszéltünk.
-Ó jól, köszi.
-Sajnálom, hogy Madara ennyit csesztet.
-Ugyan, nem kell. Én sem vagyok angyal, és amúgy sem bírjuk egymást.
-Pedig szerintem kedvesvagy. Csak nem mutatod meg elég embernek.
-Tudod, soha nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ismerjük a másikat.
-Ja, ez gondolom igaz. Néha én sem tudom, hogy ki vagyok valójában.
-És te hogy vagy? Jársz még Minato sensei-hez ugye? Rendes veled?
-Igen, jófej az öreg. Neki köszönhetően valamivel jobban vagyok. És még Narutot is megismertem. Te nem akarsz hozzá járni?
-Nem kösz, én nem tudok másoknak beszélni magamról. Egyszer voltam, de nem akarok megint oda menni. Nem hiányzik még ez is nekem.
-Pedig ő örülne neki. És kérdezte is, hogy hogy vagy. De majd akkor megüzenem neki, hogy jól vagy.
-Oké, köszi
-Gyere, menjünk oda másokhoz is. Sasori és Deidara jó fejek.
-Ooké
-Nyugi, én is megyek. Meg tényleg jó fejek, bíz bennem nem lesz baj.
-Jó

Oda is mentünk hozzájuk. Én nem sokat beszéltem, de tényleg rendesnek tűntek. Sasori szeret rajzolni, úgyhogy egy kicsit arról is beszéltünk. Deidara sokat beszélt arról, hogy szerinte az a jó művészet ami csak egy rövid ideig marad fent. Egy kicsit össze is kaptak ezen Sasorival. Veszekedésük alatt odapillantottam Madararáék asztalához. Valamiért mindig olyan nemesi légkört áraszt az a terület ahol ők van. De ez leginkább Madara miatt volt így. Ö tipikusan az az alak, aki nehezen megközelíthető és nem mindenkiben bízik meg. És attól függ a hangulata, hogy milyen napja volt. Hát igen, ő eléggé egy hangulatember. És mindig azt hiszi, hogy ő a világ közepe. Sőt ő nem csak hiszi, hanem tudja is. De nem is akarom most őt részletezni. Amúgy sem akarok hozzá odamenni. Még csak az hiányozna, hogy megint belémkössön.

-Nembaj, ha gyorsan elmegyek mosdóba? Ó várj, már jönnek is ide a lányok. Beszélj velük, biztos kedvesek. Jó mulatást!

És ezzel már el is ment. Én pedig beszélgetni kezdtem a lányokkal. Főleg Hinatával beszéltem, mert Sakurát közben hívta Naruto. De amúgy mindketten kedvesek voltak. Hinata is egy félénk, nem annyira kommunikatív jellemnek tűnt. Pont mint én. Így könnyebb volt beszélni, bár még így is előfordúlt néha, hogy enyhén remegek. De ez hamar elmúllott. Nagyon élveztem vele beszélni, de tényleg. Ez volt a buli fénypontja a számomra. Utána már csak ültem és ittam egymagamban. Az erkélyen voltam lassan már másfél órája, amikor jött Hashirama, hogy segítsek neki hazavinni Hidant.
Miközben a kocsiban voltunk Hashirama megkérdezte, hogy milyen volt a buli. Én azt mondtam, hogy nem volt rossz, amivel nem is nagyon hazudtam. Utána pedig Madaráról beszélt, meg hogy valamiért olyan furcsán érezte magát. Én erre mondtam egy drogos viccet, amiért kaptam is egy gyengébb tockost.
Összességében tényleg nem volt rossz, és remélem máskor is tudok majd beszélni Hinatával.

(Ez a rész ennyi lenne. A következő részben Konan és Nagato randija lesz a középpontban.
Ha tetszik a könyv, terjesszétek barátoknak és ismerösöknek egyaránt. A kritikákat is örömmel fogadom. 🙂
Jó olvasást mindenkinek! 😁)