Az én szökevényem |Sope|✔

3

Már egy ideje úton vagyunk, mikor dugóba keveredünk.Kook idegességében a kormányon elkezdett dobolni.-Nyugi hamar oda érünk.-Nyugtatgattam kissé dühös barátomat.-De Hyung mindjárt idegbajt kapok ettől a sok embertől.-Dőlt hátra az ülésben morcosan.-Mi van veled?Nem kaptál ma még banános tejet?-Kérdeztem viccelődve.-Nem.-Mondta szomorkásan lehajtott fejjel.Ilyenkor, mint egy aranyos kisgyerek.-Na, majd veszek neked, ha haza vittük Yoongi-t.-Tényleg?-Csillant fel a szeme.-Igen és nézd megindult a sor.

-Végre itt vagyunk.-Sóhajtott fel Jk.

Bekopogtam és szinte azonnal ajtót nyitott Tae és öleléssel üdvözölt.-Bent van a szobában.Kértek valamit?-Kérdezte mire intettünk, hogy nem kérünk semmit.

Beléptünk a szobába, ahol a fiú telefonozott és mikor észre vett minket kedvesen köszöntött.-Hali doki.Ki az a új csóka veled?Tegnap nem láttam itt.-Nos ez a csóka fog fuvaroztatni téged.-Dünnyögte az orra alatt Jungkook sértődötten.-Ő az egyik munkatársam és legjobb barátom is, Jeongguk.-Mutattam be a fiatalabbat.-Indulhatunk?-Kérdeztem, mire Taehyung közölte, hogy már tegnap össze lett pakolva a cuccai, de elég kevés ruhája van neki.Majd max elviszem vásárolni.

Nehézkesen beültettük a kocsiba a sérültet és fájdalmai miatt megismerhettük a szókincsét.

-Mikor érünk már oda?-Kérdezte meg Yoongi már ötödjére az elmúlt egy percben.-Mint mondtam, mindjárt ott vagyunk.-Mondtam, mire felsóhajtva feladta a kérdezősködést.

-Itt is lennénk.-Szálltunk ki a kocsiból és óvatosan bevittük Yoongi-t a lakásomba.Rá kellett jönnöm, hogy nincs vendég szoba a lakásban csak egy kanapé.-Hol lesz a szobám doki?-Jungkook kérlek vidd az én szobámba.-Mondtam, mire Suga azonnal reagált.-Hé nem vagyok ferde hajlamú, hogy egy ágyban legyek veled.-Mondta mérgesen.Sejtettem, hogy nem meleg, de azért rossz volt ezt hallani.

-Nem kell velem együtt aludnod, majd alszok én a kanapén.-Jelentettem ki szomorkás mosollyal.-Okés.-Zárta le röviden.

-Jk bevitte a fiút a szobába, addig én eldőltem a kanapén nagyot sóhajtva.-Vajon meddig tart őt megpuhítani?-Kérdeztem magam elé suttogva.

Majdnem bealudtam, mikor meghallottam, hogy valaki néz és szó szerint már égetett ez az érzés így kinyitottam a szememet.-Felébresztettelek?-Nézett kérdőn a fiatalabbik.-Nem dehogy, csak pihentem.-Oh, értem.Lefektettem az ágyadra.És ne aggódj ez a srác melegebb lesz, mint a kályha, ha veled lakik.Biztosan beléd szeret.-Mondta, mire én hálásan néztem barátomra.

-És mi van veled és a te Jimin barátoddal?-Mosolyogtam rá és már a fiú neve hallatán zavarba jött.-Hyung mi lenne?Beszélni se tudok vele, egyfolytában dadogok.Kérlek segíts, te vagy az utolsó reményem.-Nézett rám kiskutya szemekkel.-Persze, hogy segítek, ,de ajánlom, hogy összejöjjetek, ha kell még egy szobába is bezárlak titeket.-Zavarában nevetve vállba csapott és megindult a konyhába.

-Mi lesz ma az ebéd Hyung?-Kérdezte miközben felült a konyha pultra.-Nem tudom, mert ma Jin hyung fog főzni és hamarosan itt is lesznek.-Hogy érted, hogy lesznek?Jön Nam is?-Döntötte oldalra a a fejét, mire én huncutul elmosolyodtam.

-Nem csak Namjoon jön, hanem Ann és Jimin is.-Mondtam és ránéztem Kook-ra aki az utolsó név hallatán rosszul lett.

-Miért nem szóltál előbb?Szörnyen nézek ki!Már fürödni sincs időm!Ahh, mit csináljak?!-Kelt ki magából a drámakirálynő.Kíváncsi leszek, ebéd közben mennyire fog dadogni.

-Jeongguk nyugodj le, mert kétlem, hogy Jimin bukik a hisztis csajokra.-Kuncogtam el magam.-És különben is tökéletesen nézel ki, csak viselkedj normálisan.-Láttam el kisebb tanácsokkal Kook-ot.-Rendben, igazad van Hobi.-Nézett hálás szemekkel.

-HÉ ÚJ CSÓKA.HOL A POHÁR VIZEM?-Hallottuk meg Yoongi kiáltását a szobából.-Esküszöm ráöntöm a vizet, ha még egyszer így hív.-Morogta, majd bement a pohár vízzel. 

A telefonomat nyomkodtam a konyha pultnál, mikor csengettek.Biztos Nam-ék.-Nyitom!-Szaladt az ajtóhoz Jungkook.-Sziasztok srá...-akadt meg a fiú hangja, mire oda mentem megnézni mi a baja.Semmi különös nem történ, csak szembe találtam magam egy nagyon féltékeny mérges nyuszival.Elég aranyos látvány.Úgy néz Ann-re, mint aki menten megöli.

Már majdnem közbe léptem,Hogy ne ölje meg csóri lányt, de Jimin megelőzött.

-Jungkookie~.-Szólította aranyosan, mire az említett elvörösödött.-I..igen?-Kérdezte zavartan.

-Eltudnál jönni velem a fürdőbe?Kéne egy kis segítség valamiben.-A..aha pe..persze.-Dadogta és elindultak.

-Kicsim segíthetek a főzésben?-Kérdezte Nam a lehetetlent.-Még mit nem!Bennem teszed a lábadat a konyhámba!-Na igen, ha ő főz, akkor ez az ő konyhája.Joon meg köztudottan a rombolás istene.-Gyere Nam addig nézünk tévét.-Próbáltam felvidítani, ami sikerült is. 

Míg készült az ebéd elbeszélgettünk mi hárman a kanapén.-Nem tudjátok, hogy miért nézett rám olyan mérgesen Jungkook?-Kérdezte Ann szomorkásan.-Ne aggódj nem utál csak féltékeny.-Mondtam tarkómat vakargatva, mert sejtettem, hogy lefognak mindjárt cseszni.-Hobi mond, hogyan felejthettél szólni neki, hogy én Taehyung-é vagyok?Házasok vagyunk és még gyerekünk is van!-Szidott le jogosan a lány.-Igazad van bocsi, ha vissza jöttek elmondom neki.-Hajtottam le fejemet szomorkásan, mire két ölelő kart éreztem magamon.

-Semmi baj, ember vagy és ti szoktatok hibázni.-Mondta, mire furán néztem rá és leesett neki is, hogy mit mondott.-Mármint...mi emberek szoktunk hibázni.

Ann-t még közép iskolában ismertem meg.Már ott is furán viselkedett Taehyung-gal együtt.Eleinte szó szerint rá volt tapadva jelenlegi férjére és ezt senki se értette, mert mindenki félt a fiútól.Mindig verekedett, vagyis inkább vert tanárokat és diákokat egyaránt.És mindkettőjüknek volt egy fura tetoválása, régebben eltértek egymástól, de mára már Ann-nek is ugyan olyanja van.Fura.A sulinkban volt egy ének verseny amin részt vett egy barátnőjével és, ha jól emlékszem egy Somi dalt adtak elő.Mint kiderült nagyon jó hangjuk van.Aznap este derült ki, hogy Tae apa lesz.Szörnyen boldog volt, főleg amikor megszületett a kis Taemin. Nagyon aranyos kisfiú.

 -Ezekre a gondolatokra elmosolyodtam és Jin hangja zökkentett ki, hogy kész a kaja.Leültünk az asztalhoz, mire megérkezett két kócos hajú fiú, akiken még a ruha is ferdén volt.

Úgy látszik ki kell kérdeznem a kis Kooksi-t.

Sziasztok.Bocsánat, hogy ilyen sokáig tartott kirakni ezt a részt, de nem volt ötletem.Ígérem mostantól gyakrabban lesznek részek.