BNHA - Oneshots 『KÉRÉSEK ZÁRVA』

Semmiség!

Denki x Reader

- Valami virágot azért kéne vinni annak a két lábon járó gránát vetőnek... - gondolkodott hangosan Sero. A mellette batyogó ifjú Bakugou tulajdona hevesen bólogatni kezdett.

-Hát igen... Ha jól emlékszem, a sarkon van egy virágbolt... - folytatta az eszme cserét Deku, aki épp a láb törésből felépülő szerelmét készűlt meglátogatni.

Velük volt még a kis szőke pikachu is, aki unottan nézett  maga elé, miközben a másik kettő azt vitatták meg, milyen virágot vegyenek a betegnek.

Denki nem igazán akart jönni, de végűl el rángatták velük a beteg látogatásra.

Katsuki egy héttel ezelőtt törte szilánkosra a bal lábát, ami következményében a kórházba kellet őt szállítani, mert Recovery Girl már nem tudta felszínesen el tüntettni a sebeket.

Ahogy befordúltak a sarkon, már is megpillantották a kis boltot.

Nagy kirakatában ezernél is több egzotikis növény foglalt helyet. Szinte szivárvány színű volt ott minden.

Amikor be léptek, szabályosan megcsapta őket a virágok illata.

Mintha pofon vágta volna a hármast, úgy tántorodtak meg.

De egy valaki gyorsan ki zökkentette őket a jelenlegi állapotukból. [Név] volt az, aki hangos morajjal szántotta fel a boltba vezető utat a kis kocsijával, ami tele volt pakolva frissen trágyázott növényekkel, amik mind azt várták hogy a kirakatot káprásztassák.

Kicsit megbámúlta őket, de miután megcsodálta őket, meg is törte a csöndet.

-Üdvözlöm önöket a boltunkban! Ha esetleg meg mondják mit keresnek, akkor esetleg tudnék segíteni! - mosolygott a lány a három tanácstalan fiúra.

-Öhm... Egy csokor... Egy csokor virágot szeretnénk! - kezdett bele félénken Deku. A többiek helyeslően bólintottak.

[Név] kicsit el gondolkodott, majd újra kérdezett.

-És mien alkalomra szeretnék el vinni a csokrot? - vakarta meg az állát a dolgozó.

Szintén megint Deku szólalt.

-Beteg látogatásra szántuk.

- Oh... Értem, ez esetben ajánlom a nárciszt! - vett le egy szálat a polcról [Név] - Vagy esetleg ha valami előkelőbbre gondoltak, a begónia erre a célra megfelel! - mutatott egy cseréppel a színes virágból.

-Hmm... Ez mind nagyon szép, de én valami különlegeset akarok... - motyogott a kis zöld fejű az orra alatt.

[Név] - nek nem is kellett mást mondani, már is az előttük álló polchoz szaladt.

-Ez az egyik személyes kedvencem! - mutatott a [kedvenc virág] - ra, ami a legfelső polcon foglalt helyet.

-Ez tökéletes! - örvendezett Midoroya - Abból kérünk egy csokorral! - [Név] már ugrott is, de túl nagy lendülettel akarta leszedni a karton virágot, így az egész le borúlt.

A fejére esett volna mind, ha nincs ott Denki, aki magához huzza a lányt, és a karjaival felfogja a feléjük szálló tömérdek földet.

Miután az összes veszély el múlt, el engedte a lányt, így jobban szemügyre vehette szegény pórul járt fiút.

Hosszú szürke pulóvere tiszta föld volt, és még az arca is.

-Atya ég, annyira sajnálom! - próbálta menteni a menthetőt [Név]. Denki csak egy jót mosolygott.

-ugyan, semmi baj, ha nem állok eléd, akkor most egy csúnya púp nött volna a fejed közepére! - próbálta a lányt nyuktatni, aki már most idegi állapotba került.

-Ahj... Ki fognak nyírni ezért... - hagyta abba a szőke takarítását. Le ült a kocsira, mire követték mind a hárman.

Le ültek mellé, és vigaztalták, ami elégy jól esett [Név] - nek.

-Köszönöm... Legalább van raktáron ebből a [K/v] - ból! - mosolyodott el ismét.

-Ez a beszéd! De... Most már azért mennénk! - győzködött ovatosan Deku.

[Név] elő készítette a csokrot, majd Deku kezébe nyomta.

-Nem kerül semmibe! Köszönöm hogy itt voltatok! - mosolygott a lány. De Deku azért még is hagyott ott egy minimális összeget.

Utoljára Denki akarta átlépni a küszöböt, de [Név] megállította. Egy darab fecnit nyomott a kezébe.

-A számom, és meghívlak egy fagyira kárpótlásúl!

Kérhettek, és ha szerencsétek van, még ma meg írom! ;)