-Húzza ki magát kisasszony. Az arcát pedig emelje feljebb. -magyarázta a fotós. Még mindig nem akarok modell lenni. Ez nem az én világom.
-Rendben. -tette le a fényképezőgépet. -Holnapra kinyomtatom a fotókat.
-Köszönöm. Viszlát. -ráztunk kezet.
------------------------
-Biztosan szörnyűek lettek. -sóhajtoztam.-Szerintem meg nem. -firkantott alá egy papírt Jimin.
-Ahh , hagyjuk is. Inkább hazamegyek. -tettem vállamra a táskám és felkeltem.
-Szia. -jött oda hozzám egy csókra Chim.
-Hali. -zártam be az ajtót.
Igazából, lehet mégsem megyek még haza. Elvileg Tae és Jennie egy közeli étteremben vannak , és én elmegyek kicsit kémkedni. Tudom , nem szép dolog de a saját szememmel akarom látni , hogy Tae rosszul csinál e valamit mert ha igen majd megkapja tőlem a magaét otthon.
¤Jimin szemszöge¤
Basszus mennyi papírmunka. És még ez a csaj is itt kelleti magát. Ezt nem hiszem el...-Seo. -nézek az előttem ülő telefonáló lányra.
-Jó , visszahívlak később csajszi. Igen főnök? -rebegtette pilláit amitől görcsbe rándult a gyomrom.
-Fejezd be a rágózást. -mondtam kicsit eréjesebben.
-Dehát csak most kezdtem el. -nyávogott.
-Köpd ki. A földre. -velem nem fog játszadozni.
-Mi? -hitetlenkedett.
-Csináld. -mosolyogtam rá. A lány még rágott párat aztán kiköpte a földre.
-Most vedd fel és tovább rághatod. -villantottam egy diadalittas mosolyt.
-Még mit nem! -toporzékolt majd kirohant az irodámból.
¤Jia szemszöge¤
Eddig minden rendbe van. Nem tapizza le folyton csak néha hozzáér kicsit , folyton nevetnek úgyhogy szerintem már innentől meglesznek. Feltűnésmentesen kifizettem az ebédet majd gyorsan távoztam.
Már hazafelé tartottam amikor leparkolt mellém egy kocsi.-Hol voltál? -húzza le az ablakot Jimin.
-Öhm... Én... Izé... -harapdáltam a szám mert tudtam , hogy rá fog jönni ha kamuzok , de ha elmondom az igazságot az meg nekem lesz égő.
-Szállj be. -paskolta meg az ülést.
-Most pedig mondd , hogy hol voltál. -indultunk el.
-Öhm... Boltban. -basszus Jia nem tudtál volna jobbat kitalálni?!
-És hol van amit vettél? -húzta össze a szemét.
-Elfogyott a banán az üzletben. -már tuti véresre haraptam a szám.
-Nekem viszont van. -húzta pervez vigyorra a száját.
-Öhm... -ááá , elsüllyedek szégyenembeen.
-Kéred? -húzogatta szemöldökét miután leparkoltunk a ház előtt.
-Mi? Én ... öhm... -miközben filóztam a válaszon hátranyúlt a táskájaért és felém nyújtott egy banánt.
-K-köszi.. -nyögtem ki majd kivágódtam az autóból és berohantam. Jesszus. Ilyen helyzetbe se kerültem még soha. Ezt még vissza kapod Park kicseszett Jimin!
-Te meg mért vagy ennyire piros? -szólt oda nekem Suga és a kanapén ülők is mind rám néztek.
-É-én , Jimin , autó , banán ! - hadonásztam a kezemmel össze-vissza.
-Kinyírom. -állt fel Nam majd elvett egy kést a konyhapultról és Jimin felé indult aki most ért be.
-Neee! - próbáltam lefogni a karját.
-Ez a banán. -suttogtam bátyám fülébe majd a kezébe adtam a banánt.
Bátyám szemei szúrós pillantásokat vettek Jiminre aki halál nyugodtan vette le a cipőjét és indult fel.
YOU ARE READING
Híᴠᴴᴬᵀsᴢ sᴢöᖇᴺʸᴱᵀᴱᴳᴺᴱᴷ |Jimin ff.| <3
FanfictionRabul ejtve fojtatása! Miután kegyetlenül magára hagyták a legmélyebb pontjánk főhősnőnket, új emberekkel találkozik, és felépül sérelmeiből. Azonban egy napon visszatér Ő... ℌ𝔞 𝔞 𝔪ú𝔩𝔱 𝔣𝔬𝔫𝔞𝔩𝔞𝔦 ö𝔰𝔰𝔷𝔢𝔨𝔲𝔰𝔷á𝔩ó𝔡𝔫𝔞𝔨 𝔞𝔷𝔬𝔨𝔞𝔱...