X.

778 22 1
                                    


/Elindultam a túloldalra,míg szembe nem találtam magam vele..../

~Anna szemszögéből~

Én: Noah? Te mit keresel itt?
Noah: Mih? Hogy éhn? Énhh cshak jól érzzzem magamh.
Csak dadogott és össze-vissza beszélt.
Én: Azt látom! Mennyit ittál?
Noah: Éhhpp csak egy keveset.
Én: Na jó! Te full részeg vagy! Hazaviszlek!
Noah: Mhost megh mhiért? Énhh még mharadni akarokkk!
Én: Sajnálom,de így nem hagyhatlak itt. Kivel jöttél ide?
Noah: Erickkel,de ő leléhpett hamarahbb!
Én: Add a kocsikulcsod!
Noah: Ihtt van a zshebemben! Veddhh el ha akharod!
Majd rám nézett egy perverz mosollyal.
Én: Ezek után sokkal fogsz nekem tartozni!
Elvettem a kulcsot és átkaroltam. Elmentünk egészen a kocsijáig.
Szerencsére be tudott egyedül ülni az anyósülésre.

~Naoh szemszögéből~

~Időutazás~

18:14 van. Éppen itt vagyunk Erickkel a bárban. Már jó pár kör lement. A csajok csak úgy jöttek oda hozzánk minden egyes percben. Nem néztek ki rosszul,de valamiért mégse akartam velük enyelegni. Talán azért,mert túl nyomulósak voltak vagy csak Anni miatt....nem az nem lehet...biztos csak megártott a pia nekem és azért beszélek ilyeneket....

19:16 van. Noah lelépett. Klassz. Igaz már egy órája voltunk itt,de még maradhatott volna.

19:35. A piát csak úgy vedeltem. Már azt se tudtam hamyadikat ittam meg.

19:54. Muszáj volt kimennem a friss levegőre. Alig telt el pár perc valaki megállt fölöttem.

Anna: Noah? Te mit keresel itt?
Én: Mih? Hogy éhn? Énhh cshak jól érzzzem magamh.
Csak dadogtam és össze-vissza beszéltem. Egyszerűen nehéz volt a szavakat kimondanom.
Anna: Azt látom! Mennyit ittál?
Én: Éhhpp csak egy keveset.
Anna: Na jó! Te full részeg vagy! Hazaviszlek!
Én: Mhost megh mhiért? Énhh még mharadni akarokkk!
Anna: Sajnálom,de így nem hagyhatlak itt. Kivel jöttél ide?
Én: Erickkel,de ő leléhpett hamarahbb!
Anna: Add a kocsikulcsod!
Én: Ihtt van a zshebemben! Veddhh el ha akharod!
Majd rá nézetem egy perverz mosollyal. Egy picikét húzni akartam az agyát.
Anna: Ezek után sokkal fogsz nekem tartozni!
Elvette a kulcsot és átkarolt. Elmentünk egészen a kocsimig.
Szerencsére be tudotam egyedül ülni az anyósülésre.
Amikor beszállt ő is szólt nekem:

Anna: Csatold be az öved!
Én: Bhocsii,dhe nehmm tudtommm!
Elmosolyodtam.

~Anna szemszögéből~

Na nem! Most direkt azt akarja,hogy áthajoljak felette? Miért kell engem szivatnia?

Áthajoltam felette és becsatoltam az övét. Éreztem,ahogy a tekintete egyszer a mellemen aztán a fenekemen van.

Én: Élvezd ki,mert most utoljára láthattál ebben a helyzetben!
Noah: Ahzt the csak hiszed!

Majd elindultunk hozzájuk. Szerencse,hogy meg van a jogsim,mert akkor most gyalogolhatnánk haza.

~Noah szemszögéből~

Amikor áthajolt felettem An le se tudtam venni a szemem a melleiről és a fenekéről. Ezt sajnos észre vette.

Anna: Élvezd ki,mert most utoljára láthattál ebben a helyzetben!
Én: Ahzt the csak hiszed!

Most meg mi van velem? Még mindig a pia beszél belőlem? Lehet,hogy kezdem megkedvelni Annát? Ahhhh...mik ezek az érzések.....

A gondolkozásom közepette elindultunk hozzám.

Változó barátságWhere stories live. Discover now