🏳️‍🌈 5. fejezet 🏳️‍🌈

335 25 3
                                    

Eddie szemszögéből:

Muszáj lesz elmondanom neki.Előbb vagy utóbb.Azt mondják,az érzésekről akkor érdemes beszélni,amikor aktuálisak.Persze,hogy akkor érdemes,de félek ,hogy balul sül el...Mert ha Richie nem viszonozza,lehet hogy nincs vége a barátságunknak viszont már nem mernénk megbeszélni mindent egymással.Furán éreznénk magunkat én meg belül teljesen össze lennék törve azt meg ki tudja ,hogy erről kivel beszélhetnék,mert eddig csak Richie tudja,hogy meleg vagyok.-Veszekedtem a saját gondolataimmal az ágyamon fekve.Tudom,hogy ha esélyt szeretnék,el kell mondanom.Csak azt nem tudom,hogy hogyan.Olyan egyszerűnek tűnik pedig nem az.Egy szó tehet a legboldogabbá de egy másik szó össze is törhet.Szét vagyok esve és nem tudom eldönteni,hogy mit csináljak.Talán ez ilyen helyzetben az elején normális ,viszont nekem nem jön be.A régi sulimban amikor nem voltak barátaim a tanáraim azt mondták nekem,ha a barátkozás nem megy,vezessek naplót mert mindent megírhatnék belé ha valamit meg szeretnék beszélni és nincs beszélgető társam vagy olyan ember akinek el merném mondani az adott dolgot.Igen igen.Jó kis beszélgető társ lehet egy üres lapokkal teli füzet aki nem válaszol nekem semmit és tanácsokat se tud adni.A lényeg,hogy tényleg magányos voltam,szóval elkezdtem vezetni a naplómat.Még mindig vezetem,annak ellenére,hogy màr vannak barátaim,mert ki tudja,hátha lesz valami amit egyelőre nem merek elmondani másoknak,mint például most.Lehet,hogy először el kéne mondanom a többieknek is,az is lehet,hogy ráér csak akkor ha már mit tudom én összejöttünk.Nincs ötletem.Először kettesben kéne beszélnem Richievel.Csak tudnám,hogy hogyan.

Richie szemszögéből:

Muszáj lesz beszélnem Eddievel.Nem titkolhatom el addig,amíg el nem múlik.De nem szeretném megijeszteni.Úgy értem,nem akarom,hogy ha ő nem így érez,rosszul érezze magát miattam.Hm...Mi lenne,ha meghívnám Eddiet,hogy aludjon nálam?-próbáltam jó ötleteket felvetni magamban.Oké.Írok Eddienek.

Richie:Csá Eds itt aludhatnál este
Eddie:Anyám nem engedi
Richie:Miért nem?
Eddie:Nem gáz,majd kimászom az ablakon

Szóval.A helyzet az,hogy Eddie este felé itt lesz és nekem megint rendet kell raknom.Mindennek tökéletesnek kell lennie.Amikor kész lettem a renddel,át akartam öltözni.Na hát.A ruhatáram minden kedves tagját sorra felpróbáltam négyszer,ha nem többször,de végre kiválasztottam azt amit felveszek.Körül belül tíz percel később megérkezett Eddie.Kinyitottam az ajtót.
-Gyere csak be-mosolyogtam.
Eddie köszönés képpen megölelt.Remélem azt nem érezte közben hogy úgy kalimpált a szívem mint valami állatnak.Amikor elengedett láttam,hogy a szemei ki vannak sírva.
-Jézusom Eddie mi történt?
-Ö-összevesztem az anyámmal...-Most én öleltem át.Amennyire szorosan csak tudtam.
-Nagyon csúnyán-szipogott.Leültettem a szobámba és betakartam egy pokróccal.A későbbiekben csak beszélgettünk , nem nagyon történt semmi.Amikor elálmosodtunk elrendeztem az ágyamat Eddienek,magamnak meg hoztam egy matracot.Bebújtunk az ágyba.
-N-nem aludnál velem?-kérdezte Eddie.Nagyon megviselte az anyjával való veszekedés.
-De.Dehogynem.Igen,persze...Megyek.-próbáltam egy normális választ kinyögni.Összebújva aludtunk el.Nagyon jól esett a közelsége és ahogy átölel.Én is átöleltem.Nem tudom elmondani,hogy mennyire jó volt,és azt sem,higy mennyire szeretem őt.Eddie Kaspbrakot,aki mindentől szeretne meg védeni,vagy egy fél fejjel alacsonyabb nálam,és a világ összes aranyossága összegyúrva se éri fel az övét.Kimondhatatlanul szeretem.Mintha ő is szeretne engem.Legalább egy kicsit.Leírhatatlan,hogy mennyire jó vele lenni.

I think i'm in love with you //Reddie-magyarWhere stories live. Discover now