A Gringottsban

330 12 2
                                    

Másnap reggel, amikor felkeltem átöltöztem egy egyszerű mugli ruhába, majd elmentem megmosakodni. Ezután elindultam reggelizni ahol -úgy, mint tegnap- Augusta néni ült és a Reggeli Prófétát olvasta.

-Jó reggelt Augusta néni van valami érdekes hír az újságban?

-Neked is Emily! Nem, nincs semmi izgalmas, de tegnap, amíg ti fent gubbasztottatok a szobátokban megszereztem -igaz kicsit késve, de megszereztem- Neville születésnapi ajándékát is.

Ugye Neville egy nappal idősebb nálam. Míg én könyveket kértem(amit már megkaptam), addig Neville valami olyasmit kért amivel sokáig el lehet lenni és nem is unatkozik semelyikünk sem. És mivel nem tudtam, hogy van ilyen ajándék ezért elkezdett furdalni a kíváncsiság.

-Tényleg? És mi lenne az?

-Ez egy mugli tárgy, amit egy -szintén mugli- újságban láttam meg. A neve: televízió. Rövidítve TV. Már megvettem, de még csak ma jönnek bekötni.

-És mi az a TV? És hogyan kell használni?

-Majd mindent megmutatok reggeli után.

-Rendben.

-Ja és még valami...-szólt utánam gyorsan

-Igen?

-Ma elmegyünk az Abszol útra megvenni az iskolai kellékeket és közben találkozunk két régi iskolatársammal és nekik a gyerekeivel. Ha jól tudom az egyik most veletek egy idős.

-Rendben ez szuper! Legalább fogok majd ismerni valakit a suliban! Már várom!-mosolyogtam Augusta nénire, aki ezt viszonozta

Tényleg vártam, de izgultam is ugyanis nem vagyok az a barátkozós fajta...

-Sziasztok, jó reggelt!-szakított ki Neville a gondolatmenetemből

-Neked is Neville!-köszöntem neki

-Neked is Neville! Gyerekek! Az jó ha ma gabonapelyhet reggeliztek?-ránéztem Neville-re aki erre elmosolyodott, amit így egy igennek vettem

-Persze Augusta néni!-azzal előpakolt három darab tányért és kanalat. Neville hozta a pelyhet én pedig a tejet.

Reggeli közben Augusta néni elmondta Neville-nek azt amit nekem. A fiú izgatott lett a mugli tárgy hallatán.

-Remélhetőleg 10 órakor fogják bekötni a TV-t. Azután elindulunk az Abszol útra.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Később eljöttek bekötni a TV-t majd meg is mutatták, hogy hogyan kell használni. Olyan 10 perccel később már nagyjából megtanultuk használni az ahhoz tartozó távirányítót.

Miután a szerelők elmentek elhoppanáltunk az Abszol útra.

Ott elmentünk egy fagyizóba. Augusta néni megkérte Neville-t, hogy rendeljen nekünk fagyit, míg mi foglalunk asztalt. Találtunk is egy szabadot amire értelemszerűen, le is ültünk, amikor is Augusta néni megszólal...

-Emily...

-Igen?

-Most nem hiába küldtem el Neville-t. Azért őt küldtem, mert most beszélni szeretnék veled..

-Oké Augusta néni, nyugodtan!-nem értem mire akar kilyukadni...

-Tudom, hogy nem beszélek sokat a szüleidről és ezt nagyon sajnálom....

-Semmi baj Augusta néni...ez szerintem egyikünknek sem a legkellemesebb téma...

-Tudom csak az van, hogy erről tudnod kell.

-Rendben, akkor hallgatlak.-már tényleg kezdtem kíváncsi lenni

-Szóval...az van, hogy a szüleid nem örökség nélkül hagytak itt...téged. És ha szeretnéd,mivel most itt vagyunk az Abszol úton, nyugodtan megnézheted vagy...-hadarta, de én félbeszakítottam

-Rendben...De akkor lehetséges, hogy én fizessem az iskolai dolgokat?-szeretnék nekik segíteni, ugyanis meglátszik (bár Augusta néni próbálja elrejteni),de érezhető, hogy szegények vagyunk...

Végül Augusta néni nehezen, de beleegyezett abba, hogy én fizessek, amit egy igazi sikerként könyveltem el.

Ekkor megjelent Neville a fagyi kelyhekkel, amelyeket megettünk. Neville-nek elmondtuk, hogy elmegyünk a Gringottsba.

Mikor odaértünk az épület elé, Augusta néni megállt és elkezdett valami után kutatgatni a táskájában, addig lehetőségem volt jobban megfigyelni a kinézetét a banknak. Nagy, fehér épület kívül bronzkapuval. Van egy belső ezüstkapu is, amire egy felirat található:

„Ki idegen kincset áhít,
Annak e hely csapdát állít.
Add fel, tolvaj, ne légy dőre,
Varázslat e kincsek őre."

-Gyerekek gyertek, menjünk be!- a nagy nézelődésem közepette Augusta néni megtalálta amit keresett. Ha jól láttam egy kulcs volt az

Benyitottunk mind a kettő kapun és vagy száz szorgos kobolddal találtuk magunkat. Neville kicsit közelebb húzódott nagyanyjához amikor végigsétáltunk a folyosón. Legszívesebben visszamentem volna, ugyanis ahol elsétáltam ott mindig legalább négy kobold kísért végig figyelemmel.

-Neville legalább itt legyél egy kicsivel normálisabb!-szitkozódott halkan Augusta néni, mire az említett fiú elengedte a kezét és kicsit lassabbra fogta tempóját így egy kicsit Augusta néni mögé került, mellém. Én csak támogatóan rámosolyogtam, amit viszonzott is.

-Khmm...-köhintett Augusta néni mikor oda értünk a terem másik végébe

-Segíthetek?

-Emily Potter kisasszony szeretne néhány galleont kivenni a széfjéből.

-Ohh igazán? Láthatnám Emily Potter széfkulcsát?-kérdezte gúnyosan a kobold

Ekkor Augusta néni átadta azt a kulcsot amit még a bank előtt keresett. A kobold megvizsgálta majd miután alaposan megnézte visszaadta.

-Rendben. Kövessenek!

Elvezetett minket egy barlang szerűségbe. Ott beültetett minket egy "csillébe" (bocsi, de nem tudom a nevét) és elkezdtünk a barlang mélyébe suhanni. Egy idő után kezdtem rosszul lenni. Émelyegtem és úgy éreztem menten elájulok. Ugyanezt láttam Neville arcán is. Aztán megálltunk és a "kísérőnk" elkiáltotta magát:

-A 687-es széf!-ekkor mind a négyen kiszálltunk a járműből

-Kérem a kulcsot!-Augusta néni odaadta neki a kulcsot a kobold pedig elforgatta a zárban

Amit láttunk amikor kitárult a széf ajtaja az az volt, hogy a helyiség telis-tele volt galleonokkal és ehhez hasonló fizetőeszközökkel. Neville-el csak tátott szájjal néztünk végig az egészen.

-Ha hiszed, ha nem a szüleid sem örökség nélkül hagytak itt.-mosolygott rám Augusta néni, amit viszonoztam

Kivettem annyi galleont ami a mai naphoz kelleni fog, meg egy kicsit többet...

Ezután már kifelé tartottunk a barlangból, illedelmesen elköszöntünk és kisétáltunk a bankból...

Remélem tetszett nektek ez a rész és nem untátok halálra magatokat! A TV-s jelenet pedig tudom, hogy elég szokatlan egy HP fankönyvben, de igyekszem majd valamit a helyére kitalálni. Próbálok minél választékosabban írni és törekszem arra, hogy valamivel izgalmasabb részeket hozzak addig is...

Puszi❤️

Az elfeledett testvérWhere stories live. Discover now