adi.

200 17 3
                                    

╔═══*

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

╔═══*.·:·.✧ ✦ ✧.·:·.*═══╗

𝕬𝖉𝖊𝖑𝖎𝖓𝖊 𝕾𝖙𝖆𝖗𝖐

╚═══*.·:·.✧ ✦ ✧.·:·.*═══╝

Adeline türelmetlenül dobolt a padján, miközben a megváltó csengő hangját várta. Nem is lehetne ennél unalmasabb ez az óra, fojtott el egy ásítást már a huszonharmadik alkalommal. Mr. Collins monoton hangja majdnem mély álomba ringatta őt, mikor megrezzent a telefonja. A tanár számára észrevétlenül elővette és megnyitotta az üzenetet. Az egyik barátja, Josh érdeklődött az esti buli felől, amit természetesen Adeline szervezett a koliban. Az egész iskolában híresek voltak a Stark lány partijai, bár csak a legelitebb személyek kaptak rá meghívást, a legtöbben arról álmodoztak, hogy Adeline majd őket is meghívja. Adi egy halvány mosollyal az arcán visszaírt barátjának, majd visszasüllyesztette telefonját a blézerének zsebébe. A szeptemberben ezt várta a legjobban: végre megtarthatja a szokásos nyárzáró partit. Annak ellenére, hogy ez csak a második éve a Saint Charles Magániskolában, ahová a gazdag emberek járatják elkényeztetett gyerekeiket; máris az iskola legnépszerűbb diákjának számított. Nem is meglepetés, a híres Tony Stark lányával persze, hogy mindenki jóban akar lenni, amit Adi nem különösebben bánt - imádott a figyelem központjában lenni -, de már unta az egészet.

- Vasember így, Vasember úgy - mondta egyik nap barátnőjének a szemét forgatva. - Komolyan mondom, ebben a rohadt iskolában másról sem lehet beszélni, csak Vasemberről meg a Bosszúállókról. Ha tudnák milyen egy unalmas társaság.

Ennek ellenére szívesen osztott meg pletykákat a hősökről - arra kaptak rá az osztálytársai a legjobban. Többnyire csak azért árult el szaftos kis infókat, hogy ezzel csekély bosszút állhasson az apján, akit az élete elrontójának tartott. Végül is, ezt tette minden lázadó tini, nem?

- Rendben, gyerekek, mára ennyi - mondta az idős tanár, szemüvegét feltolva az orrán, amint meghallották a csengőt. - Kifelé menet vegyétek fel a dolgozataitokat, jövőhétre kérem őket vissza. - Ezzel a végszóval a legtöbb diák a folyosóra özönlött. Adeline megvárta, amíg nincs nyomakodás, felkapta a dolgozatát és barátnőjével az oldalán elindult kifelé.

- Megyünk ebédelni? - kérdezte a szőke hajú barátnője, akit Sophie-nak hívtak. - Éhen halok. - Az ebédlő szokás szerint tömve volt, bár ez nem nagyon érintette Adeline-t. Neki megvolt a saját kis helye, ahova csak az ő barátai tehették be a lábukat.

- Hé, Adi - intett neki Josh, aki arrébb csúszott, hogy a két lány letudjon ülni. - Mizu, Soph? - Meg sem várta a lány válaszát, újra Adeline felé fordult. - Akkor áll a buli, ugye?

- Már vagy ezredszerre mondom, hogy igen - forgatta meg a szemét Adi. - Túlságosan rá vagy izgulva.

- Kiket hívtál meg?

STOLEN DANCE | p. parkerWhere stories live. Discover now