A sors hívó szava

5.fejezet: Kettő Garmadon jobb, mint egy

– Mikor jönnek már? – kérdezte egy türelmetlen hang.

– Valaki szerelmes! – gúnyolódott az ifjú Wu, mire Garmadon elvörösödött.

– Nem is! Csak csokit akarok – jelentette ki a barna hajú karba rakva a kezeit.

– Meg Julietet – nevetett fel Wu, mire testvére meglökte őt, így a fiú pedig a tóban kötött ki. – Ez az jelenti, igazam van – mosolygott a szőke kisfiú, ahogy kikecmergett a tóból. – Szerelmes vagy egy angyalba!

– Nem!

– Dehogynem! Ha mesélek Sarának a Garmliet-ről tuti, hogy fél óráig csak röhögni fog!

– Mi fogok röhögni? – lépett elő Sara a barlang szájából. A lány egyedül volt, amit Garmadon nagyon zokon vett.

– Hol van Jul?

– Anyánk beavatta őt a korán sem olyan csodálatos: politikába – mondta a lány, a politika szónál, szivárványt csinálva a kezeivel. – Utálja, és legszívesebben veled lenne, de anyánk parancsát nem szegheti meg, mert kiderülne, hogy ide járunk.

– Agrh! Ez annyira nem ér!

– Nyugalom, a lényeg, hogy legyen hited és minden megoldódik egy-kettőre – mondta Sara, összecsapva a kezeit.

– Csak hogy végre felkeltetek! – szólalt meg Juliet, ahogy a többek körbe állták. – Ti meg pontosan kántáljatok.

– Mi történik itt? – kérdezte Wu, ahogy végignézve magán konstatálhatta, hogy belépett a serdülőkorba.

– Elküldjük Julietet Garmadonért az Elesettek birodalmába – mondta olyan természetességgel Jay, mintha mindig ezt tenné.

– Garmadon szeret téged – jelentette ki Wu, mire a nő megrökönyödve nézett vissza rá. – Erről álmodtam. Rád és Sarára vártunk nem is tudom hol és a fivérem várt, de nagyon csalódott volt, amikor nem jöttél.

– Én is csalódott voltam, amikor nem jött el – mosolyodott el a nő, majd intett, hogy kezdjék el a rituálét, mert akadt még egyéb dolguk is.

~~~

A puszta világában, melyben harcosok lelkeinek milliói nyomorultak össze Juliet felébredt és ránézett a karjára, de habozott azzal, hogy akarja-e követni a végzet vörös fonalát.

– Garm! – kiáltotta a férfi nevét a lelkek között lépkedve, de nem úgy tűnt, hogy sikerrel járt. Még néhány percig csak kóválygott, majd rászánta magát és a fonalat kezdte követni, remélve az Garmadonhoz vezeti majd. Annyira csak a földet nézte, hogy észre sem vette, amikor beleütközött a fonál végén lévő emberbe.

– Jul? – jött Garmadon meglepett, hangja mire a nő kiegyenesedett és felkészült, hogy ledarálja a dolgot.

– Velem kell jönnöd, hogy megmentsük ninjagot magadtól. Nincs sok időm, szóval csak visszavarázsollak, mert őszintén nem érdekel a véleményed. Revertere mecum! – kiáltotta a nő majd felkelt az Onik és Sárkányok birodalmában.

– Nos, sikerrel jártál? – kérdezte érdeklődve Kai.

– Csak hallgassátok – mondta a nő az égre mutatva, ahonnan sikítás jött. – Azt hiszem jön már, megyek, elkapom, mielőtt újra meghal – majd a nő másodpercekkel később eltűnt és később Garmadonnal tért vissza.

– Te megőrültél! Hogy képzeled, hogy csak úgy visszahozol a halálból! Komolyan mondom, még a túlvilágon sem hagyják békén az embert!