6. fejezet

31 3 0
                                    

Kukorica Felderítő Egységünk elindult a zsákmány szerző hadjáratra. ( SIE SIND DAS ESSEN UND WIR SIND DIE JEÄGER!) (Attack on titan fanok értik hahaha)
A szar viccet félretéve, hőseink elindultak  a szomszéd bejárata felé.
- Szerinted csengessünk? - kérdezi Hannah Hongjoongtól.
- Háát.. szerintem próbáljuk meg, hátha...

Hannah már nyúlt volna a csengő felé, amikor valami fura hangra lettek figyelmesek.
- Mi a fene... - hunyorított HJ a messziségbe.
Ekkor hirtelen egy fűnyíró kezdett el egymagába szárnyalni feléjük. Hannaht már majdnem utolérte, de ebben a pillanatban Hongjoong hősiesen ráugrott Hannah-ra , és így nem lett egyikük sem ledarálva.
- Nem esett bajod? - kérdezte aggódva HJ.
- Nem, semmi bajom. És neked? - kérdezett vissza Hannah.
- Nekem se. Amúgy bocsi, hogy csak így hirtelen cselekedtem, muszáj volt tennem valamit - mondta kicsit félénken a fiú.
- Köszönöm, hogy megmentettél - mosolygott rá Hannah, amitől HJ el is pirult. Mindkettejük feltápászkodott, majd újra megpróbáltak csengetni.
- Amúgy mit keres itt egy elszabadult fűnyíró hajnali 3- kor? - kérdezi nevetve Hannah
- Ez egy nagyon jó kérdés... - mondta röhögve HJ.
A csengetésre nem jött válasz. Ekkor kiabálásra lettek figyelmesek.
- Ó HÁT ITT VAGY! - kiáltotta megkönnyebbülve egy szőkített hajú, szemüveges ember. - Jó estét kívánok! - köszönt nekik.
- Jó estét! - köszöntek vissza. - Elnézést, de esetleg nem a magáé ez a fűnyíró? - kérdezte tőle Hongjoong.
- Igen igen, rakoncátlan a drága - mondta hahotázva. - Elszabadult egy picit... Amúgy még be se mutatkoztam.
Ronald Knox vagyok, ennél a háznál a kertész - nyújtotta kezét.
- Én Hannah vagyok, ő pedig Hongjoong, mi vagyunk az új szomszédok képviselői - mutatkozott be.
- És mi járatban ilyen későn?
- Pattogatott kukoricát jöttünk kunyerálni - mondta HJ.
- Ooo érteem... Szerintem nem fognak titeket beengedni, mert eléggé mélyen tudnak aludni.. - sajnálkozott Ronald. - Viszont van erre egy ablakocska ahol be tudtok mászni, ha mentek egyenesen,majd balra fordultok ott lesz a konyha. Ha lebuktok, hivatkozzatok csak rám! - mondta kacsintva.
- Köszönjük szépen! - mondták egyszerre.

Ronald elvezette őket az ablakhoz, majd  átsnakeltek . Követték a helymeghatározást, és halkan osontak a konyháig.
- Hol lehet a kukorica? - suttogta HJ.
- Szerintem keressük valami szekrénybe vagy a kamrába- válaszolta Hannah.
Hongjoong kinyitotta az egyik polc ajtaját, és egyesével estek le a fazékfedők. - Istenem,most tuti lebukunk... - gondolta magában.
Lépteket hallottak a lépcső felől.
- Mi a fenét művelsz Christian?! - hallatszódott egy női hang. Majd meglátta, hogy nem Christian az, megszeppenve állt a lépcső végén.
- Ömm... jó estét! - erőltetett mosolyt HJ.
- Szép jó estét... Kik maguk?? És hogy jutottak be??- kérdezte.
- Az új szomszédok vagyunk, és kukoricáért jöttünk... - válaszolta Hannah.
- A kertész engedett be minket... - egészítette ki HJ.
- Oooooo érteem... Mozi estet tartotok? - kérdezte a nő.
- Mondhatni - válaszolták.
- Hát megértem, kukorica nélkül nincs film. Ott a bal alsó szekrényben találjátok.
- Köszönjük szépen!
- Amúgy Bridget vagyok, örülök hogy megismerhettelek titeket - fogott velük kezet.
Hongjoongék is bemutatkoztak, majd elmesélték hogy rajtuk kívül még vagyunk 14- en. Bridget kicsit csodálkozott de egész jól fogadta.

- Bridget!! Kikkel beszélgetsz ilyen későn?? - tántorgott le egy férfi az emeletről.
- Ők az új szomszédaink. Ő a férjem, Tyler.
- Szevasztok - köszönt nekik Tyler.
- Jó estét - köszöntek vissza. - Amúgy majd tartunk házavató bulit, ha van kedvetek eljöhettek - ajánlotta fel Hannah.
- Nagyon szívesen - mondta mosolyogva Bridget és Tyler.
- Nagyon köszönjük a kukoricát, nem is zavarunk tovább - mondta illedelmesen Hongjoong.
- Igazán nincsmit. Ha kell bármi, nyugodtan ugorjatok át - válaszolt kedvesen Tyler.
Hannahék hazafelé tartottak 5 csomag kukoricával.
- Azt hittem hívni fogják a rendőröket - mondta nevetve HJ.
- Először én is. De amúgy egész kedvesnek tűnnek - mondta Hannah.

Átadták a szajrét Jongho-nak, ő azonnal el is kezdte sütni a kukoricát.
Kaminari már bealudt a kanapén, Kirishima átvonszolta a földön a szobájába.

Mindenkivel is az életünkWhere stories live. Discover now