me and my broken heart

6

/Finn/

A fülembe üvöltött a Linkin park én pedig csak ültem az ablakba. Teljesen kiment a fejemből a jackel való találkozóm egészen addig amíg a zenét csengőhangom nem szakitotta félbe.
-Hallo?-szóltam bele a telefonba kissé rekedt hangon.
-Finn...Ha nem jössz akkor legalább szólj!-sóhajtotta Jack a telefonba.
-Basszus kiment a fejemből azonnal indulok.-Suttogtam.
-Már ne gyere. Elindultam haza.-mondta és egy kocsi dudálása csapta meg fülem majd Jack tompa hangja;:Jó hogy nem elütsz bazdmeg!"
-Jack mi lenne ha hozzánk jönnél.-mondtam.
-nem tudom megérdemled e hogy ilyen könnyen megbocsássak.-mondta kuncogva.
-Akkor ne gyere.-mondtam, ehhez volt most a legkevésbé türelmem.
-jólvan Finnie nem eszik ilyen forrón a kását!-nevetett a telefonba. Majd így folytatta-Na ha jól emlékszem akkor a Wilkinson sarkon laksz.-mondta elgondolkodva.
-Jó a memóriád-jegyeztem meg és akaratlanul is mosoly kúszott az arcomra. Fura hogy meg tud mosolyogtatni. Túl életvidám a stílusa.
-Nem véletlenül vagyok színész. Na akkor kb 10 perc és ott vagyok.-mondta nevetve és kinyomta a telefont. Komolyan miért tud valaki minden szarnak ennyire örülni?
Felálltam a székről amire út közben leültem majd lebaktattam anyához.
-Jack átjönne...nem baj?-néztem rá
-Nem hívd csak át nyugodtan...-mondta anyu mire én egy nagyon mű mosolyot varázsoltam a fejemre majd visszabaktattam a szobámba hogy kicsit rendet rakjak. Éppen az álló gitártokomat próbáltam visszaállitani álló helyzetbe de nem nagyon ment amikor megint csörögni kezdett a mobilom.
-nah de kapós vagyok-sziszegtem majd a telefon után nyúltam.
-Halo?-szóltam bele
-Finn szia! Mesélj mizujs van veled?-Millie hangja csilingelt a telefonba
-Szia Millie! Minden rendben még csak szövegpróbálunk de már az is izgalmas!-meséltem. Millie-nek mindig mindent el tudtam mondani. És nem csak ő segít nekem kicsit nyitottabb lenni. Én hoztam őket össze Noah-val. Emiatt sokan hitték hogy járunk.
-és veled mizujs?-kérdeztem. Vele valamiért könnyű volt kedves lenni.
-Hát uncsi van holnap jön Noah át és ennyi
-Akkor ez mégsem olyan unalmas.-Mosolyogtam. Szerettem Millievel társalogni. Szöges ellentétek vagyunk pont ezért.  Gondolatmenetemből a csengőnk hangja rázott ki.  Majd anya hangja
-Finn itt van Jack!-Hirtelen olyan fura érzésem lett de még csak fel sem foghattam ugyanis Millie halkan felnevetett.
-Nem zavarlak menj csak !-nevette. Olyan furcsán reagált.majd ugyan csak kuncogva hozzátette -Puszillak. És üdvözlöm Jacket is.
-ig-igen ja ja átadom. Puszii-Szóltam zavarodottan a telefonba. Puszi? Mi a fasz van velem!!??.
-Puszi?-szólalt meg valaki a hátam mögött.
-szervusz Jack!-néztem a mögöttem álló srácra.
-Hali!-vigyorgott rám és levágta magát az ágyamra
-Igen érezd magad otthon-Forgattam meg a szemem.
-Ja kösz-röhögte el magát-Nah mit csináljunk?-nézett rám.
-Nemtudom vontam vállat-nem gondoltam erre.
-Azt mondom nézzünk sorit!-pattant fel a távirányitóhoz lépve
-Hogy kiszúrtad-jegyeztem meg.
-Már ráált a szemem. -mosolyodott el majd mellémsétált és kezét hanyagul átdobta a vállam túloldalára.
-Ohm-krákogtam jelezve neki hogy ez számomra egy igen kellemetlen pozíció.
Olyan fura gyomorgörcs kapott el egyettlen érintésétől is. Úgy éreztem hogy rossz mégis helyben vagyok.
-Nah szóval ez az end of the fucking world   -mondta.
-tudom. Ismerem-mondtam.
-király-közölte és ledobta magát előbbi helyére.
-Ideülhetek?-kérdeztem mire furcsán nézett rám.
-Finn...tudom hohy csak 2-3 napja vágod ki vagyok de tudod így nem tudok közelebb kerülni hozzád ha nem hagyod!-mondta és most kivételesen nem mosolygott.
-igen 2 napja ismerlek...miért akarsz közelebb kerülni hozzám...pont hozzám-suttogtam a végét-miért nem Wyatt vagy Jeaden vagy Sophi?-néztem mélybarna szemeibe melyet  a sötét miatt pupillái uraltak.
-Mert...mert...nemtudom...-motyogta és felült-Mert olyan...Rideg vagy -Mondta és felállt közvetlen elém.cipő orrunk szinte összeért.
-És miért baj ha Rideg vagyok-bambultam a cipője koszos orrát.
-Mert...Nemtudom...Idegesít hogy soha sem mosolyogsz!-nézett ő is a cipője orrárra majd hangosabban így folytatta-Igen tudom koszos a cipőm orra-Majd újra visszajött a folyton mosolygós Jack.
-Nem is annyira-Vontam meg a vállam mire két kart éreztem a hátamon. Jack megölelt. Majd el is húzódott.
-Látom nem a cselekedetek a szeretetnyelved -huppant vissza a párnámra. Majd elinditotta a sorozatot. Vállat vontam és én is leültem.

Na Hiii. Igen tudom úgy volt hogy abbahagyom a könyvet deeeee mégsem.
Szóval nem úgy terveztem hogy 2 hóbapot kell erre a részre várni de itt van.(ami késik nem múlik) nem lett hosszú de jó olvasást.
A kövi részig pusszancs.
Cukorlány🏳️‍🌈