Az ártatlan gyermek [BEFEJEZETT]

6. fejezet

Robin szemszöge

A reggelinél jót beszélgettünk a fiúkkal és,hogy az őszintét meg valjam eléggé megkedvelték őket. Viccesek és kedvesek voltak.

Fel ajánlották, hogy az ebédet ők csinálják.

Én belementem,mert kíváncsi voltam,hogy milyen a konyha tudásuk.

Time skip

Eljött az ebéd idő és mivel nem találtak semmi hozzá valót a hűtőben ami nekik kellett, ezért azt találták ki, hogy elmehetnénk a McDonalds - ba.

- De nem kéne rejtőzködnünk? - kérdeztem.

- Hát ha ki megyünk egy picikét a városba nem lehet gond. - mondta nyugodtan Shane.

Én bele egyeztem, de úgy éreztem, hogy ennek nagyon rossz vége lesz.

És el is indultunk a város felé.

Mikor bagtattunk az erdőben egy rossz érzés volt bennem, hogy nem kéne oda mennünk.

- Ne menjetek, rossz vége lesz! - mondta valami hang a fejembe.

Én megijedtem. Nem tudtam,hogy ki beszélt hozzám,de tökre egyet értettem vele.

- Na, jössz is Robin? Nagyon le vagy maradva. - mondta nekem Shames.

Én nem vàlaszoltam.

- Ne menjetek, rossz vége lesz! - mondta megint valami hang a fejemben.

- Robin, jól vagy? - kérdezte Shames.

- Igen,miért? - feleltem.

- Mert olyan csendes vagy. - jelentette ki Shames.

- Pedig jól vagyok! - füllentettem Shamesnek.

- Akkor jó! Már megijedtem, hogy valami baj van. - felelte aranyosan Shames.

- Itt vagyunk, skacok! - ordibálta Shane.

Ahogy be értünk a városba rögtön egy mekivel találtuk szembe magunkat.

- A mai ebéd tálalva! - és mutatott a mekire Shane.

Mikor álltunk a sorban, hogy ki kérjük a menünket, egy fekete ruhás,fekete hajú és sápadt bőrü srác tartotta fel a sort,mert annyi menüt kért.

De végül mi is megkaptuk a kajánkat.

Miután meg ettük elindultunk ki felé.

Mentünk vissza fele haza az erdőben és hirtelen egy füst bombát dobtak elénk és el kábultunk az álmosító füsttől.