Satan's Babe [JJK./KNM.]

1.rész

Az ágyamon ülve nézegettem a fotót, amit a fürdőben készítettem a feliratról. Eléggé furának tűnt a dolog, hisz két hónapja hogy itt lakunk, de még nem történt ilyen. Minden lehetőséget át gondoltam, de egyik sem volt értelmes. Azon is gondolkodtam, hogy talán Minji akar velem szórakozni, de ezt kizártam, hisz' a fürdőszobában nagyon meg lepődött és ijedtségében még a rendőröket is hívni akarta. Azon is gondolkodtam, hogy talán más valaki szórakozik velünk, de ez lehetetlen volt, hiszen mikor ki léptem a fürdőszobából, hogy felöltözzek, nem volt semmi a tükör csillogó felületén. Én pedig 5 perc alatt öltöztem fel, és az alatt az idő alatt lehetetlenség belopakodni egy helységbe, és írni valamit, aztán pedig kimászni az ablakon. Az utolsó gondolatom, pedig az volt, hogy talán szellemek vagy démonok vannak a házban, és el akarnak űzni minket, de akkor még a beköltözésünkkor kísértett volna. Mind ezt a három dolgot kiráztam a fejemből, helyette pedig a névre koncentráltam. Elő vettem szürke matt laptopom, és az internetre kattintottam. Be írtam a keresésbe azt a nevet, hogy "JEON JUNGKOOK" majd az "enter" gombra nyomva dobott ki pár információt az illetőről.

Pár óra alatt, át olvastam az összes információt amit kaptam, majd rémülten másztam ki a puha ágyból, és siettem ki barátnőmhöz.
-Minji! Gyere, nézd mit találtam! - szóltam a lánynak, aki rögtön utánam szaladt, be a szobámba.
-Olvasd ezt el! - fordítottam felé a készüléket, amin az információk voltak.
-"Jeon Jungkook, 22 éves férfi halt meg, 2019. október 8-án, egy kis negyed apartmanjában..." - olvasta fel Minji egy részét az adatoknak. A lány rémülten felém kapta tekintetét, majd kerdőn rám nézett.
-Beszélnünk kell a tulajjal, lehet ő többet tud, vagy lehet hogy ebben a lakásban halt meg az a bizonyos Jeon Jungkook! - dobtam fel az ötletet, mire az előttem ülő heves bologatásba kezdett.
-Holnap menjünk fel a tulajhoz, és beszéljünk meg egy időpontot mikor találkozhatunk, egy kávé mellett majd megbeszéljük! Naeun, én félek! - mondta barátnőm, mire egy ölelésbe invitálta apró testét. Kezei remegve helyezkedtek el hátamon, míg állat a vállamra hajtotta. Egy ideig csendben ültünk, majd azt vettem észre, hogy a lány vállai erősen rázkódnak, és polcomon nedvesseget éreztem. Kezemet a selymes hajába túrtam, és simogatni kezdtem azt, nyugtatás képpen. A lány zokogása, engem is sirasra késztetett, de azt gondoltam, hkgy legalább egyikünk legyen erős és talpraesett.
Óvatosan el löktem magamtól a lányt, majd szemeibe néztem, amik fátyolosan pillantottam vissza rám. Az éppen le folyó könnycseppeket Le töröltem hüvelykujjammal, majd egy biztató mosolyt küldtem felé.
-Minji, nem lesz semmi baj, majd beszélünk a tulajdonossal, és ha tényleg elfajulnak a dolgok, akkor el költözünk, oké? - suttogtam a barátnőm fülébe a biztató szavakat. Ő erre válasz ként csak egy aprót bólintott, majd fel állt és kimenet a szobából.
-Jó éjt, Naeun! - kiáltotta vissza.
-Jó éjt, Minji! - válaszoltam neki, majd be bújtam a takaró alá, és ki kapcsoltam a kis éjjeli lámpát, hisz' csak az égett. Lassan lehunytam szememet és már kezdtem az álmok világába be lépni, mikor a az ajtó egyből kicsapodott. Ahogy a hang eljutott a fülemig, a szemeim majd' kipattantak helyéről, és kaptam oda a fejem ahonnan a hang szűrődött.
Nem volt itt senki, csak csupán sötétség.

Óvatosan kiszálltam az ágyból, majd az éjjeli lámpámhoz nyúltam hogy azt felkapcsoljam, ám az nem működött. Így, el kaptam a telefonom az éjjeli szekrényről, és be kapcsoltam a zseblámpa funkciót.
Lassan közeledni keztem a hangosan szóló, kicsapódott ajtóhoz, hogy meg lessem, mi a fene történt. Amint oda értem, rögtön elfogott a pánik. Az ajtó külső felére, ugyan csak vérrel, fel volt tüntetve még egy név. Ezúttal különbözött a másiktól.
Most a sima, falapon "KIM NAMJOON" felirat állt. A mobilomat használva, erről is készítettem egy fotót, amit le mentettem a másik mellé.

Halkan elcsoszogtam a fürdőszobáig, és egy nedves törlő kendőt véve, vissza mentem a magánszférámba. Vigyázva, hogy Minjit ne ébresszem fel, le töröltem a rémisztő feliratot, majd be csuktam a tárt ajtót.
Vissza bújtam a meleg ágyamba, majd a telefonom elő vettem, és rá kerestem a "KIM NAMJOON" névre.

Egy óra kutakodás után, ijedten meredtem a világító képernyőre.
"Kim Namjoon, egy 26 éves férfi, Jeon Jungkook lakotársa volt, a Sugar utca, 13. szám alatti lakásban. A két férfi életét vesztette egy autó balesetben, mikor egy szórakozó hely felé tartottak. Nem sokkal haláluk után, egy fiatal házas pár költözött a lakásba. Beszámolójuk alapján, elég tragikus dolgok történtek. A pár elmesélte, hogy furcsa feliratok és hangok szerepeltek a lakásukban, alig két hónap után, a beköltözésünktől. A lakás tulajdonosa és az ott lakó szomszédok, úgy vélik, hogy az apartmanban még jelen van a két férfi, ám szellem/démon formájában. Ennek oka, hogy egyik nap, a tükör felületén, egy - Jeon Jungkook - felirat szerepelt vérrel felirva, majd kis idő elteltével a hálószoba ajtaján, egy - Kim Namjoon - név volt vérrel feltüntetve. Nem sokkal a történtek után, a házaspár ki költözött onnan... "- olvastam fel suttogva az információkat, amit az oldal írt ki.
Most már értettem a dolgokat, és kevésbé volt homályos a dolog. Így pedig nem féltem annyira, hogy tudtam, mi a helyzet. Picit nyugodtabban, de még mindig sokkos állapotba tettem le a készüléket az éjjeli szekrényre, majd a paplan alá burkolózva, próbáltam vissza aludni...

Sziasztok! Itt is lenne az első rész! Nem lett olyan jó, de a következőt jobbra tervezem!
Ha tetszett, szavazzatok és esetleg kommenteljetek is! Hamarosan újra találkozunk! Addigra is, vigyázzatok magatokra és maradjatok otthon!

By: storys_bts_7