II.

1.1K 26 0
                                    


~Noah szemszögéből~

Már nagyon vártam a bulit. Lefürödtem,felöltöztem és megcsináltam még a mellékes dolgokat is(fogmosás stb.).

Amikor megérkeztünk Anniékhez el fogott egy nagyon furcsa érzés. Izgultam,de nem tudtam,hogy mitől és,hogy miért.
Kiszálltunk a kocsiból Erickkel mire kinyílt az ajtó. Rögtön megakadt a szemem Annin. Egy nagyon dögös bordó ruha volt rajta ami oldalt és elől kivágott volt. A ruha olyan rövid volt,hogy a karcsú lábait is kivillantotta.
Te jóég! Ő az egyik lejobb barátom! Ilyenekre nem gondolhatok!
Anna,Emily,Lili: Sziasztok!
Én,Erick: Sziasztok!
Erick: Nagyon jól néztek ki!
Végig csak őt néztem.
Majd a lányok megöleltek minket. Amikor An ölelt meg engem a fülembe súgott valamit:
Anna: Jól nézel ki!
Én: Hát én se mondhatok neked mást!
Az ölelkezésünk végén láttam,hogy bepirult. Mi van? Az én bókomtól bepirult?
Próbáltam magam lebeszélni erről: Nem kell mindent félreértened Noah! Biztos nem miattam van!

Anna: Én ülök elől!
Erick: Héééé az az én helyem!
Anna: Bocsi,de most már nem!
Lili: Döntsétek már el,én mihamarabb a buliban akarok lenni.
An rögtön behuppant előlre és így eldölt,hogy ő fog elől ülni.

Will tartotta a bulit. Már nagyon sokan voltak ott. Mindenki kiszállt a kocsiból csak Anna nem.
Én: Nem akarsz kiszállni?
Anna: Én akarok,csak nem tudok. A beülés könnyű volt,de kiszállni nem tudok villatás nélkül.
Beálltam elé,levettem a dzsekim majd a lábára tettem.
Anna: Köszi ez életmentő volt.
Mire megfogta az arcomat és adott rá egy puszit. Hirtelen elkezdett ott bizseregni az arcom.
A gondolatmenetemet An szakította meg.
Anna: Gyere bulizzunk!
Megfogta a kezemet és behúzott a házba.
Rögtön megtaláltuk a többieket.
Odamentem Erickhez,Anna meg a lányokhoz. Megint azon kaptam magam,hogy őt nézem. Mi van velem? Eddig sose viselkedtem így.
A lányok már megitták az első körüket...majd még egyet...és még egyet...
(?): Szia,van kedved táncolni?
Én: Ömm...persze. Hogy hívnak egyébként?
(?): Kate vagyok. És te pedig....
Én: Noah.
Kate megfogta a kezem majd a táncparkettre húzott. A kezeimet a derekára tette majd a karját összekulcsolta a nyakam körül. Már egy jó ideje táncoltunk amikor valaki szólt nekem.
Emily: Bocsi,hogy megzavarlak titeket,de Anna nincs jól.
Én: Mennyit ivott?
Emily: Hát....
Én: Hol van?
Emily: Kint a kertben.
Én: Oké azonnal megyek.
Majd elment Emily. Ott hagytam egyedül Katet minden magyarázat nélkül. A konyhában megtaláltam Ericket.
Én: Bocs tesó,de most le kell lépnem.
Erick: Miért?
Én: Anna nincs jól.
Erick: Jól van akkor menj a csajodhoz.
Én: Nem a csajom,csak a legjobb barátom.
Majd ott hagytam.

A kertben rögtön megtaláltam őt és Emilyt.
Én: Hagyd majd én innentől átveszem!
Emily: Oké. Azt mondta Anna még a buli előtt,hogy a szülei nincsenek otthon és a testvére se fog szerinte most este hazamenni.
Én: Oké,köszi az infót.
Levettem a dzsekim és a dereka köré kötöttem majd mennyasszony pózba felemeltem.

Betettem hátra a kocsiba és haza vittem.
Kiemeltem a kocsiból és megint mennyasszony pózban fogtam. Felvittem az ajtóig és a pótkulccsal(ami egy virágvázában volt) kinyitottam az ajtót és bementünk.
Felvittem a szobájába és lefektettem az ágyára. Levettem a magassarkúját. Mivel nem hagyhattam,hogy abban a ruhájában aludjon ezért megpróbáltam felállítani és rávenni,hogy öltözzön át.
Én: Gyerünk An. Csak pár perc lenne az egész. Csak annyi,hogy felállsz és átöltöznél.
Anna: Ne...nem megy.
Én: Akkor legalább csak állj fel.
Mire nagy nehezen felállt.
Kivettem a szekrényéből egy nagyobb méretű pólót és egy rövidnadrágot. Még szerencse,hogy tudom,hogy mi hol van a szekrényében!
Megfordítottam majd lehúztam a ruha cipzárját annyira,hogy a két kezét ki tudja húzni belőle. Amikor kihúzta ráadtam a pólót. Lehúztam teljesen a cipzárt és levettem róla a ruhát. Szembe fordítottam magammal majd a rövidnadrágját próbáltam volna ráadni amikor megszólalt.
Anna: Az már nem kell!
Én: De....
Anna: Jó ez így.
Mivel nem akartam ellenkezni vele ezért ráhagytam. Lefektettem megint az ágyába és betakartam. Már mentem volna el amikor szólt nekem.
Anna: Noah..ne..nem tudnál..ma..maradni egy kicsit?
Noah: Ameddig csak szeretnéd.
Befeküdtem mellé az ágyba,mire rátette a fejét a mellkasomra és a két kezével átkarolta a derekam. Nem kellett sok és már be is aludt. De aranyos amikor alszik! Adtam egy puszit a homlokára mire még jobban magához húzott.
Nem sok kellett mire én is bealudtam...

Sziasztok! Itt a második rész! Ha tetszik akkor vote! A helyesírási hibákért bocsi! Nemsokára hozom nektek a következő részt is!

By: _Hanna_527

Változó barátságWhere stories live. Discover now