Awesome Mix könyvem folytatása.
Peter Quill és Indigo Orelli visszatérnek, és most még az előzőnél is nagyobb bajba keverik magukat. A baj forrása pedig egy bébi, és egy rugdalózót viselő srác.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Amikor egy csomó bolygót felkutatsz, hogy rengeteg gyógyítóval beszélhess, akik mind ugyanazt az állapotot diagnosztizálják, és eltelik hat hónap, a hasad pedig már olyan kerek mint egy kosárlabda, tényleg ideje lenne beletörődnöd abba, hogy terhes vagy. Azon is kár filozofálnod, hogy mégis hogyan történhetett, ugyanis pontosan tisztában vagy az összes történéssel. Ráadásul azon sem kell agyalnod, hogy ki lehet a kis szörnyeteg apja.
Peter Jason Quill, alis Űrlord.
Hány lány mondhassa el magáról, hogy a nászéjszakáján csinálta fel egy olyan pasi aki az űrben él, ráadásul a közös gyerekük a Holdon fogant? Szerintem a világegyetemben én vagyok az egyetlen ilyen ember. Ráadásul én rohadtul nem akartam ezt a gyereket! Ám mégis miattam történt az egész. Tudom, hogy gyerekcsináláshoz két személy kell, de baszki hallgattam Peterre mikor arról próbált meggyőzni, hogy a galaxisban annyira fejlett minden, hogy nem kell védekezni sem. A francokat! Hittem neki, most pedig itt állok egy olyan gyerekkel, akinek az apja Űrlordnak hívatja magát, és egy űrhajó az otthonunk, a bébicsősz pedig egy mosómedve meg egy humanoid fa lesz. Zseniális. Arról pedig még nem is beszéltem, hogy a nagyon okos orvosok konkrétan már most kiakarják szedni belőlem a bébit, ugyanis az űrlények között nem szokás ilyen sokáig terhes lenni.
Hogy rá e gondoltam már arra, hogy tényleg kiszedetem magamból, és elfelejtem ezt az egészet? Amikor megtudtam, hogy növekszik bennem valami, tényleg átfutott az agyamon. Sőt azóta is párszor – napi szinten -, de aztán mindig meglátom Quillt. Képtelen lennék közölni vele, hogy a hőn várt bandita kölyke nincs többé. Túlságosan beleélte már magát, úgy, hogy még csak meg sem született. Fogalmam sincs, hogy hogyan tud ragaszkodni egy kis szörny iránt, akit még soha nem is látott. Próbálja elhitetni velem, hogy minden rendben lesz. Hogy végre tényleg egy család leszünk. De hát mi már így ketten is egy család voltunk. Nem értem, hogy miért kell hozzá egy kis bőgő masina is még.
Úgy tűnhetek mintha utálnám a gyerekeket. Őszintén nem járunk messze az igazságtól. Soha nem terveztem teherbe esni, ugyanis túlságosan féltem. Egy gyereknek normális családi légkör kell, és temérdek szeretet. Én még a saját férjemnek is alig tudom kibökni azt, hogy szeretem. Mi lesz akkor ha ezt a gyerek megérzi, és időnap előtt utálni kezd? És ha tényleg egy kis szörnyeteg lesz, aki majd fellázad ellenünk? Hisz ki akarna élni a galaxisban? Mi van akkor ha Peterrel történik majd valami? Tudom, hogy nem fogja abbahagyni a kalandozást. Egy percig nem tud a seggén maradni, viszont ha megszületik a gyerek én nem tudok többé mellette lenni. Egyedül fog eljárni ezekre a bizonyos kalandokra, ahonnét lehet, hogy egy nap nem fog visszatérni. Én pedig egyedül maradok, egy bébivel aki tőlem fogja várni azt a bizonyos szeretet.
