Irány Roxfort!

219 14 5
                                    

Szeptember 1.

Azaz iskolakezdés. A velünk egyidős mugli gyerekeknek ez lehet maga a rémálom. Lehet néhány varázsló tanoncnak is...de az már más kérdés. 

Reggel kómásan ébredtem tekintve, hogy az éjjel nem aludtam sokat. Nagyon várom, hogy végre iskolába lehessek és láthassam Weasley családot.

Miután elmentem mosakodni az utam a konyhába vezetett. Érkezésemkor Neville és Augusta néni màr az asztalnál ültek.

-Jó reggelt!- mondták egyszerre

-Nektek is.-mondtam majd levettem a polcról egy mélyebb tányért. Öntöttem bele müzlit és tejet.

Mikor leültem láttam Nevillen, hogy ő sem aludt sokat az éjszaka folyamán. Kissé megviselt volt az arca, de nem annyira, hogy bárki észrevegye.

Lassan elfogyasztottuk a reggelinket majd elmentünk készülődni.

Még egyszer visszanéztem a szobámba, hogy mindent eltettem-e majd fogtam Twint és levittem a csomagokhoz.

Nemsokára Neville és Augusta néni is megjelent. Elindultunk.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

A vonatút:

Miután odaértünk rögtön megpillantottam egy csapat vörös hajzuhatagot. Odarohantam hozzájuk,  Ron mögé lopóztam majd hátulról befogtam a szemét.

-Már megint melyikőtök szórakozik velem?-kérdezte mérgesen mire levettem róla a kezemet és megfordult

-Emy! Szia!-mondta mostmár nyugodtabb hangon és megöleltük egymást

-Szia Ron! Sziasztok!-köszöntem oda a többieknek is

-Szia Emily Kincsem! Hogy vagy?-kérdezte Mrs. Weasley miközben megölelt

-Köszönöm jól. Ön hogy tetszik lenni?

-Jól Kincsem köszi...Szia Neville! Rég láttalak!-mondta majd odament hozzá és őt is megölelte

-Emily!

-Rég láttunk!- köszöntek nekem az ikrek

-Jajj sziasztok!-mondtam majd hosszas hármas ölelésbe kezdtünk-Mi újság veletek?

-Semmi különös.-kezdte George

-Befejeztük a csínyes ötleteinknek listáját a nyáron.-mondta ez lelkesen Fred de abből konkrétan egy szót sem értettem(ami lehet, hogy meglátszott rajtam, mert George kiegészítette testvérét)

-Írtunk egy listát, amiben kitaláltuk a csínyeinket amiket majd a Roxfortban hajtunk véghez.

-Persze ha eszünkbe jut valami akkor azt is megcsináljuk.-tette hozzá Fred

-Segíthetek majd?-kérdeztem őket lelkesen

-Hm...még meg kell beszélnünk...

-Mindjárt jövünk.-mondták és egymásra néztek

-Rendben segíthetsz!-mondták egyszerre...körülbelül 2 másodperc után

-De jó köszi srácok!-mondtam nekik lelkesen majd megöleltem őket

-Nincs mit-kezdte George

-Nagy öröm számunkra-folytatta a testvére

-Hogy a nagy Emily Potter segít nekünk csínyeink végrehajtásában!-fejezték be egyszerre és meghajoltak

-Megtiszteltetés, hogy a mesterektől tanulhatok.-mondtam és pukedliztem egyet

-Gyerekek mostmár ideje átmenni a falon-szólt oda nekünk Augusta néni, amikor is meglàttam egy fiút amint minket néz

Az elfeledett testvérWhere stories live. Discover now